LESZ FOLYTATÁS! Szuperfriss információk egyenesen a Könyvmolyképző Kiadótól!

Ma fogadott az egyik legjobb hír, amire nem is számítottam! Arról már írtam korábban a Percy Jackson-képregények ajánlójában, hogy érdeklődtem a Könyvmolyképző kiadónál (a Percy Jackson-sorozat kiadójánál), hogy várhatók-e további Rick Riordan regények. 

MA válaszolt e-mailben megkeresésemre a Könyvmolyképző Kiadó! Szóval az alábbi információk hivatalosak, szuper frissek, és elsőként itt a blogon olvashattok róla Magyarországon!

Idézem a válaszukat:

"A Heroes of olympus sorozatra hamarosan szerződünk a jogtulajjal.

Karácsonyra vagy jövő tavasszal megjelenik az első kötet.

Üdvözlettel:

Füleki Eszter

szerkesztő"

Tehát még ebben az évben számíthatunk a történet folytatására! A Heroes of Olympus-sorozat a Percy Jackson-sorozat folytatása. Eddig 3 rész jelent meg külföldön, és már útban a negyedik! Percy továbbra is a főszereplők egyike lesz, mellette feltűnik majd a könyvekben Annabeth és sokan mások is!
Az információkért köszönet Boginak!

Bővebb információkkal később jelentkezem! (Előreláthatólag a Mitológia Percy Jackson-módra sorozatom után, de mindenképpen az első rész megjelenése előtt!)

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra: Apollón

Apollón, a Nap istene

Apollón a Nap, a költészet, a zene és a tánc, a művészetek, a jóslás, az íjászat és a gyarmatosítás istene. Apollón a gyógyítás istene is, aki megtisztította azt a bűnös lelket, akit arra érdemesnek talált. Továbbá a múzsák vezetője. Zeusz és Létó fia, Artemisz ikertestvére*. Római megfelelője Apollo.

Szent állatai a hattyú, a farkas, a delfin, az egér és a gyík; szent növényei a pálma, az olajág, és a babér.

Egyik legelső híres cselekedete, hogy megölte a Püthont, amely Püthó városánál élt, és a környéket rettegésben tartotta. A nagy sárkánykígyó rendszeresen tönkretette a mezőket és beszennyezte a vidék vizeit. Az ifjú istenség nyilaival megölte a kígyót, aki Gaia gyermeke volt, így bűnhődnie kellett tettéért. Kilenc évet kellett töltenie Admétosz istállójában, mint gulyás. Amikor a büntetését elvégezte, delfin alakjában tért vissza Püthóba, papokat vitt magával. Ezért Püthót átkeresztelték Delphire/Delphoira, ahol Apollón egy papnőjét fantasztikus jóstehetséggel áldotta meg. Innen ered a Percy Jackson-könyvekben fellelhető Delphi Orákuluma is.

Mint a legszebb férfi istenség, Apollón igen sok szerelmi szálat kötött mind istenekkel, mind halandókkal. Apollón első nagy szerelme legendássá vált. Daphné nimfába szeretett bele, aki elutasította szerelmét. A reménytelen szerelem átkával Erósz (Cupido) büntette meg Apollónt, mivel az kigúnyolta Erósz szerelmet hozó nyilait, és ráadásul Erószt idegesítette Apollón éneke. Daphné Ladón folyamisten lánya volt, akit Apollón üldözött szerelmével. Daphné bánatában megkérte Péneusz folyamistent, hogy segítsen rajta, aki meg is hallgatta a lányt. Amikor Apollón megközelítette és meg akarta ölelni Daphnét, a nimfa babérfává változott. Ezért Apollón babérkoszorút hordott hajában. A babérkoszorú mágikus erővel rendelkezik, Apollón sosem tud megőszülni.

Apollón először „A titán átkában” bukkant fel. Miután Artemisz eldöntötte, hogy levadássza az Ophiotauruszt, az istennő megkérte ikertestvérét, hogy szekerén vigye el a vadászait és Percyéket a Félvér táborba. Apollón eleget tett nővére kérésének, sőt megengedte Tháliának, hogy vezethesse a szekerét, aki „felejthetetlen utazást” biztosított a többi utas számára. A szekér leginkább egy lángoló üstökösre emlékeztetett.
 

Apollón nagyon aggódott Artemisz miatt, mikor az istennő az eltűnt, és annak ellenére, hogy nem lett volna szabad segítenie Percyéknek, mégis megtette. Egy Fred nevű hajléktalan alakjában útmutatást adott a fiúnak.

Később az Olimposzon az istenség Percy életben hagyása mellett voksolt. Az istenek közül Apollón az egyik leglazább természetű volt. Az olimposziak vitája alatt mindvégig iPodját hallgatta, így az is kérdéses, egyáltalán tudta-e mi zajlik a háttérben.

Az utolsó kötetben aranyszekerén beszállt a Tüphón elleni harcba, segített a többieknek. A győzelem után támogatta a hősöket, és jóváhagyta, hogy Rachel legyen az új Orákulum.

*Kiegészítés: Apollón és Artemisz a többi isten alakjához képest jóval fiatalabbak. Ezért a könyvekben tizenévesnek írja le őket Rick Riordan.
** A könyv fordítója hol Apollón, hol Apolló néven említi az istenséget. De, a hivatalos magyar megnevezése: Apollón.

Rachel Apollónnak tett esküje és Apollón belépője:

„A nap még vakítóbban tűzött, és a tornác felett lebegve egy férfi jelent meg az égen - egy szőke, fehér tógás fickó, napszemüveggel és beképzelt vigyorral a képén.

- Apolló! - ismertem fel.

Az isten rám kacsintott, aztán szája elé tette az ujját.

- Rachel Elisabeth Dare! - szólította meg. - Megáldottak az előrelátás képességével, de az áldás egyben átok is! Biztos vagy benne, hogy mégis vállalod a próbát?

Rachel bólintott.

- Ez a sorsom.

- Elfogadod az ezzel járó kockázatot?

- Igen.

- Akkor folytassuk! - mondta az isten.

Rachel lehunyta a szemét.

- Elfogadom a rám rótt szerepet. Az életem Apollónak szentelem, az Orákulum Istenének. Szememmel a jövőbe tekintek, és magamhoz ölelem a múltat. Testembe fogadom Delphi szellemét, az Istenek Hangját, a Talányokban Beszélőt, a Sors Látnokát.

Nem tudom, honnan szedte ezeket a szavakat, de csak úgy ömlöttek belőle, miközben a Köd oszlani kezdett.

A múmia szájából zöld füst kúszott ki, és vastag pitonként Rachel lába felé tekergett. A múmia lassan szétmállott. Végül nem maradt más belőle, csak egy marék por egy halom festett göncön. A Köd újra körbevette a lányt.”

Az utolsó olimposzi, 341-342. oldal

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra: Dionüszosz

Dionüszosz, a bor istene

Dionüszosz a szőlő és a bor, a mámor, a növényzet és a termékenység istene. Fején szőlőlevelekből font koszorút visel, kezében egy borospoharat és egy hosszú szüreti botot tartott szőlőlevelekkel díszítve, fenyőtobozzal a tetején (ez a bot a thürszosz). Ezt a klasszikus ábrázolásmódot használták fel a Percy Jacksonhoz készített képhez is. A legtöbb mítosz szerint Zeusz és Szemelé gyermeke. A római megfelelője Bacchus.

Szent növényei a szőlő és a borostyán, szent állatai a tigris és a párduc.

„Még gyermekkorában felfedezte, hogy a szőlőből bort lehet készíteni, így az ő találmánya lett a bor, amelyet a világ minden táján elterjesztett, ugyanis kíséretével, a szatírokkal és a bakkhánsnőkkel végigjárta az egész világot, mindenütt megtanítva az embereket a bor készítésére.” Forrás: klte.hu 

Amerre járt mindenütt elterjesztette a szőlőművelés és a borkészítés tudományát. Miután az egész világgal elismertette isteni hatalmát, felment az Olimposzra az istenek közé.

Híres volt szerelmi kalandja Aphroditéval, aki két gyermeket is szült neki. Ariadnét, Mínósz király leányát feleségül vette, Zeusz pedig istennői rangra emelte őt Dionüszosz mellé.

Később Dionüszosz egy erdei nimfának csapta a szelet, ami az istenek között tiltott kapcsolatnak minősült, ezért Zeusz 10 évre eltiltotta őt a bortól. Miután másodszor is ugyanannak a nimfának udvarolt, Zeusz 100 évre a Félvér táborba száműzte őt engedetlensége miatt. Dionüszoszra bízta a tábor és a hősök megfelelő kiképzésének vezetését. Első büntetése miatt pedig a bor istene kénytelen volt diétás kólát inni. Szőlő helyett eperföldeket volt kénytelen varázserejével termeszteni a Félvér-hegyen.
 

A tábor lakói egyszerűen csak Mr. D-nek szólították őt. Percyvel történt első találkozása és a későbbi viselkedése a fiúval szemben elég lenéző és elutasító volt, gyakran viccelődött Poszeidón fiával és szándékosan rosszul mondta ki a nevét (pl.: Péter Johnson). A harmadik kötetben Nico is bosszantotta Mr. D-t, a fiú közölte vele, hogy ő a kedvenc kártyája a Mitomágia kártyajátékban. Ugyanebben a kötetben Mr. D leteremtette Percyt, amiért engedély nélkül hagyta el a tábort, ezért szőlőkacsokkal rabul ejtette őt Fekete Péterrel (Percy pegazusával) együtt. Miután végzett mondandójával továbbengedte a fiút, azzal a megjegyzéssel, hogy reméli ő lesz az egyik halott hős, akit az Orákulum említett jóslatában. Percy imáját meghallva, az isten végül megmentette őket a mantikórral szemben, a szörnyet szőlőindákkal fojtotta meg. Aztán Percy halálára szavazott az Olimposzon, Árész és Pallasz Athéné mellett.
 

A táborban mindössze két fia volt, Castor és Pollux, az ikrek. Fiaival nem törődött mindaddig, míg a negyedik részben el nem veszítette egyik gyermekét, Castort. Ezután Polluxot már megvédte, többet törődött vele (a maga módján). Mr. D ekkor mutatkozott először és utoljára szomorúan, érzelmes hangulatban a történet folyamán.
 

Dionüszosz is szembeszállt Tüphónnal. Arra kérte Percyt, hogy mentse meg az Olimposzt és védje meg Polluxot a háborúban. Elmondta a fiúnak, hogy az isteneknek mindig is szükségük volt és lesz is a hősökre. A történet végén megjegyezte Percynek, hogy talán nem is olyan rossz fiú, mint amilyennek őt gondolta, bár továbbra is meg fogják nehezíteni egymás életét.

Zeusz Dionüszosz büntetését 50 évre rövidítette, jó magaviselete és a csatában kivett szerepe miatt.

Az alábbiakban elolvasható Dionüszosz érdekes „dicsérete”!

„Dionüszosz feje még mindig be volt kötözve. Alaposan végigmért, majd így szólt:

- Látom, hogy Pollux túlélte. Úgy tűnik, mégsem vagy annyira reménytelen eset. Persze, ez is annak köszönhető, hogy a kezem alatt nevelkedtél.

- Ahogy mondja, uram!

Mr. D. bólintott.

- Hősiességemnek köszönhetően, Zeusz elfelezte a büntetésemet. Már csak ötven évet kell kihúznom a Táborban száz helyett.

- Még ötven évet?! - kérdeztem kétségbeesve. Nem nagyon tetszett a gondolat, hogy Dionüszosszal kell megöregednem, persze, ha egyáltalán megélem az öregkort.

- Nyugi, Jackson! - vigyorgott, és feltűnt, hogy ezúttal nem rontotta el a nevem. - Azt az ötven évet arra fogom használni, hogy megkeserítsem az életed!

Önkéntelenül elmosolyodtam.

- Maga soha nem okoz csalódást.

- Csak hogy értsük egymást. - Azzal elfordult, és nekilátott megjavítani tűztől perzselt szőlővessző trónját.”

Az utolsó olimposzi, 317-318. oldal

Tovább olvasom