 |
| Démétér, a földművelés istennője |
Démétér a
földművelés és a termékenység istennője. Kronosz
és Rheia lánya. Testvérei:
Poszeidón, Zeusz, Hádész, Héra és Hesztia. A római megfelelője Ceres.
Szent állata a kígyó és a disznó.
Démétér
tanította meg az embereknek a földművelés művészetét, ő adta nekik az ekét és ő mutatta meg a
vetés, illetve a veteményezés tudományát is. Termést hozó botjával
végigsuhintott a termőföldek felett, és segítségével hoztak termést a növények,
ő érlelte meg a zöldségeket és gyümölcsöket. Ezzel elősegítette az emberek letelepedését is, így a letelepült emberi
társadalmak istennőjeként is tisztelték.
Annak ellenére, hogy
Démétérnek férje nem volt, mégis az ő papjai vezették be az ifjú házasokat a
házasélet rejtelmeibe.
Testvérétől, Zeusztól született legkedvesebb gyermeke, Perszephoné. Másik gyermeke Plutosz, a gazdagság és bőség istene,
aki egy titántól született.
Perszephonét elrabolta magához az Alvilágba Hádész, majd feleségül vette. Mivel Perszephoné evett az Alvilág
gyümölcseiből, ezért az év kétharmad részét kénytelen férje mellett, az Alvilágban tölteni, míg a fennmaradó
idejét a felszínen töltheti anyjával. Mikor a lány feljön Hádész birodalmából, akkor Démétér örül, és örömében a termőföldek
termékenyek lesznek, így kikelnek a magok, megérnek a zöldségek és gyümölcsök.
Lánya távozásakor pedig kihalt, kopár és fagyott lesz a föld. Így Démétér nevéhez kötődik az évszakok
kialakulása. Lánya érkezésekor van késő tavasz és nyár (ekkor a
legboldogabb Démétér), távozásakor viszont jön az ősz, majd a tél (Démétér
szomorúságát jelzi).
Démétér az egyik legkegyelmesebb
és legkönyörületesebb isten mindközül. Ezt is bizonyítja, hogy kiállt Percy
Jackson és Thália Grace mellett
a téli napfordulókor, mikor a két hős életben hagyása mellett az elsők között voksolt
(Aphrodité mellett).
Démétér legközelebb Az
utolsó olimposziban tűnt fel Perszephoné
mellett, az Alvilágban. A földművelés
istennője itt találkozott Percyvel és
Nico di Angeloval, mikor a fiúk a Sztüx folyóhoz igyekeztek, hogy Percy
megfürödhessen benne, így szert tehet Akhilleusz-átkára.
Miután Nico meggyőzte Hádészt, hogy segítsen a többi istennek.
Démétér is csatába indult, csatlakozott az óriások seregéhez egy búzamezőn. A
győzelem után már az Olimposzon láthattuk
az istenek között, amikor azok megjutalmazták a hősöket.
A
folytatásban Démétér, Perszephoné és Hádész vitájának egy részlete olvasható el!
„-
Mondtam én neked, lányom, hogy ne menj hozzá ehhez a csibész Hádészhoz! Mentél
volna inkább az orvosok vagy az ügyvédek istenéhez, de neeem. Neked a
gránátalma a gyengéd.
-
De anyám...
-
És itt ragadtunk az Alvilágban.
-
Anya, kérlek...
-
Most augusztus van. De hazajöhetsz, ahogy tervezted?! Szegény, magányos anyádra
nem is gondolsz?
-
DÉMÉTÉR! - kiáltott rá Hádész. - Maga csak vendég a házamban.
-
Miféle házban? Vagy ezt a lyukat hívja annak? A lányomnak itt kell élnie, ebben
a sötét, nyirkos...
-
Már mondtam - csikorgatta a fogát Hádész -, hogy háború dúl odafönt. Itt
nagyobb biztonságban vannak.
-
Már megbocsássanak - vágtam közbe -, de ha végezni akarnak velem, essünk túl
rajta!
Mindhárman
rám meredtek.
-
Micsoda vakmerő fiú! - ismerte el Démétér.
-
És szemtelen is - vicsorgott Hádész. - De majd letöröm a szarvait.”
Az utolsó olimposzi, 113-114. oldal
