Mitológia Percy Jackson-módra: Hüperión

Hüperión, a Fény Ura (hivatalos kép)

Hüperión a Fény Ura és a Kelet Titánja. Gaia (földanya) és Uranosz (az Ég Ura) első gyermekeinek egyike, tehát a titánok első generációjának tagja. Fiútestvérei: Ókeanosz, Koiosz, Kriosz, Iapetosz és Kronosz. Lánytestvérei, azaz a titaniszok: Téthüsz, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé, Theia és Dioné.

Négy titán-testvérével együtt tartotta az Eget, hogy le ne essen. Sokáig ő hordozta a Napot, ebből ered elnevezése: a „Fény Ura”. Illetve azért lett éppen a Kelet titánja, mert Hüperión tartotta az Ég keleti részét, valamint a keleti oldalról ő emelte fel a Napot reggelenként. Feleségül vette saját testvérét, Theiát, és született tőle három gyermeke: Héliosz, a Nap istene; Szeléné, a Hold istennője és Éósz, a hajnal istennője.

Római megfelelője a Nap (Sun).

Hüperión gondosan nevelte fel gyermekeit, és Hélioszt megtanította mindenre, amire csak figyelnie kellett a Nap irányításában. Ezek után végre megpihenhetett az idős titán, mert feladatát ettől kezdve Héliosz vitte tovább. Hüperión nevének jelentése "ragyogó" isten, pontosabban "magasan járó" (vagyis az égen).

Az első titánháború végén az istenek Hüperiónt testvéreivel együtt a Tartarosz mélyére száműzték és örök rabságra ítélték.

Kronosszal és más titánokkal együtt Hüperión is kiszabadult a Tartaroszból és visszatért a modern civilizációba. Percy Jackson először álmában látta a Fény Urát, a fiú ekkor az Othrisz-hegy (nyugati valós megfelelője a könyvben a kaliforniai Tamalpais-hegy) tetején álló titánpalotában volt, ahol belehallgathatott Kriosz (a „Dél Ura”, a csillagok titánja) és Hüperión beszélgetésébe, akik éppen a második titánháború jeleneteit nézték és elemezték, valamit Prométheuszról és az olimposziak számára előkészített csapdáról társalogtak.

Hüperión külseje Percy álmában:

„[…] aki aranytógát viselt, és akinek ugyanolyan arany szeme volt, mint Kronosznak. Az egész teste ragyogott. Apollóra emlékeztetett, a Nap Istenére, de ez a titán nyersebb fényben tündökölt, és arckifejezése kegyetlenebb volt.”

(Az utolsó olimposzi egy részlete)

Kronosz mellett Hüperión az a másik titán, aki igazán aktívan kivette a részét a nagy csatából, Manhattanben! Ő vezette az átpártolt félisteneket, a laisztrügón óriásokat, drakónokat és más szörnyeket a Central Parkba. Itt állta útjukat Percy, az Athéné-bungaló hősei, Artemisz vadászai, valamint a Grover és Léneusz által vezetett természetszellemek. Hüperión párbajozott Percyvel, ahol lángoszloppá változott testét az ifjú félistennek sikerült meggyengítenie, ugyanis Percy saját hurrikánt hozott létre maga körül, majd Grover a szatírok és nimfák segítségével juharfává változtatta, egészen pontosan egy juharfába zárta Hüperiónt. Nincs információ, hogy ezután mi történt a titánnal, valószínűleg ő is visszakerült a Tartaroszba.

A folytatásra kattintva részletek olvashatók el Hüperión bukásáról, „Az utolsó olimposzi” című kötetből!

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra: Kriosz

Titánpalota az Othrisz-hegyen (forrás)

Kriosz a Dél ura, a csillagok és csillagképek titánja. Uranosz és Gaia fia, első generációs titán. Testvérei a Hekatonkheirek, a küklopszok, valamint a többi titán és a titanisz. Felesége Eurübia, akitől három gyermeke született: Asztraiosz, Pallasz és Perszész. Hatalmát az istenek megdöntötték a Titánok Birodalmában, a titánok elleni csatában.

Krioszt is bevonták a tíz éven tartó háborúba, ami az olimposzi istenek és a titánok között zajlott. Kriosz társa, Kronosz pártjára állt. Miután Zeusz elment Gaiához segítséget kérni, szólt a küklopszoknak és a százkarúaknak. Az ő segítségükkel az istenek nyerték meg a háborút. Kriosz a többi titánnal együtt Hádész birodalmának legmélyére, a Tartaroszba jutott. Zeusz később, saját hatalma megszilárdítása után ismét a felvilágra engedte a titánt.

Azóta Kriosz a háttérbe szorult, neve először a „Csata a labirintusban” című kötetben hangzott el először, Percy álmában. Percy álmában az Androméda hercegnőn belehallgathatott Luke és Kronosz párbeszédébe, mely a Félvér tábor elleni támadásról szólt:

„Kiváló. Kronosz nem beszélt sokat, hangja mégis tőrként szúrt elmémbe. Hideg kegyetlenség áradt belőle. Ha megszerezzük a navigáláshoz szükséges eszközt, én magam fogom vezetni a csatát.

Luke lehunyta a szemét, mintha össze akarná szedni a gondolatait.

– Uram, talán túl korai lenne… Kriosz vagy Hüperión is vezethetnék…

Nem, közölte Kronosz halkan, de ellenvetést nem tűrően. Én fogom vezetni. Elég, ha még egy lélek csatlakozik hozzánk, és én hiánytalanul térek meg a Tartaroszból.”

(„Csata a labirintusban” egy részlete)

Az ötödik, egyben befejező részben viszont maga Kriosz is megjelent, szintén Percy álmában. A fiú ekkor az Othrisz-hegy tetején álló titánpalotában volt, ahol belehallgathatott Kriosz és Hüperión titánok beszélgetésébe, akik éppen a háború jeleneteit nézték és elemezték. [Ez a párbeszéd a folytatásra kattintva olvasható el!]

Kriosz külseje:

„[…] fekete páncélján úgy csillogtak az ezüstszegecsek, mint a csillagok az éjszakai égen. Az arcát szarvakkal díszített harci sisak takarta.”

(„Az utolsó olimposzi” egy részlete)

Kronosz manhattani veresége után Hermész megemlítette, hogy az Othrisz-hegyet lerombolták, Kriosz pedig elmenekült. 

A folytatásban egy hosszabb részlet olvasható el Kriosz és Hüperión beszélgetéséből!

Tovább olvasom