#GreekWeek: Herkules és a Hidra - A teljes kép

Íme, a tegnap látott Herkules-kép teljes pompájában:

Az illusztrációt John Rocco készítette.

Tovább olvasom

#GreekWeek: Ráadás régi-új illusztráció

Úgy tűnik, a kiadó munkatársai és Rick Riordan nehezen tudnak leállni a promócióval és még mindig meg tudják lepni a lelkes rajongókat. Ezúttal egy régi-új illusztrációt osztottak meg kiváló minőségben, melyen Herkules és erümanthoszi vadkan látható! Emlékeztek rá? Ha nem, akkor kattintsatok IDE!

"Az utolsó #greekweek illusztráció a Percy Jackson's Greek Gods-ból!"

"Illusztráció az "Artemisz szabadjára engedi a Halál Malacot" c. fejezethez."

Rick Riordan

Tovább olvasom

Moziajánló: Herkules

Újabb Herkules adaptáció került a hazai mozik műsoraira július 24-től, mely a kritikák alapján végre méltóképpen adja vissza Zeusz fiának történetét (nem úgy, mint a Kellan Lutz főszereplésével készült "Herkules legendája"), még akkor is, ha rugalmasan bántak a készítők a sztori cselekményével.

A filmben olyan, a Percy Jackson-könyvekből is "ismerős" teremtményekkel találkozhatunk többek között, mint a nemeai oroszlán, a hidra vagy az erümanthoszi vadkan! Már ezért érdemes lesz megnézni a filmet!

A mozifilm egyéb érdekességet is tartogat, hiszen feltűnik benne Robert Maillet, aki a Percy Jackson - Szörnyek tengere filmadaptációban Polüphémosz, a küklopsz karakterét keltette életre.

A "Herkules" c. film szinopszisa:

"A Dwayne Johnson főszereplésével forgatott akció-kalandfilm a mitikus hős történetét dolgozza fel, részben Steven Moore képregényéből építkezve. Herkules egy zsoldoshadsereg élén elindul, hogy véget vessen a Trákiában dúló véres polgárháborúnak. Félistenként földöntúli ereje segíti a harcban, azonban nem vetkőzheti le emberségét, amely egész életében kísérti. A legendás hérosznak útja során mitikus lényekkel is meg kell küzdenie. A további szerepekben olyan színészek tűnnek fel, mint a Golden Globe-díjjal kitüntetett Ian McShane, Rufus Sewell, Joseph Fiennes, Peter Mullan és az Oscar-díjra jelölt John Hurt. A Paramount Pictures és a Metro-Goldwyn-Mayer Pictures filmje július 24-én érkezik a hazai mozikba." - CinemaCity.hu

Szinkronos előzetes:

Tovább olvasom

EXTRA "Percy Jackson's Greek Gods" illusztráció

Rick Riordan ismét aktív volt a tegnapi nap folyamán (magyar idő szerint ma hajnalban) és hivatalos Instagram oldalán megosztott egy fotót az augusztus 19-én megjelenő új könyvéből, a Percy Jackson's Greek Gods-ból (Percy Jackson görög istenei)! A könyvet tegnap mutatták be egy Disney vacsora keretein belül, itt készült az alább látható fotó is a könyv egyik lapjáról. John Rocco illusztrációját láttad Perszephoné elrablásáról, amit múltkor EBBEN a bejegyzésben tettem közzé?

A képen Herkules látható, amint megküzd az erümanthoszi vadkannal.

"Vedd fel védőszemüvegedet és esőkabátodat. Ez véres lesz."
- Rick Riordan, Percy Jackon's Greek Gods

Forrás: Instagram

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Héraklész (Herkules)

Herkules hivatalos illusztrációja

a Heroes of Olympus-sorozathoz

Héraklész / Herkules, születési nevén Alkaiosz, talán a leghíresebb görög mitológiai hős, aki Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke. Kaiszareiai Euszebiosz számításai szerint Héraklész nagyjából i. e. 1264-ben született és i. e. 1226-ban halt meg. (Euszebiosz számítása sokáig nagyon korai időpontnak tűnt, de a trójai háborúra vonatkozó mai ismeretek alapján inkább meglepően pontos.)

A hős születése

Alkméné nagyon tetszett a főistennek (egyébként déd- és ükunokája is egyben a királyné), ezért amikor Amphitrüón épp Alkméné kezének elnyeréséért harcolt és a menyasszony epedve várta vőlegénye hazatértét, Zeusz magára öltötte Amphitrüón alakját és így látogatta meg a lányt.

Zeusz tudott Héraklész születéséről és nem csak azért, mert az istenek királyaként mindenre rálátással rendelkezett, hanem azért is, mert Alkméné az ő fiával volt várandós.

Mikor elérkezett a nap, hogy Héraklész megszülessen, Zeusz az istenek tanácsán azt jósolta, hogy aznap jön világra a legnagyobb hős és Perszeusz ezen sarja lesz Mükéné királya. Héra azonnal megsejtette, hogy ismét egy szerelmi kalandról van szó (hiszen a nagy Perszeusz is Zeusz fia volt), ezért bosszút esküdött. 

Héraklésznek volt egy fél-ikertestvére; hiszen azon az éjszakán, amikor Alkméné találkozott Zeusszal, utána együtt volt férjével is, így lett Iphiklész Herkules féltestvére.

Héraklész a nagyapja, Alkaiosz tirünszi király után kapta eredeti nevét. Héraklészként, illetve Herkulesként csak később kezdték el emlegetni, mondván Héra által vívta ki dicsőségét. Héra ehhez a dicsőséghez akaratán kívül járult hozzá, hiszen férje hűtlenségét akarta megbosszulni rajta, és mindig csapdákat eszelt ki Héraklésznak, de ő sikeresen vette az akadályokat. Héraklész még a bölcsőben feküdt, amikor Héra két kígyót küldött elpusztítására, de ő mindkettőt megfojtotta.

Herkules hírnevet szerez magának

Ereje és ügyessége ámulatba ejtette nevelőapját, aki gondoskodott róla, hogy a fiú a legjobb tanítást kapja, jobbat, mint tulajdon fia, Iphiklész.

Amphitrüón látva hatalmas erejét és szörnyű viselkedését, úgy döntött, messzire száműzi Héraklészt; elküldte a marhacsordájához, hogy ott a jószágokat legeltesse. Az ifjú hős jól érezte magát itt.

Később nyugtalanította, hogy garázdálkodik a Kitharion-hegyen egy oroszlán, ami egyaránt pusztítja az állatokat és embereket. Ezért úgy döntött, végez vele. Az oroszlán leterítése után annak lenyúzott bőrét köpenyként, a koponyáját és a felső állkapcsát pedig sisakként viselte.

18 éves koráig élt a hegyen, amikor úgy döntött, otthagyja azt és szétnéz a nagyvilágban. Egy óriási kőrisfa törzséből dorongot faragott magának, az oroszlán bőrét a vállára terítette, Hermésztől kardot, Apollóntól íjat és nyilakat, Pallasz Athénétől peploszt (gyapjúból készült, varrás nélküli ruhadarab, melynek egyik fele nyitott), Héphaisztosztól arany páncélt kapott, és elindult Thébai felé.

Az úton találkozott Erginosz orkhomenoszi király adószedőivel, mivel Héraklész nem tartotta igazságosnak az adót és az adószedők sértegették is, ezért Héraklész levágta fülüket és orrukat, és hátrakötözött kézzel küldte őket haza.

Nemsokára Erginosz válaszolt a sértésre és hadseregével megjelent Thébainál. A város védelmét Héraklész látta el, aki visszaverte a támadókat. Kreón király hálából neki adta lányát, Megarát és fele palotáját, Héraklész pedig letelepedett Thébaiban. Nemsokára három gyermekük született.

Héra – látva a hérosz sikereit – újra közbeavatkozott és tébolyt bocsátott Héraklészre. Előzménye volt ennek, hogy Lükosz Héraklész halálhírét hallotta, majd Kreónt letaszította a trónról. Megarát és gyermekeit is meg akarta ölni, mert félt, hogy Kreón unokái egyszer majd bosszút állnak rajta. Héraklész hazatért, és leszámolt Lükosszal, de őrültségi rohamában saját kezűleg végzett mindhárom gyermekével és testvérének, Iphiklésznek is megölte két gyermekét. Ekkor jött Héra igazi bosszúja: újra megvilágosította Héraklész elméjét. Mivel gyilkosságot követett el, el kellett hagynia a várost, ekkor hagyta el feleségét, Megarát is szégyenében.

Héraklészt nagyon megviselte szörnyű tette, és Delphoiba indult, hogy magától Apollóntól kérjen tanácsot, hogyan szabadulhatna meg bűnétől. Az isten Püthián keresztül azt mondta, menjen el Mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz, és szegődjön tizenkét évre a szolgálatába, és ha elvégez tíz feladatot, amit Eurüsztheusz határoz meg számára, akkor megtisztul a gyalázattól és a bűntől, és elnyeri a halhatatlanságot. Püthia ekkor nevezte először Héraklész néven. A tíz munkából végül tizenkettő lett, mert Eurüsztheusz kettőt nem fogadott el. 

A 10 + 2 feladat

A feladatokban szereplő szörnyek ismerősek lehetnek a "Percy Jackson és az olimposziak" sorozatból is (a 12 feladatot röviden EZEN az oldalon elolvashatod):

1. Megölni a nemeai oroszlánt
2. Megölni a Hüdrát (hidra)
3. A kerüneiai szarvas elfogása
4. Az erümanthoszi vadkan elfogása
5. Augeiasz istállóinak kitakarítása
6. A sztümphaloszi madarak kiirtása
7. Minósz bikájának elfogása
8. Diomédész emberhús-evő lovainak elfogása
9. Hippolüté (amazon királynő) övének megszerzése
10. Gérüón marháinak elhajtása
11. Heszperiszek (Heszperidák) kertjéből Héra almáinak megszerzése
12. Kerberosz, a háromfejű kutya felhozatala az Alvilágból

Herkules további élete dióhéjban
A tizenkét  munka elvégzése után Héraklész ismét újabb és újabb vállalkozásba fogott s valamennyit ragyogó sikerrel teljesítette. Indulatos természete viszont sok meggondolatlanságra sarkallta. És minden alkalommal ismét bűnhődnie kellett. Mikor végül elérkezett a szabadulása ideje, újból visszatért Tirünszbe, de nyomban hadjáratot indított Trója ellen.
Héraklész nevezetes vállalkozása, Élisz városának meghódítása után, a győzelem emlékére alapította az olümpiai játékokat. S természetesen, az első olümpiai versenyen valamennyi versenyszámban ő maga lett a győztes. Kivéve a birkózást, melyben ellenfél híján apja, Zeusz állt ki vele és a viadal döntetlenül ért véget.

Lüdiában Omphalétől is született három fia. Ismét jócselekedeteket tett, legyőzte az epheszoszi kekrópidákat, az auliszi Szüneuszt és Xenodokét megölte. Dolikhé szigetén megtalálta Ikarosz partra vetett holttestét és eltemette, ettől kezdve nevezik a helyet Ikariának. Ennek emlékére Daidalosz életnagyságú szobrot készített Héraklészről.

Részt vett az argonauták kalandjában és a kalüdóni vadkanvadászaton, valamint Omphalé egyik szolgálójától is született egy fia, Alkaiosz.

Ezután Phlegraiban harcolt a titánok ellen, akik hatalmas károkat okoztak Paliénében. Alküoneusz (Gaia gyermeke) ráadásul szülőföldjén halhatatlan volt. A titánok a Moirák szerint isten kezétől nem halhattak meg, csak halandótól. Gaia ezt meghallva varázsfüvet keresett, hogy gyermekeit megóvja a halandóktól, de Zeusz megelőzte, és elpusztította a füvet. Zeusz Héraklész segítségét kérte. Héraklész lenyilazta Alküoneuszt, aki a földre esett, és rögtön újra is éledt. Ekkor Héraklész elvitte Paliénéből, és megölte. A csata folytatódott, az olimposzi istenek serege egyesült erővel legyőzte a titánokat, mégpedig úgy, hogy valamilyen módon megsebezték, mozgásképtelenné tették azokat, majd Héraklész sorban lenyilazta őket.

Herkules halhatatlanná válása

A Herkules csillagkép

Még sok egyéb hőstettet is fűznek a nevéhez. Tulajdonképpen leszámolt kora összes gonosztevőjével és szörnyetegével. Több hadjáratot vezetett, melyek között volt sikeres és sikertelen akció is. 

Nesszusz, a kentaur elrabolta Héraklész feleségét, Déneirát, mire Héraklész lenyilazta őt. Eljátszván, hogy halálában jóvá akarja tenni a történteket, a kentaur elmondta Déneirának, hogyan készítsen szerelmi bájitalt állítólagos varázserejű véréből, tudván, hogy azt már átitatta a Hüdra halálos mérge, melybe Héraklész a nyilait mártotta. Nesszusz halála után Déneira, akit kétségbe ejtett férje legutolsó félrelépése, bedörzsölte a bájitalt férje ingébe. Az inget felvéve Héraklész borzalmas fájdalmakat élt át és rájött, hogy nem tudja levetni azt. Végül egy halotti máglyán elégette magát, hogy véget vessen a fájdalomnak.

Halála előtt Zeusz nem hagyta magára fiát, Athéné aranykocsin ereszkedett le érte és felvitte Héraklészt az Olimposzra, ahol halhatatlanná vált és az istenek kapusa lett. Itt megbékélt Hérával és feleségül vette annak lányát, Hébét.

Rendszeres tevékenysége, hogy a vadászatról megtérő Artemisznek segít az elejtett vadakat megnyúzni és feldarabolni. Az égen ma is a Herkules csillagkép formájában látható. 

Bővebben itt olvashatsz Héraklész életéről és tetteiről:

Thasos - Héraklész

Változó világ: Héraklész

Héraklész és a nemai oroszlán

Héraklész mozgalmas élete 

A Herkules csillagkép

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Daidalosz

Daidalosz (forrás)

Daidalosz korának ezermestere volt, emellett építész és szobrász; rengeteg találmányt tulajdonítanak neki. Az ókori hagyomány úgy tartja, hogy az ő nevéhez köthető a fafaragás, a fűrész, a fejsze és a fúró feltalálása. Daidalosz faragott először nyitott szemekkel, lépő lábakkal, elálló kezekkel rendelkező emberi alakokat. A mondák és a szájhagyomány több istenszobrot Daidalosz alkotásának tart. Ez mind nem meglepő, hiszen édesanyja maga a bölcsesség istennője, Pallasz Athéné.

Feltehetően Athénban született és itt találta fel az asztalosmesterséget is. Unokaöccsét, Talószt (Oinopión király egyik fiát) megölte, mivel az veszélyeztette hírnevét.

Az athéniak bosszújától tartva Kréta szigetére menekült, ahol Minósz királynak ajánlotta fel szolgálatait. Pasziphaé, a király felesége akkoriban vétkes szerelemre lobbant egy bika iránt, akit a tengeristen, Poszeidón küldött hozzá. A királynő bűnös szerelméből megszületett a félig ember, félig bika alakú Minótaurusz. Amíg gyermek volt, Pasziphaé dajkálta, de később már nem tudta kezelni vérengző sarját. A szörnyeteget az emberek szeme elől a Labirintusba rejtették, amit Daidalosz épített.

Eközben az athéniak megölték Androgeuszt, Minósz fiát, mivel féltékenyek voltak a sportban elért sikereire. Ezért Minósz bosszúhadjáratot indított Athén ellen, és a győzelem után azt követelte az athéniaktól, hogy minden kilencedik évben (egyes mondák szerint évente vagy hét évente) hét ifjút és hét leányt áldozzanak a Minótaurusznak. Amikor már harmadszorra kellett küldeni az áldozatot, Thészeusz önként jelentkezett, hogy megölje a szörnyet. Minósz lánya, Ariadné szerelmes lett Thészeuszba, ezért egy bűvös kardot adott neki, hogy le tudja győzni a Minótauruszt. Daidalosz tanácsolta Ariadnénak, miként mentse ki a labirintusból Thészeuszt, ezért a király a tervezőt és fiát, Ikaroszt is a labirintusba záratta, hogy ne árulhassák el az épület titkát több embernek. Később csak az őrök megvesztegetése árán juthattak ki a szabadba.

Daidalosz elhatározta, hogy madártollakból viasszal és mézzel összeragasztott szárnyakkal átszelik a tengert, és Szicíliába repülnek. Útközben azonban Ikarosz túl közel került a Naphoz, és mivel annak melege megolvasztotta a szárnyakat összetartó viaszt, a fiú lezuhant és a tengerbe veszett. Ikarosz partra sodort holttestét Héraklész találta meg, aki eltemette a fiút, Daidalosz ezért hálából életnagyságú szobrot faragott Herkulesről.

Daidalosz előbb Kümébe, majd Szicíliába került, ahol Kókalosz király szolgálatába állt. Bár a krétai Minósz király üldözőbe vette, Daidalosz megmenekült, mivel a királyt Kókalosz lányai megölték.

Azt pontosan azóta sem tudni pontosan, hogy végül Daidalosz hol telepedett le és mikor/hol halt meg, csak különféle teóriák vannak erre. A "Csata a labirintusban" című részben így találgatnak:

"– Várjunk csak, Annabeth! Jól hallottam? Meggyőzni Daidaloszt? Ezek szerint Daidalosz él?
Quintus felhorkant:
– Ezt kötve hiszem. Háromezer éve életben lenne?! De ha életben is van, a legenda szerint elmenekült a Labirintusból, nem?
Kheirón idegesen toporgott a patáin.
– Ez itt a probléma, drága Quintusom! Ez az, amit senki sem tud biztosan. Vannak különféle pletykák… Nos, sok zavarba ejtő szóbeszéd járja Daidaloszról, ezek közül az egyik az, hogy élete vége felé visszamenekült a Labirintusba. Lehet, hogy még ma is ott van."

- részlet a "Csata a labirintusban" című kötetből

Az alábbiakban elolvashatjátok, milyen szerepet szánt Rick Riordan az öreg Daidalosznak a "Csata a labirintusban" című könyvben! Rövid cselekmény következik! A cselekmény után elolvashatjátok, mi lett Daidalosz sorsa halála után!

Nem mesélem el részletesen a történéseket, de nagy vonalakban vázolom Diadalosz szerepét! A teljes cselekményt úgyis tudja mindenki! Aki pedig nem tudná, nekik ajánlom a könyv elolvasását! ;-)
       

Daidaloszról a Percy Jackson és az olimposziak 4. részében kiderült, hogy Quintus néven kardforgatást tanított a Félvér táborban. Kis házi kedvence pedig nem más volt, mint Mrs. O'Leary, a barátságos pokolkutya.

Egyik este játékot hirdetett a táborban, miszerint meg kellett szerezniük egy arany babérkoszorút, amit az egyik óriásskorpióra szíjazott. A játék közepette jöttek rá - amikor Zeusz Öklénél várta őket skorpiótámadás -, hogy Luke a labirintust használva akar betörni a táborba. Még aznap éjszaka Percy álmodott Daidaloszról és fiáról. Ezután már biztosak voltak benne, hogy a Zeusz Öklén található repedés a labirintus egyik bejárata.

Nem sokkal később Boróka is felfigyelt rá, hogy a kardmester a szikla résénél ólálkodott, ezért figyelmeztette Percyt, hogy különösen viselkedik a férfi. Ennek köszönhetően Percy még inkább nem bízott meg Quintusban. Quintus adott Percynek egy sztűgiai jégből készült kutyasípot, hogy segítségére legyen a küldetés során. Később Percyék úgy gondolták, hogy gyanús viselkedése miatt biztosan Luke kémje lehet (hiszen akkor még nem tudták, hogy a kém valójában Silena Beauregard).

A labirintusban Percy és Annabeth rábukkantak a műhelyre, ahol Quintus várta őket. Ekkor a férfi elmagyarázta nekik, hogy nem kémkedik senkinek, és valójában ő Daidalosz, ez a hír sokkolta Percyt. A műhelyben mindenre fény derült, majd egy hirtelen támadás miatt Percyéknek menekülőre kellett fogniuk, Daidalosz pedig hátramaradt.

A feltaláló nem hagyta cserben a félisteneket, hiszen segített nekik a Félvér táborban dúló harcban. A győzelem után köszönetet mondott Grovernek, amiért a szatír elüldözte a szörnyeket pánikolásával (ez egy olyan Pántól kapott képesség, amikor a szatírok olyan hangon kiabálnak, amitől a szörnyek elmenekülnek). Végül Nico di Angelót kérte meg arra, hogy szabadítsa fel lelkét és hadd leljen békére. Halála előtt átadta Annabethnek a laptopját, amin rajta voltak/vannak összes találmányának tervei, tervrajzai, néhány közülük pedig befejezésre vár. Miután Nico felszabadította lelkét, a labirintus összeomlott.

Az Alvilágban Daidalosz kapott feladatot Hádésztól:

"– Kiderítettem néhány dolgot. Gondoltam, érdekelni fog – mondta. – Daidalosz elnyerte büntetését.
– Láttad őt?
Nico bólintott:
– Minósz először arra akarta ítélni, hogy az örökkévalóságig forró sajtfondüben főjön, de apámnak jobb ötlete támadt. Daidalosznak hidakat és átjárókat kell építenie az aszfodéloszba. Segítenie kell enyhíteni a dugókat. Az igazat megvallva, az öreg is elégedett a büntetésével, elvégre tovább építhet és alkothat. Ráadásul a fiát és Perdixet is láthatja hétvégenként."

- részlet a "Csata a labirintusban" című kötetből

Tovább olvasom