A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Perszeusz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Perszeusz. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. augusztus 20., csütörtök

Itt a Greek Heroes teljes 1. fejezete

Ki mással kezdődhetne a Percy Jackson's Greek Heroes, mint Percy druszájával, Perszeusszal. Olvassátok el Perszeusz kalandjait, a több hős története nem fog ilyen "pozitívan" véget érni. Az olvasás mellett érdemes odafigyelni John Rocco illusztrációra is! ;)

Az első fejezet címe: "Perszusznak ölelés kell"
((Fontos: A fejezet elolvasásához ajánlott az angol nyelv ismerete!))

 
 

2015. augusztus 11., kedd

#GreekWeek: Perszeusz kővé dermeszti a tengeri szörnyet

Rick Riordan osztott meg a #GreekWeek legújabb darabját, ami ezúttal egy mozgókép. Az illusztráción az a jelenet látható, amikor Perszeusz kővé dermeszti a tengeri szörnyet és megmenti Androméda hercegnőt, akit egy jóslatnak köszönhetően szülei áldoztak volna fel a béke érdekében. (Alább megtekinthetitek mozgókép és videó formájában is!)
"Perszeusz valamit megmutat nektek. #greekweek @disneyhyperion
Újabb dermesztő kép a Percy's Greek Heroesból." ~ Rick Riordan

Who do we think this is?Only 7 more days until Percy Jackson's Greek Heroes hits shelves.#greekweek #greekheroes
Posted by Percy Jackson on 2015. augusztus 11.

2013. november 10., vasárnap

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Héraklész (Herkules)

Herkules hivatalos illusztrációja
a Heroes of Olympus-sorozathoz
Héraklész / Herkules, születési nevén Alkaiosz, talán a leghíresebb görög mitológiai hős, aki Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke. Kaiszareiai Euszebiosz számításai szerint Héraklész nagyjából i. e. 1264-ben született és i. e. 1226-ban halt meg. (Euszebiosz számítása sokáig nagyon korai időpontnak tűnt, de a trójai háborúra vonatkozó mai ismeretek alapján inkább meglepően pontos.)

A hős születése
Alkméné nagyon tetszett a főistennek (egyébként déd- és ükunokája is egyben a királyné), ezért amikor Amphitrüón épp Alkméné kezének elnyeréséért harcolt és a menyasszony epedve várta vőlegénye hazatértét, Zeusz magára öltötte Amphitrüón alakját és így látogatta meg a lányt.
Zeusz tudott Héraklész születéséről és nem csak azért, mert az istenek királyaként mindenre rálátással rendelkezett, hanem azért is, mert Alkméné az ő fiával volt várandós.

Mikor elérkezett a nap, hogy Héraklész megszülessen, Zeusz az istenek tanácsán azt jósolta, hogy aznap jön világra a legnagyobb hős és Perszeusz ezen sarja lesz Mükéné királya. Héra azonnal megsejtette, hogy ismét egy szerelmi kalandról van szó (hiszen a nagy Perszeusz is Zeusz fia volt), ezért bosszút esküdött. 
Héraklésznek volt egy fél-ikertestvére; hiszen azon az éjszakán, amikor Alkméné találkozott Zeusszal, utána együtt volt férjével is, így lett Iphiklész Herkules féltestvére.

Héraklész a nagyapja, Alkaiosz tirünszi király után kapta eredeti nevét. Héraklészként, illetve Herkulesként csak később kezdték el emlegetni, mondván Héra által vívta ki dicsőségét. Héra ehhez a dicsőséghez akaratán kívül járult hozzá, hiszen férje hűtlenségét akarta megbosszulni rajta, és mindig csapdákat eszelt ki Héraklésznak, de ő sikeresen vette az akadályokat. Héraklész még a bölcsőben feküdt, amikor Héra két kígyót küldött elpusztítására, de ő mindkettőt megfojtotta.

Herkules hírnevet szerez magának
Ereje és ügyessége ámulatba ejtette nevelőapját, aki gondoskodott róla, hogy a fiú a legjobb tanítást kapja, jobbat, mint tulajdon fia, Iphiklész.
Amphitrüón látva hatalmas erejét és szörnyű viselkedését, úgy döntött, messzire száműzi Héraklészt; elküldte a marhacsordájához, hogy ott a jószágokat legeltesse. Az ifjú hős jól érezte magát itt.

Később nyugtalanította, hogy garázdálkodik a Kitharion-hegyen egy oroszlán, ami egyaránt pusztítja az állatokat és embereket. Ezért úgy döntött, végez vele. Az oroszlán leterítése után annak lenyúzott bőrét köpenyként, a koponyáját és a felső állkapcsát pedig sisakként viselte.
18 éves koráig élt a hegyen, amikor úgy döntött, otthagyja azt és szétnéz a nagyvilágban. Egy óriási kőrisfa törzséből dorongot faragott magának, az oroszlán bőrét a vállára terítette, Hermésztől kardot, Apollóntól íjat és nyilakat, Pallasz Athénétől peploszt (gyapjúból készült, varrás nélküli ruhadarab, melynek egyik fele nyitott), Héphaisztosztól arany páncélt kapott, és elindult Thébai felé.
Az úton találkozott Erginosz orkhomenoszi király adószedőivel, mivel Héraklész nem tartotta igazságosnak az adót és az adószedők sértegették is, ezért Héraklész levágta fülüket és orrukat, és hátrakötözött kézzel küldte őket haza.
Nemsokára Erginosz válaszolt a sértésre és hadseregével megjelent Thébainál. A város védelmét Héraklész látta el, aki visszaverte a támadókat. Kreón király hálából neki adta lányát, Megarát és fele palotáját, Héraklész pedig letelepedett Thébaiban. Nemsokára három gyermekük született.

Héra – látva a hérosz sikereit – újra közbeavatkozott és tébolyt bocsátott Héraklészre. Előzménye volt ennek, hogy Lükosz Héraklész halálhírét hallotta, majd Kreónt letaszította a trónról. Megarát és gyermekeit is meg akarta ölni, mert félt, hogy Kreón unokái egyszer majd bosszút állnak rajta. Héraklész hazatért, és leszámolt Lükosszal, de őrültségi rohamában saját kezűleg végzett mindhárom gyermekével és testvérének, Iphiklésznek is megölte két gyermekét. Ekkor jött Héra igazi bosszúja: újra megvilágosította Héraklész elméjét. Mivel gyilkosságot követett el, el kellett hagynia a várost, ekkor hagyta el feleségét, Megarát is szégyenében.
Héraklészt nagyon megviselte szörnyű tette, és Delphoiba indult, hogy magától Apollóntól kérjen tanácsot, hogyan szabadulhatna meg bűnétől. Az isten Püthián keresztül azt mondta, menjen el Mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz, és szegődjön tizenkét évre a szolgálatába, és ha elvégez tíz feladatot, amit Eurüsztheusz határoz meg számára, akkor megtisztul a gyalázattól és a bűntől, és elnyeri a halhatatlanságot. Püthia ekkor nevezte először Héraklész néven. A tíz munkából végül tizenkettő lett, mert Eurüsztheusz kettőt nem fogadott el. 

A 10 + 2 feladat
A feladatokban szereplő szörnyek ismerősek lehetnek a "Percy Jackson és az olimposziak" sorozatból is (a 12 feladatot röviden EZEN az oldalon elolvashatod):
  1. Megölni a nemeai oroszlánt
  2. Megölni a Hüdrát (hidra)
  3. A kerüneiai szarvas elfogása
  4. Az erümanthoszi vadkan elfogása
  5. Augeiasz istállóinak kitakarítása
  6. A sztümphaloszi madarak kiirtása
  7. Minósz bikájának elfogása
  8. Diomédész emberhús-evő lovainak elfogása
  9. Hippolüté (amazon királynő) övének megszerzése
  10. Gérüón marháinak elhajtása
  11. Heszperiszek (Heszperidák) kertjéből Héra almáinak megszerzése
  12. Kerberosz, a háromfejű kutya felhozatala az Alvilágból
Herkules további élete dióhéjban
A tizenkét  munka elvégzése után Héraklész ismét újabb és újabb vállalkozásba fogott s valamennyit ragyogó sikerrel teljesítette. Indulatos természete viszont sok meggondolatlanságra sarkallta. És minden alkalommal ismét bűnhődnie kellett. Mikor végül elérkezett a szabadulása ideje, újból visszatért Tirünszbe, de nyomban hadjáratot indított Trója ellen.
Héraklész nevezetes vállalkozása, Élisz városának meghódítása után, a győzelem emlékére alapította az olümpiai játékokat. S természetesen, az első olümpiai versenyen valamennyi versenyszámban ő maga lett a győztes. Kivéve a birkózást, melyben ellenfél híján apja, Zeusz állt ki vele és a viadal döntetlenül ért véget.

Lüdiában Omphalétől is született három fia. Ismét jócselekedeteket tett, legyőzte az epheszoszi kekrópidákat, az auliszi Szüneuszt és Xenodokét megölte. Dolikhé szigetén megtalálta Ikarosz partra vetett holttestét és eltemette, ettől kezdve nevezik a helyet Ikariának. Ennek emlékére Daidalosz életnagyságú szobrot készített Héraklészről.

Részt vett az argonauták kalandjában és a kalüdóni vadkanvadászaton, valamint Omphalé egyik szolgálójától is született egy fia, Alkaiosz.
Ezután Phlegraiban harcolt a titánok ellen, akik hatalmas károkat okoztak Paliénében. Alküoneusz (Gaia gyermeke) ráadásul szülőföldjén halhatatlan volt. A titánok a Moirák szerint isten kezétől nem halhattak meg, csak halandótól. Gaia ezt meghallva varázsfüvet keresett, hogy gyermekeit megóvja a halandóktól, de Zeusz megelőzte, és elpusztította a füvet. Zeusz Héraklész segítségét kérte. Héraklész lenyilazta Alküoneuszt, aki a földre esett, és rögtön újra is éledt. Ekkor Héraklész elvitte Paliénéből, és megölte. A csata folytatódott, az olimposzi istenek serege egyesült erővel legyőzte a titánokat, mégpedig úgy, hogy valamilyen módon megsebezték, mozgásképtelenné tették azokat, majd Héraklész sorban lenyilazta őket.

Herkules halhatatlanná válása
A Herkules csillagkép
Még sok egyéb hőstettet is fűznek a nevéhez. Tulajdonképpen leszámolt kora összes gonosztevőjével és szörnyetegével. Több hadjáratot vezetett, melyek között volt sikeres és sikertelen akció is. 

Nesszusz, a kentaur elrabolta Héraklész feleségét, Déneirát, mire Héraklész lenyilazta őt. Eljátszván, hogy halálában jóvá akarja tenni a történteket, a kentaur elmondta Déneirának, hogyan készítsen szerelmi bájitalt állítólagos varázserejű véréből, tudván, hogy azt már átitatta a Hüdra halálos mérge, melybe Héraklész a nyilait mártotta. Nesszusz halála után Déneira, akit kétségbe ejtett férje legutolsó félrelépése, bedörzsölte a bájitalt férje ingébe. Az inget felvéve Héraklész borzalmas fájdalmakat élt át és rájött, hogy nem tudja levetni azt. Végül egy halotti máglyán elégette magát, hogy véget vessen a fájdalomnak.

Halála előtt Zeusz nem hagyta magára fiát, Athéné aranykocsin ereszkedett le érte és felvitte Héraklészt az Olimposzra, ahol halhatatlanná vált és az istenek kapusa lett. Itt megbékélt Hérával és feleségül vette annak lányát, Hébét.
Rendszeres tevékenysége, hogy a vadászatról megtérő Artemisznek segít az elejtett vadakat megnyúzni és feldarabolni. Az égen ma is a Herkules csillagkép formájában látható. 

Bővebben itt olvashatsz Héraklész életéről és tetteiről:

2013. szeptember 21., szombat

Filmajánló: A titánok harca & A titánok haragja

A Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Perszeusz bejegyzésemhez kapcsolódva engedjétek meg, hogy egyszerre 2 filmet ajánljak Nektek! A téma és a két produkció gyakorlatilag ugyanaz, hiszen folytatásos filmről van szó. "A titánok harca" és "A titánok haragja" főszereplője Perszeusz, aki szembeszáll az éppen aktuális gonosszal. 
Az első rész inkább a hagyományos Perszeusz-útvonalon indul el, és igyekeztek hűek maradni a mitológiai tényekhez (persze modernizálva), gondolok itt Medúzára, a Krákenre, Perszeusz életútjára és a történelmi szálra. A második részben már inkább a fikció dominál, és Zeusz fiának Kronosszal kell szembenéznie. Igazából nekem mindegyik rész tetszett, és nem feltétlenül volt első számú szempont, hogy mennyire passzolnak az események a mitológiai történetekhez. Maga az ötlet kreatív, valakinek tetszik és valakinek nem...
Mindegyik film kapható DVD-n és Blu-Ray lemezen (linket nem szúrok be, mert szinte bárhol megvásárolhatók)!
A titánok harca
A Titánok harca a legnagyobb összecsapás emberek és királyok, királyok és istenek között. Ám az istenek közötti harc akár a világot is elpusztíthatja. Perszeusz (Sam Worthington), akinek apja főisten, ám ő maga emberek közt nevelkedett, kétségbeesetten próbálja megmenteni családját Hádésztól (Ralph Fiennes), az alvilág kegyetlen istenétől. Miután semmi vesztenivalója sem marad, Perszeusz halált megvető bátorsággal indul neki a veszélyes küldetésnek: megállítani Hádészt, mielőtt az megdöntené Zeusz (Liam Neeson) hatalmát, és elszabadítaná a földi poklot.
Az alvilág ura, a hatalomra törő Hádész elpusztítja a félisten Perszeusz családját. Ugyanakkor azt követeli az emberektől, hogy áldozzák fel Argosz hercegnőjét, Andromédát, és vessék a szörnyszülött fia, Kráken elé. Perszeusz vállalja, hogy szembeszáll a szörnnyel. Egy csapat harcossal, köztük a veterán Drakóval és Andromédával az oldalán elindul, hogy megakadályozza Hádész célját. A tiltott világokban való utazás során csak akkor győzhetik le az útjukba kerülő vérszomjas démonokat és fenevadakat, ha a végzetével dacolva Perszeusz elfogadja a benne rejlő isteni erőt, és saját kezébe veszi sorsának irányítását.

A titánok haragja
Egy évtizeddel a rettentő Kráken legyőzése után Perszeusz csendes, visszavonult életet él: halászik, és a fiát neveli. Amikor azonban véres háború robban ki az emberek hitetlensége miatt legyengült istenek és a régóta raboskodó titánok között, akiket a kíméletlen Kronosz vezet, ismét szükség van Perszeusz hősiességére: rá vár a feladat, hogy megtalálja a Hádész által elárult Zeuszt, akit elfogtak, és az alvilágba hurcoltak, és véget vessen a titánok a föld uralmáért vívott harcának.
Miután Hádész és Zeusz fia, Árész is lepaktál vele, Perszeusz kénytelen újra fegyvert fogni. Küzdelmében társa Androméda, a harcos királynő, Agenor, Poszeidón félisteni fia és Héphaisztosz, a bukott isten.


A két film főszereplői:
Sam Worthington (Avatar; Terminátor - Megváltás) - Perszeusz 
Liam Neeson (A sötét lovag - Felemelkedés; Narnia Krónikái 1-3.; Star Wars I.) - Zeusz 
Ralph Fiennes (Harry Potter 4-8.; Az angol beteg; Skyfall) - Hádész 
Bill Nighy (Harry Potter 7/1.; Az óriásölő; Underworld 1-3.) - Héphaisztosz
Rosamund Pike (James Bond: Halj meg máskor; Büszkeség és balítélet) - Androméda
Luke Evans (A hobbit - Smaug pusztasága; Halhatatlanok) - Apollón
Edgar Ramirez (A Bourne-ultimátum)- Árész
Danny Huston (X-Men kezdetek: Farkas; A 23-as szám) - Poszeidón
Izabella Miko (Sakáltanya) - Aténé

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Perszeusz

forrás: TheArtClasses
Perszeusz 'Percy' Jackson nevét az egyik görög hérosz (hős, egy isten és egy halandó félvér gyermeke) után kapta, akit Perszeusznak hívtak. Perszeusz a görög mitológiában Zeusz (az Istenek Királya, a villámlás és az ég ura) és Danaé (halandó asszony) fia.

Az eredeti történet szerint Akrisziosz, Argosz királya, azt a jóslatot kapta, hogy lányától való unokája fogja majd megölni őt. Akriszosz megijedt és egy föld alatti termet építtetett és abba záratta lányát, Danaét. De Zeusz arannyá változott és a tető nyílásán át mint aranyeső hullott Danaéra. Így ült nászt Zeusz az argoszi királylánnyal.

Mikor megszületett Zeusz és Danaé fia, Perszeusz, Akrisziosz egy ládába zárta lányát és unokáját, úgy vetette őket a tengerbe. A ládát Szeriphosz szigethez sodorta az ár; ott egy kis halászhajó megtalálta az elhagyott ládát, ami egy halott asszonyt és egy élő csecsemőt rejtett. A hajóban utazó férfi hazavitte a babát. A halász feleségével együtt felnevelte Perszeuszt, aki szép szál legénnyé serdült és folytatta apja mesterségét, a halászatot. Elzarándokoltak kis hajójukkal Zeusz kolosszusáig, amit éppen érkezésükkor döntött a tengerbe egy sereg katona. A szobor szerencsére nem tett kárt a hajóban, azonban megjelent a dühös Hádész, aki a katonákra alvilági lények tömegét küldte, a védtelen hajót pedig egyetlen mozdulattal elsüllyesztette.

Csak Perszeusz élte túl a szörnyű katasztrófát, akit a katonák Argosz városába vittek egyenesen a király elé. Az udvarban mulatoztak, mindenki jókedvű volt és isteneikről elfeledkezve az emberek a király lányának szépségét Aphroditéhez hasonlították. Ez már végképp kihozta Zeuszt a béketűréséből, és megengedte Hádésznak, hogy megbüntesse az embereket, így az Alvilág Ura nekilátott, hogy megvalósítsa sötét célját. Ellátogatott Argoszba, hogy közölje az ott élőkkel: 10 nap múlva rájuk uszítja a rettenetes Krakent, de, ha feláldozzák Androméda hercegnőt - akit Aphroditéhez hasonlítottak -, akkor elmarad a büntetés.
 
Nem akarták feláldozni a király lányát, ezért Perszeusz egy küldetésre indult, hogy megmentse Androméda hercegnőt és a város népét. Tette végrehajtásában két isten segítette őt: Pallasz Athéné, aki rávette a nimfákat, hogy adják neki Hádész láthatatlanná tevő sisakját, egy pár szárnyas sarut és egy bűvös tarisznyát; Hermész pedig egy sarlóval fegyverezte fel Perszeuszt. Így már könnyen végre lehetett hajtani a feladatot: amikor Perszeusz a Gorgókhoz érkezett, azok már aludtak, szárnyas sarujában a magasba szökkent és levágta a "kígyóhajú" Medúza fejét, eközben csak az Athénétől kapott pajzsban visszatükröződve látta a szörny tekintetének tükörképét, így Perszeusz nem változott kőszoborrá. Medúza nyakából előpattant Pégaszosz és Khrüszaór gigász. Medúza nővérei hiába keresték a gyilkost, hiszen Perszeusz a sisakban láthatatlan volt.

A városba visszaérve megmentette Andromédát. Perszeusz megvárta, míg a rémes Kraken előjött a vízből. Nagy csatába keveredett vele, s végül kivette ezüst tarisznyájából a Gorgó fejét, megmutatta ellenfelének, aki erre kővé vált. Androméda végig figyelte a küzdelmet és szerencsére nem pillantott Medúza fejére. A hercegnő hálásan mosolygott megmentőjére, és rögtön egymásba szerettek. Perszeusz visszavitte Andromédát a szüleihez, és feleségül kérte. Androméda Perszeusszal együtt tért vissza Szeriphosz szigetére.
Perszeusz Medúza fejét Athénének ajándékozta, aki a pajzsára tette azt (ezért Athénét gyakran a Gorgó-fejes pajzzsal ábrázolták az ókori művészek).

Pauszaniasz (görög író) szerint Perszeusz nem tért vissza Argoszba, hanem a larisszai atlétikai játékokra ment. Itt feltalálta a diszkoszvetést, és éppen bemutatót tartott a nézőknek, amikor Akrisziosz belépett a diszkosz pályájára. Így az elrepülő diszkosz eltalálta, és ha véletlenül is, de tényleg unokája kezétől halt meg.
Apollodórosz (görög költő) változata szerint Perszeusz önkéntes száműzetésbe vonult Thesszáliába. Itt Larissza királya halotti játékokat szervezett apja emlékére. Perszeusz beszállt a versenybe és véletlenül eltalálta Akriszioszt, aki azonnal meghalt.

Perszeusznak hét fia született Andromédától: Perszész, Héleiosz, Élektrüón, Alkaiosz, Mésztor, Szthenelosz és Künurosz, és két lánya: Gorgophoné és Autokhthoé. Perszész lett az őse a perzsa császároknak. Perszeusz és Androméda még sokáig éltek boldogságban.

Perszeusz volt az egyetlen az olyan hős a görög mitológiában, akinek boldog véget ért élete! Ezért választotta Sally Jackson is a Perszeusz nevet fiának, akit később mi Percy Jackson néven ismerhettünk meg.
Segítségemre volt a Literatura!