Ismerd meg a szereplőket: Frederick Chase

Frederick Chase (Anaklusmos alkotása)

Dr. Frederick Chase egy halandó, Annabeth Chase édesapja. Felesége pontos neve ismeretlen, egyszerűen csak Mrs. Chase. Van még két fia: Bobby és Matthew Chase. 

Frederick viszonylag átlagos halandónak mondható, aki a történelem, a háborúk és a repülőgépek megszállottja. Jóképű, sportos, középkorú férfi. Haja homokszínű (szőke), akárcsak lányáé. Szemei intenzív barna színűek.

Frederick fiatal korában igen tehetséges volt, ezért szeretett volna egyetemre menni, de sajnos nem volt rá elég pénze. Zsenialitásával és éles eszével hívta fel magára Pallasz Athéné figyelmét, aki megsajnálta őt, ezért segített neki bekerülni a Harvardra és végig segítette tanulmányait. Frederick történelmet hallgatott. Egy idő után viszont egymásba szerettek. 1993-ban Athéné megajándékozta egy kislánnyal a férfit, az ajtóküszöbnél hagyta Annabeth-t egy aranybölcsőben. Imádja lányát, annak ellenére, hogy először nem volt túlságosan boldog attól a ténytől, hogy apa lett.

Tovább olvasom

Ismerd meg a szereplőket: Connor és Travis Ellelop

Connor és Travis (rajongói illusztráció)

Connor és Travis Ellelop fivérek, görög félistenek. Ahogyan azt vezetéknevük is sejteti, bizony Hermész gyermekei, Luke Castellan féltestvérei. A Félvér táborban ők a 11-es kabin vezetői. Travis az idősebb, Connor a fiatalabb.

Külső tulajdonságaik:

Mindkét fiú magas, sovány testalkatú. Hajuk kócos, sűrű, barna színű. Szemük színe kék. Szinte mindig a tábor narancsszínű pólóját viselik, általában bő rövidnadrággal. Megjelenésük is azt sugallja, biztosan valami rosszban sántikálnak.

A többi Hermész-sarjhoz hasonló manós vonásokkal rendelkeznek: hegyes fül, felfelé ívelő szemöldök, gúnyos mosoly és sejtelmesen csillogó szempár.

Hiába hasonlítanak úgy egymásra, van egy jellegzetes különbség köztük, ami alapján meg tudják őket különböztetni a többiek: Travis egy picivel magasabb Connornál.

Belső tulajdonságaik:

Elmondható a fiúkról, hogy amennyire bohókásak és komolytalanok tudnak lenni, éppen annyira képesek ragaszkodni nézeteikhez, barátaikhoz; harcolnak az olimposziakért és édesapjukért, Hermészért. Kifejezetten bátrak, hűségesek és hősiesek, ha a helyzet úgy kívánja. Szeretnek csintalankodni és nem vetik meg a zsebtolvajlás "mesterségét" sem.

Belső tulajdonságaik alapján is meg lehet különböztetni őket: Connor megfontoltabb és okosabb, míg Travis sokkal csintalanabb.

Tovább olvasom

Ismerd meg a szereplőket: Ethan Nakamura

Ethan Nakamura (rajongói illusztráció)

Ethan Nakamura egy görög félisten, anyja Nemezis (az igazságosság, megtorlás és bosszú istennője). Ethan egy japán-amerikai származású sovány srác volt, fényes, fekete hajjal. Testfelépítésének köszönhetően a görög páncélruha mindig lógott rajta.

"Valamivel idősebb volt nálam, olyan tizenhat éves lehetett. Fényes, fekete haja volt, és a bal szemét fekete kötés fedte. Vékony, inas testén egy kicsit lötyögött a páncél. Kardját a homokba szúrta, ellenőrizte a pajzs szíját, hogy jól tart-e, majd feltette lófarkas sisakját."

- részlet a "Csata a labirintusban" c. kötetből

Ethan bátor és erős fiú volt. Kiváló harcosként ismerhettük meg, ám könnyen befolyásolható volt és a harcban arra az oldalra állt, ahonnan győzelmet várt/sejtett. Bizonyos mértékben megbízhatatlan karakter, hiszen kétszer is volt arra példa, hogy elárulta valamelyik "oldalt". Itt vetődik fel a kérdés: Ethan pozitív vagy negatív hős volt? Igazából egyik sem, hiszen a történet és élete végének közeledtével elkötelezte magát a "jó" oldal mellett, viszont teljes mértékben nem állítható róla, hogy pozitív hős lenne.

Nagyon céltudatos félvérként ismerhettük meg, határozottan kiállt saját érdekei mellett, még akkor is, ha az azzal bánthatja szeretteit. Célja mégis az egyensúly megteremtése volt, ezért ha kellett, elárulta szövetségeseit.

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra: Gaia

AnnPars illusztrációja a földanyáról

Gaia (latinul: Terra) a görög mitológiában a Föld istennője, maga a földanya.

Mikor az egész világ még ősállapotban volt, csak Khaosz, az üresség és éjszaka honolt mindenütt, ebből az ősállapotból kivált föld, maga volt Gaia. Ő testesítette meg a földet. Az élet és a halál körforgásának jelképe.

Gaia saját magából megteremtette Uránoszt. Nászukból született hat fiú (Ókeánosz, Koiosz, Kriosz, Hüperión, Iapetosz és Kronosz) és hat leány (Téthüsz, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé és Theia), akiket titánoknak neveztek el. Az első titán Ókeánosz volt, aki megteremtette a vizet, a legfiatalabb pedig Kronosz volt, a legügyesebb és legfurfangosabb az összes gyermek közül.

A titánok a görög mitológiában egy ősi fajként szerepelnek, akik hatalmas istenségek voltak. A titánok kezdetben az őserők megtestesítői voltak, később találmányaik által az emberiség jótevőiévé nőtték ki magukat.

Mikor a titánok felnőttek, Uránosz kapott egy jóslatot, mely szerint saját gyermekei fogják letaszítani őt trónjáról. Az ősi istenség megrémült a jóslattól, meg akarta akadályozni annak beteljesedését, ezért gyermekeit a Tartaroszba vetette. De, Gaia a titánok mellett megszülte a küklopszokat és a hekatonkheireket is (százkarú óriásokat, egyikük a Percy Jackson és az olimposziakból is ismert Briareósz).
 

Uránosz őket is tömlöcbe vetette. Gaia rengeteget szenvedett, amiért gyermekeit férje fogva tartotta, ezért engedélyt kért Uránosztól, hogy minden nap látogathassa őket. Uránosz mit sem sejtve beleegyezett felesége kérésébe. Gaia egy erős utódot akart kicsempészni a Tartarosz mélyéről, hogy megölethesse vele férjét. Kronosz önként vállalta az apja elleni harcot. Éles gyémántsarlót kapott anyjától, majd követte apját, és mikor az istenség nem számított rá, váratlanul súlyos sebet ejtett Uránoszon. A földre hulló véréből megszülettek a bosszúálló Erinnüszök és a Gigászok, abból pedig, ami a tengerbe cseppent, megszületett belőle Aphrodité, a szerelem szépséges istennője, akit egy gyöngykagylóban vetett partra a tenger. Uránosz ugyanolyan sorsot kívánt fiának, mint amilyen neki is jutott.

Tartarosztól született meg szörny ivadékai: Ekhidna és Tüphón. 

A föld megteremtése és benépesülése után Gaia nyugodt időket élt meg. Megszülettek a titánoktól Gaia unokái, az olimposzi istenek. Kronosz testvérét, Rheiát vette feleségül, akitől öt gyermeke született: Poszeidón, Hádész, Héra, Démétér és Hesztia. Valamint Kronosznak volt kisebb viszonya egy természetszellemmel, így született meg Kheirón, a kentaur. Kronosz nem tudta elfeledni Uránosz utolsó szavait, hiszen a jóslat szerint saját gyermekei közül valamelyik letaszította volna őt a trónról, ezért lenyelte összes utódját. Rheia titokban megszülte a hatodik közös gyermeket, Zeuszt, akit Kronosz elől Kréta szigetén rejtett el. A fiú helyett köveket pólyált be és azt nyelte le a titánúr.

Mikor Zeusz felnőtt, apjával mérget itatott, mire az kihányta addig lenyelt gyerekeit. 10 évig harcolt Zeusz a testvérei segítségével Kronosz és a titánok ellen, ez volt az első titánháború. Gaia azt jósolta, az győz, aki a Tartaroszból kiszabadítja foglyul ejtett gyermekeit, Zeusz ki is szabadította a küklopszokat és a százkarú óriásokat. Prométheusz segítségével Zeusz legyőzte Kronoszt, akit ezután feldaraboltak. A titánokat és Kronosz darabjait a Tartaroszba zárták, őrzőik a százkarú óriások lettek. Zeusz, villámai segítségével Tüphónt az Etna alá zárta. Ezután az istenek vették át a hatalmat az Olimposzon.

A háború után Gaia úgy döntött, már nem vesz részt az istenek (unokái) dolgaiban, ezután csak jósoló és tanácsadó istennőként járt el.

Hosszú szunnyadás után először a II. világháború idején kezdett el ébredezni Gaia. Ekkor ismételten megpróbálta feléleszteni gyermekeit, az óriásokat. 

Leo Valdez nagyjából nyolc éves lehetett, amikor meglátogatta őt Gaia, a titánok anyja. Gaia tudta, hogy Leónak a későbbiekben fontos szerepe lesz, ezért próbálta őt megtörni. Ekkor történt a tragédia. Képességeivel meg akarta védeni anyukáját és saját magát, de elvesztette önuralmát és lángokba borult a műhely, ahol anyja meghalt.

Gaia később (a "Csata a labirintusban" c. kötetben) segített egy óriásnak, Anteusznak, a föld segítségével erősítette őt, így Percy Jackson addig nem tudott tisztességesen megmérkőzni vele, amíg az óriás a földdel érintkezett. Egy trükk segítségével sikerült felcsalnia Anteuszt a láncokra, ahol aztán Percy leszúrta őt Árapállyal, így az óriás homok módjára elporladt, anyja nem tudott segíteni neki a levegőben.

"Az elveszett hős" c. kötetben kiderült, hogy Gaia valami nagyra készül, fel akarja ébreszteni szunnyadó óriás hadseregét és le akar számolni az olimposzi istenekkel. Serege egyenesen Görögországba tart, hogy leszámoljanak az istenek eredeti gyökereivel, de mindeközben a Félvér tábor is veszélybe kerül és Gaiának köszönhetően kinyílik a Halál Kapuja...

Mint ahogyan az kiderült, Gaia egy igazán féltő anyatípus, mindenáron megvédi gyermekeit, még akkor is, ha ahhoz a legszélsőségesebb eszközökhöz kell nyúlnia.

Ha érdekel Gaia és még többet szeretnél megtudni róla, olvasd el "Az elveszett hős" című könyvet, vagy Az Olimposz hősei-sorozat eddig megjelent négy kötetét angolul!

Forrás

A bejegyzés megírásában segítségemre volt: Görög teremtéstörténet - Istenek születése

Tovább olvasom

Ismerd meg a szereplőket: Gleeson Hedge

Vigyázat, SPOILER veszély! Az alábbiakban olvashatóak részletek Az Olimposz hősei-sorozat cselekményéből!

Gleeson Hedge egy középkorú, körülbelül 106 éves szatír. Piper McLean, Leo Valdez, Jászon Grace és Clarisse La Rue védelmezője volt. Feleségét Mellie-nek hívják, aki egy szélnimfa.

Groverhez vagy Kheirónhoz hasonlóan neki is volt védelmezőként álcája, hiszen a Vadon Iskola edzőjeként dolgozott, hogy megvédje a félisteneket a rájuk leselkedő veszélyektől.

Gleeson minden ízében egy nagyon különc figura. Egója az egekben szárnyal, úgy hiszi, bármire képes. Nem számít, hogy az ellensége kétszer-háromszor nagyobb bála, szembeszáll mindenkivel és hisz saját győzelmében. A legtöbb szatírral ellentétben, akik számára a természet és annak megóvása a legfontosabb, Gleeson számára egy fontos dolog van: a túlélés. Nagyon bátor és igyekszik megóvni kis védenceit, szövetségeseit. A látszattal ellentétben igazán intelligens, megfontolt döntéseket hoz.

Úgy gondolja, hogy a Vének Tanácsa azért küldte őt az iskolába, hogy félreállítsák az útjukból. Emiatt is igyekszik bizonygatni hasznavehetőségét. 

Gleeson külső tulajdonságai a könyv alapján:

Általában, ha valaki edzőként dolgozik, azt úgy képzeljük el, hogy viszonylag magas ember, határozott megjelenése van. Nos, Gleeson edző nem éppen hozza a sablonformát. Elég alacsony a termete, ezért az iskola növendékei kevésbé veszik őt komolyan, kigúnyolják és ugratják külseje miatt.

Így festett külseje Jászon leírása alapján:

„Az ürge edzőféleségnek tűnt: baseballsapkája teljesen eltakarta a haját, csak gonoszul csillogó szeme látszott ki alóla. Hosszú kecskeszakálla volt, és olyan undorodó pofát vágott, mintha valami penészesbe harapott volna. Vastag karján és izmos mellkasán narancssárga póló feszült, susogós tréningnadrágja és Nike cipője hófehér. Nyakából síp lógott, az övén megafon fityegett. Ijesztő fickó lett volna, ha a testmagassága meghaladja a százötvenhárom centit.”

- részlet „Az elveszett hős” 8. oldaláról

Tovább olvasom

Ismerd meg a szereplőket: Jászon Grace

Vigyázat, SPOILER veszély! Az alábbiakban olvashatóak részletek Az Olimposz hősei-sorozat cselekményéből!

Jászon Grace egy római félisten, Jupiter (az Ég, a villámok istene, az Olimposz Ura) és Ms. Grace gyermeke, Thália Grace öccse.

Fontos számára a becsületesség és az igazságosság. Életét bármikor kockáztatná barátaiért és családjáért. Segítőkész, védelmező jellem. Komoly fiatalemberként ismerhetjük meg, de remek humorérzékkel bír.

Jászon önmarcangoló típus, folyton kételkedik és kritizálja magát, ebben nagyon hasonlít Percy Jacksonra. De, nem csak ennyi hasonlósága van a két félistennek, hiszen mindegyikük számára fontos a barátság, a család, a hűség, az igazságosság, valamint született vezetők. 

Jászon külső tulajdonságai a könyv alapján: 

Jászon egy jóképű fiatal srác, aki leginkább egy római szoborhoz hasonlít. Kezdetben katonásan nyírt, szőke haja van, ami a Félvér táborban töltött ideje alatt kinő. Van egy kis heg a szája sarkánál. Szemei szikrázó kék színűek. Elgondolása szerint inkább anyjára hasonlíthat. Jászon elég magas, kicsivel magasabb Percynél. Teste sportos, kellően izmos, bőre napbarnított. Jobb karja belső felén tetoválás található, mely 12 db vonalkódszerű, egyenes vonal felett (melyek a három éves korától eltelt éveket jelzik) egy sast és egy SPQR feliratot ábrázol, jelezve, hogy a Jupiter táborhoz tartozik.

Piper így írja le a fiú külsejét:

„Jászon mellette állt: azok a kék szemek, az a rövidre nyírt, szőke haj, az a csinos kis heg a felső ajkán. Az arca kedves és gyöngéd, de mindig egy kicsit szomorú.”

- „Az elveszett hős”, 35. oldal

Tovább olvasom

Ismerd meg a szereplőket: Piper McLean

Vigyázat, SPOILER veszély! Az alábbiakban olvashatóak részletek Az Olimposz hősei-sorozat cselekményéből!

Piper McLean egy görög félisten, Aphrodité (a szerelem és szépség istennője) és Tristan McLean lánya. Piper egy szép, cseroki indián származású lány.

A többi Aphrodité gyermekkel ellentétben sokkal agresszívebb, keményebb jellem. Nincs oda a magazinokért, a szoknyákért, a sminkért, a ruhákért és utálja a népszerű lányokat. Míg anyja el nem ismerte, addig megjelenése szép, de fiús volt, utána pedig még gyönyörűbb lett, azonban a természetes szépség továbbra sem lesz fontosabb számára, belső tulajdonságain ez mit sem változtat. Ezt Piper sem tudja egyhamar feldolgozni, ám hiába próbál megszabadulni sminkjétől vagy hajviseletétől, nem sikerül neki.

Inkább lenne az Athéné vagy Hekaté bungaló lakója. Pipert már az Aphrodité-bungaló látványától is a rosszullét kerülgeti, „amely csipkefüggönyös ablakaival, rózsaszín ajtajával meg virágos párkányaival egy Barbie-házra hasonlított” (részlet „Az elveszett hős” c. kötetből). 

Piper külső tulajdonságai Jászon szemszögéből:

„A lány kopott farmert, túrabakancsot és sídzsekit viselt. Csokoládébarna, tépettre nyírt haja volt, fonott tincsek keretezték arcát. Nem volt kisminkelve, mintha észrevétlen akarna maradni, de ez nem jött össze neki, mert veszélyesen szép volt. Szeme egy kaleidoszkóp tarkaságát tükrözte, barna volt, kék és zöld.”

- „Az elveszett hős”, 7. oldal 

Tovább olvasom

Ismerd meg a szereplőket: Leo Valdez

Vigyázat, SPOILER veszély! Az alábbiakban olvashatóak részletek Az Olimposz hősei-sorozat cselekményéből!

Leo Valdez egy görög félisten, Héphaisztosz (a kovácsmesterség, a tűz istene) és Esperanza Valdez fia. Leo egy Houstonban született életvidám, energikus srác. Szereti elviccelni a dolgokat, ugyanakkor intelligens jellem, aki törődik barátaival és szeretteivel. Gondolkodik, mielőtt cselekszik… ja, nem… éppen ellenkezőleg! Ő az egyik olyan félisten a sorozatban, aki igazán spontán, a dolgok közepébe vág. Szereti megviccelni azokat az embereket, akiket kevésbé kedvel. Nagyon könnyen bele tud habarodni egy-egy szép lányba.

Leo külső tulajdonságai Jászon szemszögéből:

„Leo a Mikulás egyik krampuszára emlékeztette Jászont fekete, göndör hajával, hegyes fülével és vidám gyerekarcával. Kópés mosolya azonnal arra figyelmeztette az embert, hogy a srác közelében lehetőleg ne hagyjon elöl gyufát, kést, villát, ollót. Hosszú, vékony ujjai egyfolytában mozogtak – hol az ülésen doboltak, hol a haját igazgatták a füle mögé, hol terepszínű kabátja gombjait piszkálták. A srác vagy hiperaktív volt, vagy annyira becukrozott-koffeinezett, hogy attól egy vízibivaly is simán szívinfarktust kapott volna.”

- „Az elveszett hős”, 9. oldal

Édesanyja halála komoly sebet okozott a lelkében, mely miatt bűntudata van. Ez a bűntudat „Az elveszett hős” c. kötet vége felé kezd felengedni, amikor Leo rájön arra, hogy különös képessége valójában nem átok, hanem egy különleges ajándék.

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Héraklész (Herkules)

Herkules hivatalos illusztrációja

a Heroes of Olympus-sorozathoz

Héraklész / Herkules, születési nevén Alkaiosz, talán a leghíresebb görög mitológiai hős, aki Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke. Kaiszareiai Euszebiosz számításai szerint Héraklész nagyjából i. e. 1264-ben született és i. e. 1226-ban halt meg. (Euszebiosz számítása sokáig nagyon korai időpontnak tűnt, de a trójai háborúra vonatkozó mai ismeretek alapján inkább meglepően pontos.)

A hős születése

Alkméné nagyon tetszett a főistennek (egyébként déd- és ükunokája is egyben a királyné), ezért amikor Amphitrüón épp Alkméné kezének elnyeréséért harcolt és a menyasszony epedve várta vőlegénye hazatértét, Zeusz magára öltötte Amphitrüón alakját és így látogatta meg a lányt.

Zeusz tudott Héraklész születéséről és nem csak azért, mert az istenek királyaként mindenre rálátással rendelkezett, hanem azért is, mert Alkméné az ő fiával volt várandós.

Mikor elérkezett a nap, hogy Héraklész megszülessen, Zeusz az istenek tanácsán azt jósolta, hogy aznap jön világra a legnagyobb hős és Perszeusz ezen sarja lesz Mükéné királya. Héra azonnal megsejtette, hogy ismét egy szerelmi kalandról van szó (hiszen a nagy Perszeusz is Zeusz fia volt), ezért bosszút esküdött. 

Héraklésznek volt egy fél-ikertestvére; hiszen azon az éjszakán, amikor Alkméné találkozott Zeusszal, utána együtt volt férjével is, így lett Iphiklész Herkules féltestvére.

Héraklész a nagyapja, Alkaiosz tirünszi király után kapta eredeti nevét. Héraklészként, illetve Herkulesként csak később kezdték el emlegetni, mondván Héra által vívta ki dicsőségét. Héra ehhez a dicsőséghez akaratán kívül járult hozzá, hiszen férje hűtlenségét akarta megbosszulni rajta, és mindig csapdákat eszelt ki Héraklésznak, de ő sikeresen vette az akadályokat. Héraklész még a bölcsőben feküdt, amikor Héra két kígyót küldött elpusztítására, de ő mindkettőt megfojtotta.

Herkules hírnevet szerez magának

Ereje és ügyessége ámulatba ejtette nevelőapját, aki gondoskodott róla, hogy a fiú a legjobb tanítást kapja, jobbat, mint tulajdon fia, Iphiklész.

Amphitrüón látva hatalmas erejét és szörnyű viselkedését, úgy döntött, messzire száműzi Héraklészt; elküldte a marhacsordájához, hogy ott a jószágokat legeltesse. Az ifjú hős jól érezte magát itt.

Később nyugtalanította, hogy garázdálkodik a Kitharion-hegyen egy oroszlán, ami egyaránt pusztítja az állatokat és embereket. Ezért úgy döntött, végez vele. Az oroszlán leterítése után annak lenyúzott bőrét köpenyként, a koponyáját és a felső állkapcsát pedig sisakként viselte.

18 éves koráig élt a hegyen, amikor úgy döntött, otthagyja azt és szétnéz a nagyvilágban. Egy óriási kőrisfa törzséből dorongot faragott magának, az oroszlán bőrét a vállára terítette, Hermésztől kardot, Apollóntól íjat és nyilakat, Pallasz Athénétől peploszt (gyapjúból készült, varrás nélküli ruhadarab, melynek egyik fele nyitott), Héphaisztosztól arany páncélt kapott, és elindult Thébai felé.

Az úton találkozott Erginosz orkhomenoszi király adószedőivel, mivel Héraklész nem tartotta igazságosnak az adót és az adószedők sértegették is, ezért Héraklész levágta fülüket és orrukat, és hátrakötözött kézzel küldte őket haza.

Nemsokára Erginosz válaszolt a sértésre és hadseregével megjelent Thébainál. A város védelmét Héraklész látta el, aki visszaverte a támadókat. Kreón király hálából neki adta lányát, Megarát és fele palotáját, Héraklész pedig letelepedett Thébaiban. Nemsokára három gyermekük született.

Héra – látva a hérosz sikereit – újra közbeavatkozott és tébolyt bocsátott Héraklészre. Előzménye volt ennek, hogy Lükosz Héraklész halálhírét hallotta, majd Kreónt letaszította a trónról. Megarát és gyermekeit is meg akarta ölni, mert félt, hogy Kreón unokái egyszer majd bosszút állnak rajta. Héraklész hazatért, és leszámolt Lükosszal, de őrültségi rohamában saját kezűleg végzett mindhárom gyermekével és testvérének, Iphiklésznek is megölte két gyermekét. Ekkor jött Héra igazi bosszúja: újra megvilágosította Héraklész elméjét. Mivel gyilkosságot követett el, el kellett hagynia a várost, ekkor hagyta el feleségét, Megarát is szégyenében.

Héraklészt nagyon megviselte szörnyű tette, és Delphoiba indult, hogy magától Apollóntól kérjen tanácsot, hogyan szabadulhatna meg bűnétől. Az isten Püthián keresztül azt mondta, menjen el Mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz, és szegődjön tizenkét évre a szolgálatába, és ha elvégez tíz feladatot, amit Eurüsztheusz határoz meg számára, akkor megtisztul a gyalázattól és a bűntől, és elnyeri a halhatatlanságot. Püthia ekkor nevezte először Héraklész néven. A tíz munkából végül tizenkettő lett, mert Eurüsztheusz kettőt nem fogadott el. 

A 10 + 2 feladat

A feladatokban szereplő szörnyek ismerősek lehetnek a "Percy Jackson és az olimposziak" sorozatból is (a 12 feladatot röviden EZEN az oldalon elolvashatod):

1. Megölni a nemeai oroszlánt
2. Megölni a Hüdrát (hidra)
3. A kerüneiai szarvas elfogása
4. Az erümanthoszi vadkan elfogása
5. Augeiasz istállóinak kitakarítása
6. A sztümphaloszi madarak kiirtása
7. Minósz bikájának elfogása
8. Diomédész emberhús-evő lovainak elfogása
9. Hippolüté (amazon királynő) övének megszerzése
10. Gérüón marháinak elhajtása
11. Heszperiszek (Heszperidák) kertjéből Héra almáinak megszerzése
12. Kerberosz, a háromfejű kutya felhozatala az Alvilágból

Herkules további élete dióhéjban
A tizenkét  munka elvégzése után Héraklész ismét újabb és újabb vállalkozásba fogott s valamennyit ragyogó sikerrel teljesítette. Indulatos természete viszont sok meggondolatlanságra sarkallta. És minden alkalommal ismét bűnhődnie kellett. Mikor végül elérkezett a szabadulása ideje, újból visszatért Tirünszbe, de nyomban hadjáratot indított Trója ellen.
Héraklész nevezetes vállalkozása, Élisz városának meghódítása után, a győzelem emlékére alapította az olümpiai játékokat. S természetesen, az első olümpiai versenyen valamennyi versenyszámban ő maga lett a győztes. Kivéve a birkózást, melyben ellenfél híján apja, Zeusz állt ki vele és a viadal döntetlenül ért véget.

Lüdiában Omphalétől is született három fia. Ismét jócselekedeteket tett, legyőzte az epheszoszi kekrópidákat, az auliszi Szüneuszt és Xenodokét megölte. Dolikhé szigetén megtalálta Ikarosz partra vetett holttestét és eltemette, ettől kezdve nevezik a helyet Ikariának. Ennek emlékére Daidalosz életnagyságú szobrot készített Héraklészről.

Részt vett az argonauták kalandjában és a kalüdóni vadkanvadászaton, valamint Omphalé egyik szolgálójától is született egy fia, Alkaiosz.

Ezután Phlegraiban harcolt a titánok ellen, akik hatalmas károkat okoztak Paliénében. Alküoneusz (Gaia gyermeke) ráadásul szülőföldjén halhatatlan volt. A titánok a Moirák szerint isten kezétől nem halhattak meg, csak halandótól. Gaia ezt meghallva varázsfüvet keresett, hogy gyermekeit megóvja a halandóktól, de Zeusz megelőzte, és elpusztította a füvet. Zeusz Héraklész segítségét kérte. Héraklész lenyilazta Alküoneuszt, aki a földre esett, és rögtön újra is éledt. Ekkor Héraklész elvitte Paliénéből, és megölte. A csata folytatódott, az olimposzi istenek serege egyesült erővel legyőzte a titánokat, mégpedig úgy, hogy valamilyen módon megsebezték, mozgásképtelenné tették azokat, majd Héraklész sorban lenyilazta őket.

Herkules halhatatlanná válása

A Herkules csillagkép

Még sok egyéb hőstettet is fűznek a nevéhez. Tulajdonképpen leszámolt kora összes gonosztevőjével és szörnyetegével. Több hadjáratot vezetett, melyek között volt sikeres és sikertelen akció is. 

Nesszusz, a kentaur elrabolta Héraklész feleségét, Déneirát, mire Héraklész lenyilazta őt. Eljátszván, hogy halálában jóvá akarja tenni a történteket, a kentaur elmondta Déneirának, hogyan készítsen szerelmi bájitalt állítólagos varázserejű véréből, tudván, hogy azt már átitatta a Hüdra halálos mérge, melybe Héraklész a nyilait mártotta. Nesszusz halála után Déneira, akit kétségbe ejtett férje legutolsó félrelépése, bedörzsölte a bájitalt férje ingébe. Az inget felvéve Héraklész borzalmas fájdalmakat élt át és rájött, hogy nem tudja levetni azt. Végül egy halotti máglyán elégette magát, hogy véget vessen a fájdalomnak.

Halála előtt Zeusz nem hagyta magára fiát, Athéné aranykocsin ereszkedett le érte és felvitte Héraklészt az Olimposzra, ahol halhatatlanná vált és az istenek kapusa lett. Itt megbékélt Hérával és feleségül vette annak lányát, Hébét.

Rendszeres tevékenysége, hogy a vadászatról megtérő Artemisznek segít az elejtett vadakat megnyúzni és feldarabolni. Az égen ma is a Herkules csillagkép formájában látható. 

Bővebben itt olvashatsz Héraklész életéről és tetteiről:

Thasos - Héraklész

Változó világ: Héraklész

Héraklész és a nemai oroszlán

Héraklész mozgalmas élete 

A Herkules csillagkép

Tovább olvasom

Ismerd meg a szereplőket: Boróka

Boróka (a kép forrása)

Boróka egy driád / erdei nimfa, pontosabban fanimfa; fája pedig egy borókafa, innen ered a neve. Grover Underwood barátnője, derült ki a "Csata a labirintusban" című kötetben. Felmenőiről nem sokat lehet tudni.

Boróka egy kicsi és vékony alkatú gyönyörű lány, akárcsak a többi driád. Hajának színe sárgás, és szépséges, huncut arca van. Általában zöld színű görög ruhát visel és hozzá illő szandált. Amikor Boróka elpirul, akkor zöldes színű bőre pirosas árnyalatúvá válik. Szemének színe szintén zöld; amikor sír, zöld színű könnyei hullanak.

Boróka a Félvér tábor erdejében él, a "Zeusz Ökle" nevű szikla közelében. Ideje nagy részét a fában tölti, és onnan szemléli a tábort. Ennek az is az oka, hogy Boróka kötődik a fájához, ezért a tábor erdejét nem tudja elhagyni.

Hihetetlenül kedves driád. Nagyon szereti Grovert és állandóan aggódik miatta. Egy aprócska negatívuma a lánynak, hogy iszonyatosan féltékeny a többi nimfára.

A lány utálja a kutyákat, mert ismeri az állatok fákhoz kötődő természetét (jobban mondva azok szükségleteit, amit a fák tövében intéznek el).

Grover és Boróka feltételezhetően "A titán átka" és a "Csata a labirintusban" kötetek közötti átmeneti időszakban randizhatott.

Percy Jackson így írja le Grover barátnőjének külsejét:

"Miután alaposabban megnéztem Borókát, észrevettem, hogy a füle szokatlanul hegyes. A szeme pedig ahelyett, hogy vöröslött volna a sírástól, zöldben úszott, a klorofil színében. Egy fanimfa volt: egy driád."

- részlet a "Csata a labirintusban" könyvből

Boróka először a negyedik kötetben tűnt fel Grover perén, amit a Vének Tanácsa tartott. Itt a lányt Clarisse és Annabeth vigasztalta.

Később ő mondta Percynek, hogy látta Luke-ot belépni a fája közelében lévő sziklába, ahol a Labirintus bejárata helyezkedett el. Továbbá elmesélte, hogy ugyanezt a dolgot tette Quintus is (akiről később kiderült, hogy valójában a feltaláló Daidalosz), ezért figyelmeztette Percyt, hogy ne bízzon meg benne.

A csatában Boróka fája majdnem meggyulladt, de Percy még idejében megfékezte a tüzet. A fanimfa is csatlakozott a harchoz, miután fája megmenekült. Boróka így szállt szembe a betolakodókkal:

"Boróka pedig egy régimódi nádpálcára hasonlító vesszővel fegyverezte fel magát. Olyan dühösnek tűnt, mintha ki akarná vele porolni az ellenség hátsóját."

- részlet a "Csata a labirintusban" könyvből

"Az utolsó olimposzi" című kötetben Boróka hívta Percyt, hogy találkozzanak Léneusszal és Nicóval. Míg kísérte a fiút, addig elmesélte neki, hogy Grover eltűnt (akire Morpheusz mágikus álmot bocsátott, de erre csak később jött rá Percy), ezért nagyon izgult miatta. A találkozón Nico elpirult, amikor Boróka hozzáért a karjához. A fanimfa amiatt is aggódott, hogy talán szeretett szatírja egy másik nimfával van.

Miután Grover felébredt, nagyon megijedt, hogy mi történhetett addig Borókával, amíg ő ki volt ütve. A végső csatában Boróka rendkívül aggódott Grover miatt, de szerencsére túlélte a szatír. Euztán pedig boldogan együtt lehettek.

A folytatásban elolvashatod Boróka féltékenységi jelenetét, még mielőtt rajtuk ütöttek volna a táborban!

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Bellerophontész és Pégaszosz

Bellerophontész és Pégaszosz legyőzi a kimérát (forrás)

Bellerophontész a görög mitológiai héroszok egyike, Glaukosz és Eürümedé fia, Sziszüphosz unokája, lükiai király volt. A mítosz egyes változatai szerint valójában Poszeidón nemzette.

Pégaszosz vagy másik nevén, Pegazus, egy szárnyas ló, aki  Poszeidón és Medúza (Medusza) gyermeke. Amikor Perszeusz lefejezte Medúzát (a Gorgók egyikét), akkor ugrott ki a nyakából. Pégaszosz az istenek világának lova. Patájával dobbantva bárhol forrást tudott fakasztani.

Bellerophontész eredeti neve Hipponoosz volt. Fiatalabb korában meggyilkolt egy férfit szülővárosában, innen kapota új nevét, ami görögül annyit tesz: „Bellerosz-ölő”. A gyilkosság után el kellett menekülnie a városból. Proitosz király fogadta be Tirünszben, ekkor kötött barátságot Oineuszkalüdóni királlyal. Az uralkodó felesége, Anteia beleszeretett, és felajánlotta szerelmét a férfi számára, ám Bellerophontész visszautasította, mivel nem akarta  megsérteni az őt befogadó királyt. Az asszony dühében bepanaszolta férjénél, hogy szerelmével üldözi. A király nem akarta maga megöletni Bellerophontészt, ezért apósához, Iobatészhez küldte Lükiába, azzal a titkos üzenettel, hogy valamilyen módon söpörje félre az útból (vagyis ölesse meg). Iobatész sem akarta magára vállalni a nyílt gyilkosságot, ezért inkább olyan feladatot bízott vendégére, ami szinte mindenkinek az életébe került volna.

Először Khimaiba küldte Bellerophontészt, ahol a félelmetes kiméra tombolt:

"Pégaszosz és Bellerophontész az ismeretséget Athéné istennőnek köszönhetik, aki egy varázskantárt adott Bellerophontésznak, amivel meg tudta szelídíteni az amúgy fékezhetetlen szárnyas lovat. Bellerophontész feladatul kapta, hogy végezzen a kimérával, ami nem volt egy könnyen végrehajtható tett. Ám a hő Pégaszosz hátán járta a világot, nem holmi közönséges lóval közlekedett, így köszönhetően a szárnyas csodaparipának, bejutott a kiméra barlangjába.

A kiméra egy tűzokádó oroszlán, melynek a hátából egy kecskefej emelkedik ki, a farka pedig egy kígyóé. Természetesen mint minden valamire való fenevad, tüzet okádott és hősöket ebédelt.

Bellerophontész viszont nem volt hétköznapi hős- vele volt Pégaszosz, a szárnyas csodaló, akinek fontosságát nem győzöm hangsúlyozni, mert nélküle Bellerophontész csak egy szokványos hős lett volna- dagadó izmokkal és hatalmas önbizalommal.

A kiméra barlangjában a hős ólmot öntött a kiméra torkába, ami megolvadt annak tüzes leheletétől és a szörny megfulladt. Bellerophontész pedig, mint aki jól végezte a dolgát, távozhatott."

(forrás: Ókori töredékek blog)

Ezután a vad hegylakók, végül az amazónok ellen vezényelte őt, ám Bellerophontész Pégaszosz hátán lovagolva mindenütt győzelmet aratott, hiszen az amazónok nyilai nem értek olyan magasra, ahol Pégaszosz szárnyalt. Pégaszosz segítette őt a tűzokádó szörnyeteg, Tüphón legyőzésében is.

Hazatértekor Iobatész parancsára a lükiai palotaőrök lesből megrohanták az életére törve, ő azonban valamennyit legyőzte és megölte. A király ekkor ismerte fel, hogy vendége az istenek oltalma alatt áll, hozzáadta leányát, Philonét, majd megtette örökösének. Így lett  Bellerophontész lükiai király. Később Bellerophontész meglátogatta Proitoszt, és bosszút állt a cselszövő Anteián.

Sikerei és szerencséje miatt elbízta magát olyannyira, hogy Pégaszosz hátán fel akart szállni az istenek lakhelyére, az Olimposzra, de Zeusz megvadította a szárnyas lovat, így az levetette lovasát. Bellerophontész fejjel belezuhant egy tüskebokorba, így a hős élete végéig vakon és tébolyodottan vándorolt. Örököse fia lett, Hippolokhosz, akit Glaukosz követett a trónon, a trójai háború hőse.

Bellerophontész halála után Pégaszosz az Olimposzon lakott és az istenek segítőtársa lett. Pégaszosz patanyomában fakadt a Helikon-hegységben a Hippokréné-forrás (Lóforrás), amelynek a vize a költői ihletet biztosította. Pégaszosz szívesen tartózkodott a múzsák közelében, ezért a múzsákat gyakran Pégaszinnak nevezik. Azóta Pégaszosz a múzsák és költők paripájának is számít, és pillanatok alatt inspirációt és új sugallatokat ad. Bölcsességet, csatában jó vezetést, dicsőséget és merész tetteket szimbolizál.

Pégaszosz leszármazottai, a pegazusok a Percy Jackson-könyvekben is felbukkannak. Sőt, Percy Jacksonnak saját pegazusa is van, Fekete Péter.
 

Bellerophontész és Pégaszosz (forrás)

Tovább olvasom

Ismerd meg a szereplőket: Charles "Charlie" Beckendorf

Beckendorf a műhelyben (rajongói alkotás)

Charles "Charlie" Beckendorf egy görög félisten, Héphaisztosz isten fia. A Félvér táborban ő volt a 9-es kabin, vagyis a Héphaisztosz-gyerekek vezetője. Halála előtt Silena Beauregard barátja volt.
 

A könyvekben Charlie egy hatalmas afro-amerikai srácként volt leírva, aki olyan izmos, akár egy profi sportoló, kezei pedig baseball-kesztyű nagyságúak voltak. Állandó faragatlan stílus jellemezte, mégis jószívű volt és keményen látta el feladatait. Általában nem volt a szavak embere, de ha megszólalt, akkor mindenki figyelt rá, hiszen mindig valami fontos dolgot mondott.

Különleges képességei: Bármit meg tudott csinálni puszta kézzel. Rendelkezett az úgynevezett technokinézis hatalommal: rendelkezett a gépek felett, azokat képes volt irányítani. Megértette és kommunikálni is tudott a gépezetekkel. Héphaisztosz gyermekeként ösztönösen bánt az autókkal, vonatokkal, repülőgépekkel és bármilyen mechanikus szerkezettel. Egy érintéssel tudott azonosítani bármilyen gépezetet és megismerte annak használatát. Ezeken kívül erős harcosnak bizonyult.

Charlie először "A Szörnyek tengere" kötetben tűnt fel a tábor fegyverraktárában. Eleinte csak Beckendorf fogadta el Tysont, hiszen apjához hasonlóan szeretett együtt dolgozni küklopszokkal, akik hozzá hasonlóan szeretik a kovácsmesterséget és a mechanikát. A táborban így szívesen dolgoztak együtt. Beckendorf hálaképpen egy rakás maradékot adott az ifjú küklopsznak, aki később ebből készített többek között pajzsot is Percynek. A könyv végén a szekérversenyen Percy legyőzte Charlie-t.

A harmadik kötetben Beckendorf is részt vett a zászlószerző játékban, amikor a hősök Artemisz vadászai ellen játszottak. A Héphaisztosz-kabin vezetőjeként ő is megjelent azon az ülésen, amikor kiválasztották azokat a hősöket, akiknek Artemisz istennő keresésére (tehát egy küldetésre) kellett indulniuk. Azt javasolta a többieknek, hogy ha tehetik, akkor kerüljék el a sivatagot, mert a sivatag megfelelt a prófécia egy sorának: „Egy elesik ott, ahol eső nem áztatja”.

A negyedik részben Tyson és Percy meglátogatták Beckendorfot a kovácsműhelyben, ahol Tyson lenyűgözte Charlie-t újonnan szerzett varázsfegyver-készítő technikájával. Ő és Silena Beauregard párba lettek osztva a tábori játékban, aminek Charlie igencsak örült. Emellett Beckendorf részt vett a Félvér táborban dúló csatában is, amikor a Labirintusból előtörtek Luke Castellan/Kronosz szörnyei, és segített ellenük csapdákat készíteni.

Az ötödik könyvben Beckendorfot elküldték Fekete Péterrel, hogy menjen el Percyért és induljanak az Androméda hercegnőre, egy titkos küldetésre. Mielőtt elindult volna a csatába, előtte rápillantott barátnője, Silena fényképére.
Beckendorf feladata az volt a küldetésen, hogy amíg Percy eltereli a hajón tartózkodók figyelmét, addig ő elrejti a bombákat, amikkel fel tudják robbantani Luke hajóját, de közben elfogták. Charlie egy álcázott órával felrobbantotta a bombákat, miután elég időt hagyott Percynek, hogy legalább ő megmeneküljön és elfogja a Félvér táborban megbújó kémet. Ironikus, akkor még nem is sejthették, hogy a kém éppen Beckendorf barátnője volt, Silena Beauregard. Tehát Percy menekítése érdekében feláldozta magát a fiú.
Halála után Charles beszélt Nico di Angelóval, és megkérte rá Hádész fiát, hogy mondja meg Percynek: ne hibáztassa magát a halála miatt.
Manhattan-ben, a végső csatában Silena meghalt a drakón mérgétől, így a szerelmesek újra együtt lehettek az Elíziumban.

A folytatásban Beckendorf utolsó jelenete olvasható el!

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Thészeusz

Thészeusz és Ariadné (forrás)

Thészeusz az egyik legnagyobb görög hérosz. Isteni apja Poszeidón volt, a tengerek istene; halandó apja Aigeusz. Anyja pedig a troizéni királylány, Aithra. Tetteinek nagysága alapján Héraklésszel és Akhilleusszal rokonítható. A mitológiai hagyomány mellett azonban léteznek életének olyan momentumai is, amelyek megtörtént történelmi eseményekhez kapcsolódnak. Ezért Thészeusszal kapcsolatban keverednek a mesés és a valós elemek.

Az ifjú távol nevelkedett az apjától, nagyapja udvarában. Aigeusz egy súlyos szikla alá rejtette kardját és saruját, és meghagyta, hogy csak akkor küldjék el hozzá Athénbe a fiát, ha már a maga erejéből képes lesz a sziklát elgördíteni, hogy apai örökségét magához vegye.

Thészeusz hőstettek sorát akarta véghezvinni. Ugyan sokan figyelmeztették rá, hogy a szárazföldi út veszélyeket rejt, de ő hajthatatlan maradt, így ehhez az úthoz fűződnek első eredményei. Megölte a fenyőhajlító Szinniszt, végzett egy Phaia nevű hatalmas vaddisznóval és egy Szkürón nevű rablóval. Megölte Periphétészt is, akinek buzogányát mindenhová magával vitte. Ezután Thészeusz megérkezett Athénba 16 évesen. Anyja a sziklához vezette, az ifjú könnyed mozdulattal emelte ki alóla a kardot és a sarut.

Aigeusz király fényes versenyjátékot rendezett, ezen részt vett a krétai Minósz király fia is, aki mindenkit legyőzött. Féltékenyen nézték az idegen győzelmét az athéniek, Aigeusz király ekkor a marathóni bika ellen küldte a krétai királyfit, és a bika halálra taposta őt. Minósz király méltó haraggal indított hadjáratot fia gyilkosai ellen, és az istenek is megbüntették Athént a vendégjog durva megsértéséért. Járványt és szárazságot bocsátottak a város lakosaira, még a folyók is kiapadtak. Apollón isten kijelentette, hogy az istenek haragja csak akkor szűnik meg, és az athéniek csak akkor szabadulnak a csapásoktól, ha kiengesztelik Minószt.

  

A krétai király kegyetlen sarcot követelt. A békekötés fejében arra kötelezte Athént, hogy kilenc évenként hét fiút és hét lányt küldjenek Krétába. Rájuk borzalmas sors várt, ugyanis a krétai királyné lányának szörnyszülött, félig bika alakú fia, a Minótaurusz falja fel őket zegzugos barlangjában, a labirintusban, amit a Minósz szolgálatában álló, athéni származású ezermester, Daidalosz épített. Thészeusz önként jelentkezett az ifjak közé, mivel úgy vélte, hogy képes legyőzni a szörnyet. Apja, Aigeusz arra kérte, hogy vigyen magával fekete és fehér vitorlát: a hazatéréskor fehérrel jelezze, ha sikerrel járt, míg a fekete vitorlát társai tűzzék ki, ha Thészeusz elesne a küzdelemben.

A krétai királylány, Ariadné beleszeretett Thészeuszba, és minden erejével azon volt, hogy segítse őt. Adott neki egy gombolyag fonalat, hogy miután legyőzte a szörnyet, ki tudjon találni a labirintusból. Thészeusz ezzel a segítséggel véghez is vitte a feladatát, legyőzte a Minótauruszt. Ezután kiszabadította a fogságban sínylődő athéniakat. A hazafelé úton azonban hálátlannak bizonyult: Naxosz szigetén kitette az alvó Ariadnét, és továbbhajózott. Thészeusz meg is fizetett a tettéért: hazafelé elfelejtette kicserélni a fekete vitorlát fehérre, ezért apja bánatában egy szikláról a tengerbe vetette magát.

Apja helyébe lépett lépett a trónon, és ő lett Athén királya. Thészeusz nevéhez fűződik Athén városának egyesítése is. Híres épületek és ünnepek kapcsolódnak Thészeusz nevéhez.

Hadjáratot vezetett a Fekete-tenger partjára az amazonok ellen, ott foglyul ejtette Antiopét, az amazonok királynőjét, majd később feleségül vette. Antiopé halála után Thészeusz feleségül vette Phaidrát, aki Ariadné testvére volt, majd megszületett fiuk, akinek a Hippolütosz nevet adták. 

Peirithoosz elhajtotta Thészeusz marháit, aki ezért üldözőbe vette. Peirithoosz szembefordult vele, majd a két hérosz megcsodálta egymás szépségét és erejét. Újdonsült barátja meghívta a lapithák országába Thészeuszt, ahol szembekerült a kentaurokkal, ekkor találkozott először Héraklésszel. Állítólag együtt rabolták el Helenét Artemisz Orthia templomából, később együtt harcoltak a dioszkuroszok ellen.

Thészeusz távollétében felbolydult Athén élete. Menesztheusz volt az első demagóg, aki feltüzelte az athéniakat Thészeusz ellen, és behívta a városba a Dioszkuroszokat. Thészeusz anyja, Aithra is fogságba került. Héraklész vendégségben járt Aidóneusznál, hogy kikérje Thészeuszt, akit még mindig fogságban tartott. Közben az athéniak derekasan harcoltak a támadók ellen, de lassan kezdett fogyni Thészeusz híveinek száma.

Ezután elhajózott Szküroszba, segítséget kért Lükomédésztól az athéniak ellen, de vendéglátója ehelyett felvezette egy magas sziklára, s onnan lelökte Thészeuszt.

Tovább olvasom

Ismerd meg a szereplőket: Bianca di Angelo

Bianca di Angelo (kép forrása)

Bianca di Angelo egy félisten / Artemisz istennő vadászainak egyike volt, apja a hatalmas Hádész, az Alvilág Ura, a három nagy olimposzi istenség egyike. Édesanyja Maria di Angelo, öccse pedig Nico di Angelo.
Biancának - apjához hasonlóan - sötétbarna szemei voltak, szemei csillogásában rejtőzött némi őrület és némi zsenialitás. Selymes sötét hajú, sovány lány volt, átlagos testmagassággal. Olíva színű bőre vadászként ezüstös ragyogást kapott. Védjegyévé vált az oldalra fordított zöld baseballsapka.
Bianca csendes és félénk természetű lány volt, imádta és szerette öccsét.

Bianca saját jellemzői/képességei: Képes volt elpusztítani a csontvázharcosokat. Valószínű, hogy többi képessége is megegyezett az öccséével.

Vadászként egyik fő sajátosság a halhatatlanság, kivéve, ha a vadász csata vagy harc közben elesik, vagy szerelmes lesz. Emberfeletti képességekkel rendelkezett vadászat során, mint például a futás, lopakodás, pontos célzás. Íját és nyilát bármikor meg tudta idézni. Tudott beszélni a vadon élő állatokkal, elsősorban a farkasokkal.

A gyerekek még a II. világháború előtt születtek Velencében. Bár Hádész a gyerekek születésekor még nem szegett esküt, mégis az Istenek Ura el akarta pusztítani gyermekeit, ugyanis egy későbbi megállapodás szerint a három főistennek nem születhetett gyermeke.
Maria di Angelo elköltözött Washingtonba. Még kicsi volt Bianca és Nico, amikor Zeusz egy villámmal sújtotta azt a szállodát, ahol megszálltak. Hádész sikeresen megvédte a gyerekeket, viszont Maria életét nem sikerült időben megmentenie.

Később a Lótusz Kaszinóba kerültek, ahol észrevétlenül eljárt „mellettük” az idő. Amíg azt hitték, hogy egy hónapja tartózkodnak ott, addig a külvilágban eltelt nagyjából 70 év. Ám Hádész a segítségükre küldött egy ügyvédet, hogy vigye ki őket onnan. A félistenek nem is sejtették az ügyvéd kilétét, aki valójában Alecto volt, Hádész egyik fúriája. Ezután Nico és Bianca egy ideig Washington DC-ben laktak még. A többi félistentől eltérően ők nem vettek részt a Félvér tábor kiképzésén, illetve nem is éltek ott.

Először "A titán átka" című kötetben tűnt fel öccsével, egy Maine állambeli katonai iskolában, a Westover Hall-ban. Ekkor Percy Jackson, Annabeth Chase, Grover Underwood, Thália Grace és Artemisz vadászai megmentették őket egy mantikórtól, Dr. Tüskétől. Bianca ezután döntötte el Árnyék Zoé hatására, hogy csatlakozik Artemisz vadászaihoz.

Bianca elindult Thália, Zoé és Grover társaságában a végzetes küldetésre, hogy megtalálják, Artemiszt. Percy pedig követte őket, mert meg akart győződni róla, hogy Annabeth épen és egészségesen előkerül majd, valamint Nicónak tett ígérete miatt is, miszerint vigyáz nővérére.
A sivatagban, Héphaisztosz roncstelepén Bianca elhozott a sok limlom közül egy istenfigurát, ami még hiányzott Nico gyűjteményéből, ezzel pedig felbőszítette Talószt, a vasóriást. Mivel úgy gondolta, hogy miatta üldözte őket az óriás, ezért ő száll szembe vele és belül próbálta irányítani a monstrumot, sikerült is neki, viszont Talósz sarka hozzáért a villanydrótokhoz és a robot darabjaira hullott szét, a lány pedig örökre eltűnt. Bianca életét vesztette, míg a többieket próbálta megvédeni és ezzel beteljesült a prófécia egyik mondata: „Egy elesik ott, ahol eső nem áztatja”, tehát a sivatagban.
Percy közölte Nicóval nővére halálát, mire a fiú sokáig haragudott mindenkire, de legfőképpen Percyre (hiszen Percynek nem sikerült megvédi nővérét).

Ám a negyedik kötetben Bianca Írisz-üzeneteket küldött Percynek, hogy tudassa vele, mire készül testvére és merre jár. Nicónak sikerült megidéznie Bianca szellemét és beszélt vele. Bianca elmagyarázta öccsének, hogy nem hibáztathatja halála miatt Percyt és meg kell bocsátania neki, hiszen a saját végzetes döntése okozta halálát.

A folytatásban elolvashatod, mit tanácsolt Bianca az öccsének a negyedik kötetben, mikor Nico megidézte szellemét!

Tovább olvasom