Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Héraklész (Herkules)

Herkules hivatalos illusztrációja

a Heroes of Olympus-sorozathoz

Héraklész / Herkules, születési nevén Alkaiosz, talán a leghíresebb görög mitológiai hős, aki Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyermeke. Kaiszareiai Euszebiosz számításai szerint Héraklész nagyjából i. e. 1264-ben született és i. e. 1226-ban halt meg. (Euszebiosz számítása sokáig nagyon korai időpontnak tűnt, de a trójai háborúra vonatkozó mai ismeretek alapján inkább meglepően pontos.)

A hős születése

Alkméné nagyon tetszett a főistennek (egyébként déd- és ükunokája is egyben a királyné), ezért amikor Amphitrüón épp Alkméné kezének elnyeréséért harcolt és a menyasszony epedve várta vőlegénye hazatértét, Zeusz magára öltötte Amphitrüón alakját és így látogatta meg a lányt.

Zeusz tudott Héraklész születéséről és nem csak azért, mert az istenek királyaként mindenre rálátással rendelkezett, hanem azért is, mert Alkméné az ő fiával volt várandós.

Mikor elérkezett a nap, hogy Héraklész megszülessen, Zeusz az istenek tanácsán azt jósolta, hogy aznap jön világra a legnagyobb hős és Perszeusz ezen sarja lesz Mükéné királya. Héra azonnal megsejtette, hogy ismét egy szerelmi kalandról van szó (hiszen a nagy Perszeusz is Zeusz fia volt), ezért bosszút esküdött. 

Héraklésznek volt egy fél-ikertestvére; hiszen azon az éjszakán, amikor Alkméné találkozott Zeusszal, utána együtt volt férjével is, így lett Iphiklész Herkules féltestvére.

Héraklész a nagyapja, Alkaiosz tirünszi király után kapta eredeti nevét. Héraklészként, illetve Herkulesként csak később kezdték el emlegetni, mondván Héra által vívta ki dicsőségét. Héra ehhez a dicsőséghez akaratán kívül járult hozzá, hiszen férje hűtlenségét akarta megbosszulni rajta, és mindig csapdákat eszelt ki Héraklésznak, de ő sikeresen vette az akadályokat. Héraklész még a bölcsőben feküdt, amikor Héra két kígyót küldött elpusztítására, de ő mindkettőt megfojtotta.

Herkules hírnevet szerez magának

Ereje és ügyessége ámulatba ejtette nevelőapját, aki gondoskodott róla, hogy a fiú a legjobb tanítást kapja, jobbat, mint tulajdon fia, Iphiklész.

Amphitrüón látva hatalmas erejét és szörnyű viselkedését, úgy döntött, messzire száműzi Héraklészt; elküldte a marhacsordájához, hogy ott a jószágokat legeltesse. Az ifjú hős jól érezte magát itt.

Később nyugtalanította, hogy garázdálkodik a Kitharion-hegyen egy oroszlán, ami egyaránt pusztítja az állatokat és embereket. Ezért úgy döntött, végez vele. Az oroszlán leterítése után annak lenyúzott bőrét köpenyként, a koponyáját és a felső állkapcsát pedig sisakként viselte.

18 éves koráig élt a hegyen, amikor úgy döntött, otthagyja azt és szétnéz a nagyvilágban. Egy óriási kőrisfa törzséből dorongot faragott magának, az oroszlán bőrét a vállára terítette, Hermésztől kardot, Apollóntól íjat és nyilakat, Pallasz Athénétől peploszt (gyapjúból készült, varrás nélküli ruhadarab, melynek egyik fele nyitott), Héphaisztosztól arany páncélt kapott, és elindult Thébai felé.

Az úton találkozott Erginosz orkhomenoszi király adószedőivel, mivel Héraklész nem tartotta igazságosnak az adót és az adószedők sértegették is, ezért Héraklész levágta fülüket és orrukat, és hátrakötözött kézzel küldte őket haza.

Nemsokára Erginosz válaszolt a sértésre és hadseregével megjelent Thébainál. A város védelmét Héraklész látta el, aki visszaverte a támadókat. Kreón király hálából neki adta lányát, Megarát és fele palotáját, Héraklész pedig letelepedett Thébaiban. Nemsokára három gyermekük született.

Héra – látva a hérosz sikereit – újra közbeavatkozott és tébolyt bocsátott Héraklészre. Előzménye volt ennek, hogy Lükosz Héraklész halálhírét hallotta, majd Kreónt letaszította a trónról. Megarát és gyermekeit is meg akarta ölni, mert félt, hogy Kreón unokái egyszer majd bosszút állnak rajta. Héraklész hazatért, és leszámolt Lükosszal, de őrültségi rohamában saját kezűleg végzett mindhárom gyermekével és testvérének, Iphiklésznek is megölte két gyermekét. Ekkor jött Héra igazi bosszúja: újra megvilágosította Héraklész elméjét. Mivel gyilkosságot követett el, el kellett hagynia a várost, ekkor hagyta el feleségét, Megarát is szégyenében.

Héraklészt nagyon megviselte szörnyű tette, és Delphoiba indult, hogy magától Apollóntól kérjen tanácsot, hogyan szabadulhatna meg bűnétől. Az isten Püthián keresztül azt mondta, menjen el Mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz, és szegődjön tizenkét évre a szolgálatába, és ha elvégez tíz feladatot, amit Eurüsztheusz határoz meg számára, akkor megtisztul a gyalázattól és a bűntől, és elnyeri a halhatatlanságot. Püthia ekkor nevezte először Héraklész néven. A tíz munkából végül tizenkettő lett, mert Eurüsztheusz kettőt nem fogadott el. 

A 10 + 2 feladat

A feladatokban szereplő szörnyek ismerősek lehetnek a "Percy Jackson és az olimposziak" sorozatból is (a 12 feladatot röviden EZEN az oldalon elolvashatod):

1. Megölni a nemeai oroszlánt
2. Megölni a Hüdrát (hidra)
3. A kerüneiai szarvas elfogása
4. Az erümanthoszi vadkan elfogása
5. Augeiasz istállóinak kitakarítása
6. A sztümphaloszi madarak kiirtása
7. Minósz bikájának elfogása
8. Diomédész emberhús-evő lovainak elfogása
9. Hippolüté (amazon királynő) övének megszerzése
10. Gérüón marháinak elhajtása
11. Heszperiszek (Heszperidák) kertjéből Héra almáinak megszerzése
12. Kerberosz, a háromfejű kutya felhozatala az Alvilágból

Herkules további élete dióhéjban
A tizenkét  munka elvégzése után Héraklész ismét újabb és újabb vállalkozásba fogott s valamennyit ragyogó sikerrel teljesítette. Indulatos természete viszont sok meggondolatlanságra sarkallta. És minden alkalommal ismét bűnhődnie kellett. Mikor végül elérkezett a szabadulása ideje, újból visszatért Tirünszbe, de nyomban hadjáratot indított Trója ellen.
Héraklész nevezetes vállalkozása, Élisz városának meghódítása után, a győzelem emlékére alapította az olümpiai játékokat. S természetesen, az első olümpiai versenyen valamennyi versenyszámban ő maga lett a győztes. Kivéve a birkózást, melyben ellenfél híján apja, Zeusz állt ki vele és a viadal döntetlenül ért véget.

Lüdiában Omphalétől is született három fia. Ismét jócselekedeteket tett, legyőzte az epheszoszi kekrópidákat, az auliszi Szüneuszt és Xenodokét megölte. Dolikhé szigetén megtalálta Ikarosz partra vetett holttestét és eltemette, ettől kezdve nevezik a helyet Ikariának. Ennek emlékére Daidalosz életnagyságú szobrot készített Héraklészről.

Részt vett az argonauták kalandjában és a kalüdóni vadkanvadászaton, valamint Omphalé egyik szolgálójától is született egy fia, Alkaiosz.

Ezután Phlegraiban harcolt a titánok ellen, akik hatalmas károkat okoztak Paliénében. Alküoneusz (Gaia gyermeke) ráadásul szülőföldjén halhatatlan volt. A titánok a Moirák szerint isten kezétől nem halhattak meg, csak halandótól. Gaia ezt meghallva varázsfüvet keresett, hogy gyermekeit megóvja a halandóktól, de Zeusz megelőzte, és elpusztította a füvet. Zeusz Héraklész segítségét kérte. Héraklész lenyilazta Alküoneuszt, aki a földre esett, és rögtön újra is éledt. Ekkor Héraklész elvitte Paliénéből, és megölte. A csata folytatódott, az olimposzi istenek serege egyesült erővel legyőzte a titánokat, mégpedig úgy, hogy valamilyen módon megsebezték, mozgásképtelenné tették azokat, majd Héraklész sorban lenyilazta őket.

Herkules halhatatlanná válása

A Herkules csillagkép

Még sok egyéb hőstettet is fűznek a nevéhez. Tulajdonképpen leszámolt kora összes gonosztevőjével és szörnyetegével. Több hadjáratot vezetett, melyek között volt sikeres és sikertelen akció is. 

Nesszusz, a kentaur elrabolta Héraklész feleségét, Déneirát, mire Héraklész lenyilazta őt. Eljátszván, hogy halálában jóvá akarja tenni a történteket, a kentaur elmondta Déneirának, hogyan készítsen szerelmi bájitalt állítólagos varázserejű véréből, tudván, hogy azt már átitatta a Hüdra halálos mérge, melybe Héraklész a nyilait mártotta. Nesszusz halála után Déneira, akit kétségbe ejtett férje legutolsó félrelépése, bedörzsölte a bájitalt férje ingébe. Az inget felvéve Héraklész borzalmas fájdalmakat élt át és rájött, hogy nem tudja levetni azt. Végül egy halotti máglyán elégette magát, hogy véget vessen a fájdalomnak.

Halála előtt Zeusz nem hagyta magára fiát, Athéné aranykocsin ereszkedett le érte és felvitte Héraklészt az Olimposzra, ahol halhatatlanná vált és az istenek kapusa lett. Itt megbékélt Hérával és feleségül vette annak lányát, Hébét.

Rendszeres tevékenysége, hogy a vadászatról megtérő Artemisznek segít az elejtett vadakat megnyúzni és feldarabolni. Az égen ma is a Herkules csillagkép formájában látható. 

Bővebben itt olvashatsz Héraklész életéről és tetteiről:

Thasos - Héraklész

Változó világ: Héraklész

Héraklész és a nemai oroszlán

Héraklész mozgalmas élete 

A Herkules csillagkép

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Bellerophontész és Pégaszosz

Bellerophontész és Pégaszosz legyőzi a kimérát (forrás)

Bellerophontész a görög mitológiai héroszok egyike, Glaukosz és Eürümedé fia, Sziszüphosz unokája, lükiai király volt. A mítosz egyes változatai szerint valójában Poszeidón nemzette.

Pégaszosz vagy másik nevén, Pegazus, egy szárnyas ló, aki  Poszeidón és Medúza (Medusza) gyermeke. Amikor Perszeusz lefejezte Medúzát (a Gorgók egyikét), akkor ugrott ki a nyakából. Pégaszosz az istenek világának lova. Patájával dobbantva bárhol forrást tudott fakasztani.

Bellerophontész eredeti neve Hipponoosz volt. Fiatalabb korában meggyilkolt egy férfit szülővárosában, innen kapota új nevét, ami görögül annyit tesz: „Bellerosz-ölő”. A gyilkosság után el kellett menekülnie a városból. Proitosz király fogadta be Tirünszben, ekkor kötött barátságot Oineuszkalüdóni királlyal. Az uralkodó felesége, Anteia beleszeretett, és felajánlotta szerelmét a férfi számára, ám Bellerophontész visszautasította, mivel nem akarta  megsérteni az őt befogadó királyt. Az asszony dühében bepanaszolta férjénél, hogy szerelmével üldözi. A király nem akarta maga megöletni Bellerophontészt, ezért apósához, Iobatészhez küldte Lükiába, azzal a titkos üzenettel, hogy valamilyen módon söpörje félre az útból (vagyis ölesse meg). Iobatész sem akarta magára vállalni a nyílt gyilkosságot, ezért inkább olyan feladatot bízott vendégére, ami szinte mindenkinek az életébe került volna.

Először Khimaiba küldte Bellerophontészt, ahol a félelmetes kiméra tombolt:

"Pégaszosz és Bellerophontész az ismeretséget Athéné istennőnek köszönhetik, aki egy varázskantárt adott Bellerophontésznak, amivel meg tudta szelídíteni az amúgy fékezhetetlen szárnyas lovat. Bellerophontész feladatul kapta, hogy végezzen a kimérával, ami nem volt egy könnyen végrehajtható tett. Ám a hő Pégaszosz hátán járta a világot, nem holmi közönséges lóval közlekedett, így köszönhetően a szárnyas csodaparipának, bejutott a kiméra barlangjába.

A kiméra egy tűzokádó oroszlán, melynek a hátából egy kecskefej emelkedik ki, a farka pedig egy kígyóé. Természetesen mint minden valamire való fenevad, tüzet okádott és hősöket ebédelt.

Bellerophontész viszont nem volt hétköznapi hős- vele volt Pégaszosz, a szárnyas csodaló, akinek fontosságát nem győzöm hangsúlyozni, mert nélküle Bellerophontész csak egy szokványos hős lett volna- dagadó izmokkal és hatalmas önbizalommal.

A kiméra barlangjában a hős ólmot öntött a kiméra torkába, ami megolvadt annak tüzes leheletétől és a szörny megfulladt. Bellerophontész pedig, mint aki jól végezte a dolgát, távozhatott."

(forrás: Ókori töredékek blog)

Ezután a vad hegylakók, végül az amazónok ellen vezényelte őt, ám Bellerophontész Pégaszosz hátán lovagolva mindenütt győzelmet aratott, hiszen az amazónok nyilai nem értek olyan magasra, ahol Pégaszosz szárnyalt. Pégaszosz segítette őt a tűzokádó szörnyeteg, Tüphón legyőzésében is.

Hazatértekor Iobatész parancsára a lükiai palotaőrök lesből megrohanták az életére törve, ő azonban valamennyit legyőzte és megölte. A király ekkor ismerte fel, hogy vendége az istenek oltalma alatt áll, hozzáadta leányát, Philonét, majd megtette örökösének. Így lett  Bellerophontész lükiai király. Később Bellerophontész meglátogatta Proitoszt, és bosszút állt a cselszövő Anteián.

Sikerei és szerencséje miatt elbízta magát olyannyira, hogy Pégaszosz hátán fel akart szállni az istenek lakhelyére, az Olimposzra, de Zeusz megvadította a szárnyas lovat, így az levetette lovasát. Bellerophontész fejjel belezuhant egy tüskebokorba, így a hős élete végéig vakon és tébolyodottan vándorolt. Örököse fia lett, Hippolokhosz, akit Glaukosz követett a trónon, a trójai háború hőse.

Bellerophontész halála után Pégaszosz az Olimposzon lakott és az istenek segítőtársa lett. Pégaszosz patanyomában fakadt a Helikon-hegységben a Hippokréné-forrás (Lóforrás), amelynek a vize a költői ihletet biztosította. Pégaszosz szívesen tartózkodott a múzsák közelében, ezért a múzsákat gyakran Pégaszinnak nevezik. Azóta Pégaszosz a múzsák és költők paripájának is számít, és pillanatok alatt inspirációt és új sugallatokat ad. Bölcsességet, csatában jó vezetést, dicsőséget és merész tetteket szimbolizál.

Pégaszosz leszármazottai, a pegazusok a Percy Jackson-könyvekben is felbukkannak. Sőt, Percy Jacksonnak saját pegazusa is van, Fekete Péter.
 

Bellerophontész és Pégaszosz (forrás)

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Thészeusz

Thészeusz és Ariadné (forrás)

Thészeusz az egyik legnagyobb görög hérosz. Isteni apja Poszeidón volt, a tengerek istene; halandó apja Aigeusz. Anyja pedig a troizéni királylány, Aithra. Tetteinek nagysága alapján Héraklésszel és Akhilleusszal rokonítható. A mitológiai hagyomány mellett azonban léteznek életének olyan momentumai is, amelyek megtörtént történelmi eseményekhez kapcsolódnak. Ezért Thészeusszal kapcsolatban keverednek a mesés és a valós elemek.

Az ifjú távol nevelkedett az apjától, nagyapja udvarában. Aigeusz egy súlyos szikla alá rejtette kardját és saruját, és meghagyta, hogy csak akkor küldjék el hozzá Athénbe a fiát, ha már a maga erejéből képes lesz a sziklát elgördíteni, hogy apai örökségét magához vegye.

Thészeusz hőstettek sorát akarta véghezvinni. Ugyan sokan figyelmeztették rá, hogy a szárazföldi út veszélyeket rejt, de ő hajthatatlan maradt, így ehhez az úthoz fűződnek első eredményei. Megölte a fenyőhajlító Szinniszt, végzett egy Phaia nevű hatalmas vaddisznóval és egy Szkürón nevű rablóval. Megölte Periphétészt is, akinek buzogányát mindenhová magával vitte. Ezután Thészeusz megérkezett Athénba 16 évesen. Anyja a sziklához vezette, az ifjú könnyed mozdulattal emelte ki alóla a kardot és a sarut.

Aigeusz király fényes versenyjátékot rendezett, ezen részt vett a krétai Minósz király fia is, aki mindenkit legyőzött. Féltékenyen nézték az idegen győzelmét az athéniek, Aigeusz király ekkor a marathóni bika ellen küldte a krétai királyfit, és a bika halálra taposta őt. Minósz király méltó haraggal indított hadjáratot fia gyilkosai ellen, és az istenek is megbüntették Athént a vendégjog durva megsértéséért. Járványt és szárazságot bocsátottak a város lakosaira, még a folyók is kiapadtak. Apollón isten kijelentette, hogy az istenek haragja csak akkor szűnik meg, és az athéniek csak akkor szabadulnak a csapásoktól, ha kiengesztelik Minószt.

  

A krétai király kegyetlen sarcot követelt. A békekötés fejében arra kötelezte Athént, hogy kilenc évenként hét fiút és hét lányt küldjenek Krétába. Rájuk borzalmas sors várt, ugyanis a krétai királyné lányának szörnyszülött, félig bika alakú fia, a Minótaurusz falja fel őket zegzugos barlangjában, a labirintusban, amit a Minósz szolgálatában álló, athéni származású ezermester, Daidalosz épített. Thészeusz önként jelentkezett az ifjak közé, mivel úgy vélte, hogy képes legyőzni a szörnyet. Apja, Aigeusz arra kérte, hogy vigyen magával fekete és fehér vitorlát: a hazatéréskor fehérrel jelezze, ha sikerrel járt, míg a fekete vitorlát társai tűzzék ki, ha Thészeusz elesne a küzdelemben.

A krétai királylány, Ariadné beleszeretett Thészeuszba, és minden erejével azon volt, hogy segítse őt. Adott neki egy gombolyag fonalat, hogy miután legyőzte a szörnyet, ki tudjon találni a labirintusból. Thészeusz ezzel a segítséggel véghez is vitte a feladatát, legyőzte a Minótauruszt. Ezután kiszabadította a fogságban sínylődő athéniakat. A hazafelé úton azonban hálátlannak bizonyult: Naxosz szigetén kitette az alvó Ariadnét, és továbbhajózott. Thészeusz meg is fizetett a tettéért: hazafelé elfelejtette kicserélni a fekete vitorlát fehérre, ezért apja bánatában egy szikláról a tengerbe vetette magát.

Apja helyébe lépett lépett a trónon, és ő lett Athén királya. Thészeusz nevéhez fűződik Athén városának egyesítése is. Híres épületek és ünnepek kapcsolódnak Thészeusz nevéhez.

Hadjáratot vezetett a Fekete-tenger partjára az amazonok ellen, ott foglyul ejtette Antiopét, az amazonok királynőjét, majd később feleségül vette. Antiopé halála után Thészeusz feleségül vette Phaidrát, aki Ariadné testvére volt, majd megszületett fiuk, akinek a Hippolütosz nevet adták. 

Peirithoosz elhajtotta Thészeusz marháit, aki ezért üldözőbe vette. Peirithoosz szembefordult vele, majd a két hérosz megcsodálta egymás szépségét és erejét. Újdonsült barátja meghívta a lapithák országába Thészeuszt, ahol szembekerült a kentaurokkal, ekkor találkozott először Héraklésszel. Állítólag együtt rabolták el Helenét Artemisz Orthia templomából, később együtt harcoltak a dioszkuroszok ellen.

Thészeusz távollétében felbolydult Athén élete. Menesztheusz volt az első demagóg, aki feltüzelte az athéniakat Thészeusz ellen, és behívta a városba a Dioszkuroszokat. Thészeusz anyja, Aithra is fogságba került. Héraklész vendégségben járt Aidóneusznál, hogy kikérje Thészeuszt, akit még mindig fogságban tartott. Közben az athéniak derekasan harcoltak a támadók ellen, de lassan kezdett fogyni Thészeusz híveinek száma.

Ezután elhajózott Szküroszba, segítséget kért Lükomédésztól az athéniak ellen, de vendéglátója ehelyett felvezette egy magas sziklára, s onnan lelökte Thészeuszt.

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Akhilleusz

Akhilleusz (forrás)

Akhilleusz egyike a görög mitológiából ismeretes héroszoknak. Péleusz király és Thetisz néreisz (kék hajú tengeri nimfa) fia, Aiakosz unokája. Születési neve Ligürón. Homérosz Iliaszának főhőse.

Szép, bátor és erős ifjú volt; szenvedélyesen tudott szeretni; gyűlölete pedig nem ismert határt. Ha haragja lelohadt, akkor nemesen és méltányosan cselekedett.

Thetisz kérői kezdetben Zeusz és Poszeidón voltak, de mivel Néreida azt jósolta nekik, hogy a gyermek hatalmasabb lesz apjánál, a két isten őt Péleusszal, a mürmidónok fejedelmével házasította össze.

Az újszülött Ligürónt anyja a Sztüx vizébe mártotta, hogy sebezhetetlenné tegye. A sarkánál azonban, melynél fogva Thetisz a vízbe merítette, sebezhető maradt. Thetisz elhagyta férjét és gyermekét, mivel Péleusz megakadályozta fia halhatatlanná tételét. Azért kapta a gyermek az Akhilleusz nevet, mert szája anyamellet nem érintett.

Akhilleusz tanítója és felnevelője Kheirón kentaur volt, aki a fegyverforgatásra és zenére oktatta. Mivel Péleusznak megjövendölték, hogy fia életének virágában Trója előtt hal meg, az aggódó apa az ifjút Szkürosz szigetére, Lükomédész királyhoz küldte, aki őt leányai társaságában neveltette. 

A trójai háború kitörése alkalmával Odüsszeusz, Phoiniksz és Nesztór magukkal vitték, mert Kalkhasz előre megjósolta, hogy Akhilleusz nélkül Tróját soha nem veszik be. Csellel találták meg a lánynak öltözött Akhilleuszt; a hercegnőknek vitt ajándékok közé fegyvereket rejtettek. Amikor Akhilleusz észrevette az egyiket, odakapott érte és erről ismerték fel. Akhilleusz a háború első kilenc évében főleg Trója környékének helységeit pusztította.

Miután Agamemnón elvette szerelmét, Briszéiszt, Akhilleusz nem harcolt többet, karba font kézzel nézte, ahogyan a görögök és a trójaiak pusztították egymást. Barátja és rokona, Patroklosz azonban megelégelte a semmittevést és hősi tetteket akart végrehajtani, így ellopta Akhilleusz fegyvereit és páncélját és maga állt a mürmidónok élére. Hektór már régóta várta az alkalmat, hogy Akhilleusszal küzdhessen, ezért amikor észrevette Patrokloszt, mivel azt hitte, hogy Akhileusszal van dolga, párviadal kezdődött közöttük. Csak akkor derült fény a tévedésére, amikor halálosan megsebesítette Patrokloszt és levette fejéről a sisakot. Akhilleusz ezért bosszút esküdött és párviadalra hívta Hektórt.

A legyőzött Hektór holttestét bosszúszomjától hajtva meggyalázta: a harciszekere mögé kötözte és végigvonszolta a görög sereg előtt. Végül Priamosz kérésére kiadta nagy ellenfele holttestét, hogy tisztességgel temessék el. Hektór megölése után még a trójaiak segítségére siető amazont, Pentheszileiát és Memnónt is meggyilkolta, mivel beleszeretett Pentheszileiába, holtteste fölött sírt és ezt Therszitész kigúnyolta. Akhilleusz rettenetes pusztítást végzett a trójaiak között. Apollón - Parisz képében - íjával eltalálta Akhilleusz sarkát, aki ebbe a sérülésbe belehalt.

A hős tetemét a hadsereg máglyán égette el, a múzsákkal együtt búsuló anyja, Thetisz pedig a halott hamvait elvitte Leukébe, a boldogok szigetére, hol Akhilleusz Helenével együtt újabb, boldog életet élhetett. Fia, Neoptolemosz ölte meg Priamosz királyt Trója bevétele után.

A folytatásban elolvashatod, miért lesz fontos szerepe Akhilleusz történetének és hogyan jelenik maga a hős a Percy Jackson-sorozatban! 
 
Akik végig olvasták már a "Percy Jackson és az olimposziak" sorozatot, ők tudják, mire utaltam a fenti mondatban...

Akhilleusz története a sorozat végéhez közeledve kulcsfontosságúvá vált, hiszen Luke Castellan és Percy Jackson is szert tett az Akhilleusz-átokra. Mindegyikőjüknek megvolt a maga oka rá:

"A Sztüx furcsa tárgyakat sodort magával: törött gyerekjátékokat, szakadt egyetemi diplomákat és hervadt csokrokat. Emberek álmait, amik elvesztek az életükkel együtt. Ahogy elnéztem a fekete vizet, legalább hárommillió helyet el tudtam képzelni, ahol szívesebben strandolnék.

- Csak úgy... ugorjak bele? - kérdeztem.

- Előbb készülj fel - mondta Nico. - Máskülönben elégeti a tested és a lelked.

- Ígéretesen hangzik.

- Ez nem vicc. Csak egyetlen módon őrizheted meg az életed. Neked...

A hátam mögé nézett, és elkerekedett a szeme. Amikor megfordultam, egy görög harcossal találtam magam szemben.

Egy másodpercig azt hittem, Árész. Nagyon hasonlított a háborúistenre. Magas volt, izmos, forradásos arcú, fekete haját nullásgéppel nyírta le. Fehér tunikát viselt, és bronzpáncélt. A hóna alatt tollas sisakot tartott. De a szeme emberi szem volt, halványzöld, mint a sekély tenger. Bal sarkát véres nyílvessző fúrta át.

Nem voltam penge a görög nevekben, de minden idők legnagyobb hősét, akivel a sarkába lőtt nyíl végzett, még én is ismertem.

- Akhilleusz - lepődtem meg. A szellem bólintott.

- Azt a másikat is óva intettem attól, hogy az én utamat kövesse. Most téged is figyelmeztetlek.

- Luke-ot? Luke-ra gondol?

- Ne próbáld meg! Hatalmassá tesz. De parányivá is. Te leszel az első a harcosok között, de a legesendőbb is.

- Arra gondol, hogy a sarkamnál leszek sebezhető? Legfeljebb majd nem hordok szandált. Már meg ne sértődjön...

Akhilleusz véres sarkára nézett.

- A sarkam csak a testem gyenge pontja volt, félisten. Anyám, Thetisz, a sarkamnál fogva mártott a Sztüxbe. Valójában az önteltség végzett velem. Vigyázz! És fordulj vissza!

Komolyan gondolta. Hangjából kihallatszott a keserűség és a megbánás. Őszintén meg akart óvni a rám váró szörnyű sorstól.

Aztán eszembe jutott, hogy Luke is itt járt, és nem hátrált meg.

Így tudta Kronosz megszállni Luke-ot, anélkül, hogy a teste porrá égett volna. így készítette fel magát, és ezért nem tudtam megsebesíteni. Megfürdött a Sztüx-folyóban, és ezzel ugyanolyan erős lett, mint Akhilleusz, a legnagyobb hős a halandók között. Sebezhetetlen.

- Meg kell tennem - mondtam. - Különben nincs esélyem. Akhilleusz lehajtotta a fejét.

- Legyenek tanúim az istenek, hogy én megpróbáltam. Ha meg kell tenned, koncentrálj a halhatatlan pontodra. Gondolj egy pontra a testeden, amely sebezhetetlen lesz. Ez lesz az a pont, ahol a tested majd a világhoz horgonyozza a lelked. Ez lesz a legnagyobb gyengeséged, de az egyetlen esélyed is. Senki sem lehet tökéletesen sérthetetlen. Koncentrálj a tested halhatatlan pontjára a folyóban, máskülönben szénné égsz. És megszűnsz létezni.

- Nem akarja elárulni, mi Luke gyenge pontja, ugye? - kockáztattam meg.

A hős összevont szemöldökkel nézett rám.

- Készülj fel, bolond kölyök! Akár túléled ezt, akár nem, a sorsod megpecsételődött! 

Ezzel a kellemes gondolattal eltűnt."

- részlet "Az utolsó olimposzi" című kötetből

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Daidalosz

Daidalosz (forrás)

Daidalosz korának ezermestere volt, emellett építész és szobrász; rengeteg találmányt tulajdonítanak neki. Az ókori hagyomány úgy tartja, hogy az ő nevéhez köthető a fafaragás, a fűrész, a fejsze és a fúró feltalálása. Daidalosz faragott először nyitott szemekkel, lépő lábakkal, elálló kezekkel rendelkező emberi alakokat. A mondák és a szájhagyomány több istenszobrot Daidalosz alkotásának tart. Ez mind nem meglepő, hiszen édesanyja maga a bölcsesség istennője, Pallasz Athéné.

Feltehetően Athénban született és itt találta fel az asztalosmesterséget is. Unokaöccsét, Talószt (Oinopión király egyik fiát) megölte, mivel az veszélyeztette hírnevét.

Az athéniak bosszújától tartva Kréta szigetére menekült, ahol Minósz királynak ajánlotta fel szolgálatait. Pasziphaé, a király felesége akkoriban vétkes szerelemre lobbant egy bika iránt, akit a tengeristen, Poszeidón küldött hozzá. A királynő bűnös szerelméből megszületett a félig ember, félig bika alakú Minótaurusz. Amíg gyermek volt, Pasziphaé dajkálta, de később már nem tudta kezelni vérengző sarját. A szörnyeteget az emberek szeme elől a Labirintusba rejtették, amit Daidalosz épített.

Eközben az athéniak megölték Androgeuszt, Minósz fiát, mivel féltékenyek voltak a sportban elért sikereire. Ezért Minósz bosszúhadjáratot indított Athén ellen, és a győzelem után azt követelte az athéniaktól, hogy minden kilencedik évben (egyes mondák szerint évente vagy hét évente) hét ifjút és hét leányt áldozzanak a Minótaurusznak. Amikor már harmadszorra kellett küldeni az áldozatot, Thészeusz önként jelentkezett, hogy megölje a szörnyet. Minósz lánya, Ariadné szerelmes lett Thészeuszba, ezért egy bűvös kardot adott neki, hogy le tudja győzni a Minótauruszt. Daidalosz tanácsolta Ariadnénak, miként mentse ki a labirintusból Thészeuszt, ezért a király a tervezőt és fiát, Ikaroszt is a labirintusba záratta, hogy ne árulhassák el az épület titkát több embernek. Később csak az őrök megvesztegetése árán juthattak ki a szabadba.

Daidalosz elhatározta, hogy madártollakból viasszal és mézzel összeragasztott szárnyakkal átszelik a tengert, és Szicíliába repülnek. Útközben azonban Ikarosz túl közel került a Naphoz, és mivel annak melege megolvasztotta a szárnyakat összetartó viaszt, a fiú lezuhant és a tengerbe veszett. Ikarosz partra sodort holttestét Héraklész találta meg, aki eltemette a fiút, Daidalosz ezért hálából életnagyságú szobrot faragott Herkulesről.

Daidalosz előbb Kümébe, majd Szicíliába került, ahol Kókalosz király szolgálatába állt. Bár a krétai Minósz király üldözőbe vette, Daidalosz megmenekült, mivel a királyt Kókalosz lányai megölték.

Azt pontosan azóta sem tudni pontosan, hogy végül Daidalosz hol telepedett le és mikor/hol halt meg, csak különféle teóriák vannak erre. A "Csata a labirintusban" című részben így találgatnak:

"– Várjunk csak, Annabeth! Jól hallottam? Meggyőzni Daidaloszt? Ezek szerint Daidalosz él?
Quintus felhorkant:
– Ezt kötve hiszem. Háromezer éve életben lenne?! De ha életben is van, a legenda szerint elmenekült a Labirintusból, nem?
Kheirón idegesen toporgott a patáin.
– Ez itt a probléma, drága Quintusom! Ez az, amit senki sem tud biztosan. Vannak különféle pletykák… Nos, sok zavarba ejtő szóbeszéd járja Daidaloszról, ezek közül az egyik az, hogy élete vége felé visszamenekült a Labirintusba. Lehet, hogy még ma is ott van."

- részlet a "Csata a labirintusban" című kötetből

Az alábbiakban elolvashatjátok, milyen szerepet szánt Rick Riordan az öreg Daidalosznak a "Csata a labirintusban" című könyvben! Rövid cselekmény következik! A cselekmény után elolvashatjátok, mi lett Daidalosz sorsa halála után!

Nem mesélem el részletesen a történéseket, de nagy vonalakban vázolom Diadalosz szerepét! A teljes cselekményt úgyis tudja mindenki! Aki pedig nem tudná, nekik ajánlom a könyv elolvasását! ;-)
       

Daidaloszról a Percy Jackson és az olimposziak 4. részében kiderült, hogy Quintus néven kardforgatást tanított a Félvér táborban. Kis házi kedvence pedig nem más volt, mint Mrs. O'Leary, a barátságos pokolkutya.

Egyik este játékot hirdetett a táborban, miszerint meg kellett szerezniük egy arany babérkoszorút, amit az egyik óriásskorpióra szíjazott. A játék közepette jöttek rá - amikor Zeusz Öklénél várta őket skorpiótámadás -, hogy Luke a labirintust használva akar betörni a táborba. Még aznap éjszaka Percy álmodott Daidaloszról és fiáról. Ezután már biztosak voltak benne, hogy a Zeusz Öklén található repedés a labirintus egyik bejárata.

Nem sokkal később Boróka is felfigyelt rá, hogy a kardmester a szikla résénél ólálkodott, ezért figyelmeztette Percyt, hogy különösen viselkedik a férfi. Ennek köszönhetően Percy még inkább nem bízott meg Quintusban. Quintus adott Percynek egy sztűgiai jégből készült kutyasípot, hogy segítségére legyen a küldetés során. Később Percyék úgy gondolták, hogy gyanús viselkedése miatt biztosan Luke kémje lehet (hiszen akkor még nem tudták, hogy a kém valójában Silena Beauregard).

A labirintusban Percy és Annabeth rábukkantak a műhelyre, ahol Quintus várta őket. Ekkor a férfi elmagyarázta nekik, hogy nem kémkedik senkinek, és valójában ő Daidalosz, ez a hír sokkolta Percyt. A műhelyben mindenre fény derült, majd egy hirtelen támadás miatt Percyéknek menekülőre kellett fogniuk, Daidalosz pedig hátramaradt.

A feltaláló nem hagyta cserben a félisteneket, hiszen segített nekik a Félvér táborban dúló harcban. A győzelem után köszönetet mondott Grovernek, amiért a szatír elüldözte a szörnyeket pánikolásával (ez egy olyan Pántól kapott képesség, amikor a szatírok olyan hangon kiabálnak, amitől a szörnyek elmenekülnek). Végül Nico di Angelót kérte meg arra, hogy szabadítsa fel lelkét és hadd leljen békére. Halála előtt átadta Annabethnek a laptopját, amin rajta voltak/vannak összes találmányának tervei, tervrajzai, néhány közülük pedig befejezésre vár. Miután Nico felszabadította lelkét, a labirintus összeomlott.

Az Alvilágban Daidalosz kapott feladatot Hádésztól:

"– Kiderítettem néhány dolgot. Gondoltam, érdekelni fog – mondta. – Daidalosz elnyerte büntetését.
– Láttad őt?
Nico bólintott:
– Minósz először arra akarta ítélni, hogy az örökkévalóságig forró sajtfondüben főjön, de apámnak jobb ötlete támadt. Daidalosznak hidakat és átjárókat kell építenie az aszfodéloszba. Segítenie kell enyhíteni a dugókat. Az igazat megvallva, az öreg is elégedett a büntetésével, elvégre tovább építhet és alkothat. Ráadásul a fiát és Perdixet is láthatja hétvégenként."

- részlet a "Csata a labirintusban" című kötetből

Tovább olvasom