Olimposzi történetek, 27. rész: Poszeidón Kis Fekete Könyvecskéje

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Poszeidón Kis Fekete Könyvecskéje [rövidített változat]
Avagy így ne próbálj hódítani!

Habár Percy megígérte, hogy nem fog mesélni apja hódításairól, azért ismerjük meg Poszeidón leghíresebb "barátnőit"!

Először is ott volt Korónisz, egy görög hercegnő. Lágy fekete haja volt és állandóan fekete ruhákat viselt, mintha temetésre készülne, de Poszeidón mégis látott benne valamit. Egy nap a partig követte Koróniszt, ám amikor flörtölni próbált vele, a hercegnő elszaladt. Mivel nem akart úgy járni, mint annak idején Amphitritével, ezért utánarohant.

"- Hé, gyere vissza! Csak egy csókot akartam! Nem foglak megölni!
Valószínűleg nem ezeket kellene mondani, ha kergetsz egy lányt." ~ Percy Jackson

Nemcsoda, ha Korónisz pánikba esett és segítségért kiabált. Mikor a város felé futott és Athéné templomán megakadt a szeme, gyorsan segítségért kezdett fohászkodni Pallasz Athénéhez.
Szerencsére Athénének kiváló hallása volt és amikor észrevette, hogy Poszeidón üldözi a lányt, roppant dühös lett. Az istennő csettintett egyet, mire Korónisz varjúvá változott és el tudott menekülni az őt üldöző isten elől. Korónisz lett az első varjú a Földön, ezért a neve varjút jelent görögül. Természetesen Poszeidón rájött arra, ki a felelős a hercegnő átváltozásáért és ezután még inkább utálta Athénét (így is neheztelt rá az elveszített verseny miatt). Ezután a tengeristen elhatározta: minden lehetőséget meg fog ragadni arra, hogy megsértse Athénét.

Tovább olvasom

Napi "Villámtolvaj" idézet: Medúza bölcsessége

A "Villámtolvaj - Percy Jackson és az olimposziak" Em nénije, akarom mondani Medúzája...amellett, hogy szemébe nézve az emberek szoborrá változnak és kígyók vannak a haja helyén, igencsak bölcs asszonyságnak, illetve teremtménynek bizonyult.

Nem is értem, miért nem figyeltek rá, amikor ő csak illedelmesen megkérte Annabeth-éket, hogy nézzenek a szemébe?! Ezek a mai fiatalok...

Tovább olvasom

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Bellerophontész és Pégaszosz

Bellerophontész és Pégaszosz legyőzi a kimérát (forrás)

Bellerophontész a görög mitológiai héroszok egyike, Glaukosz és Eürümedé fia, Sziszüphosz unokája, lükiai király volt. A mítosz egyes változatai szerint valójában Poszeidón nemzette.

Pégaszosz vagy másik nevén, Pegazus, egy szárnyas ló, aki  Poszeidón és Medúza (Medusza) gyermeke. Amikor Perszeusz lefejezte Medúzát (a Gorgók egyikét), akkor ugrott ki a nyakából. Pégaszosz az istenek világának lova. Patájával dobbantva bárhol forrást tudott fakasztani.

Bellerophontész eredeti neve Hipponoosz volt. Fiatalabb korában meggyilkolt egy férfit szülővárosában, innen kapota új nevét, ami görögül annyit tesz: „Bellerosz-ölő”. A gyilkosság után el kellett menekülnie a városból. Proitosz király fogadta be Tirünszben, ekkor kötött barátságot Oineuszkalüdóni királlyal. Az uralkodó felesége, Anteia beleszeretett, és felajánlotta szerelmét a férfi számára, ám Bellerophontész visszautasította, mivel nem akarta  megsérteni az őt befogadó királyt. Az asszony dühében bepanaszolta férjénél, hogy szerelmével üldözi. A király nem akarta maga megöletni Bellerophontészt, ezért apósához, Iobatészhez küldte Lükiába, azzal a titkos üzenettel, hogy valamilyen módon söpörje félre az útból (vagyis ölesse meg). Iobatész sem akarta magára vállalni a nyílt gyilkosságot, ezért inkább olyan feladatot bízott vendégére, ami szinte mindenkinek az életébe került volna.

Először Khimaiba küldte Bellerophontészt, ahol a félelmetes kiméra tombolt:

"Pégaszosz és Bellerophontész az ismeretséget Athéné istennőnek köszönhetik, aki egy varázskantárt adott Bellerophontésznak, amivel meg tudta szelídíteni az amúgy fékezhetetlen szárnyas lovat. Bellerophontész feladatul kapta, hogy végezzen a kimérával, ami nem volt egy könnyen végrehajtható tett. Ám a hő Pégaszosz hátán járta a világot, nem holmi közönséges lóval közlekedett, így köszönhetően a szárnyas csodaparipának, bejutott a kiméra barlangjába.

A kiméra egy tűzokádó oroszlán, melynek a hátából egy kecskefej emelkedik ki, a farka pedig egy kígyóé. Természetesen mint minden valamire való fenevad, tüzet okádott és hősöket ebédelt.

Bellerophontész viszont nem volt hétköznapi hős- vele volt Pégaszosz, a szárnyas csodaló, akinek fontosságát nem győzöm hangsúlyozni, mert nélküle Bellerophontész csak egy szokványos hős lett volna- dagadó izmokkal és hatalmas önbizalommal.

A kiméra barlangjában a hős ólmot öntött a kiméra torkába, ami megolvadt annak tüzes leheletétől és a szörny megfulladt. Bellerophontész pedig, mint aki jól végezte a dolgát, távozhatott."

(forrás: Ókori töredékek blog)

Ezután a vad hegylakók, végül az amazónok ellen vezényelte őt, ám Bellerophontész Pégaszosz hátán lovagolva mindenütt győzelmet aratott, hiszen az amazónok nyilai nem értek olyan magasra, ahol Pégaszosz szárnyalt. Pégaszosz segítette őt a tűzokádó szörnyeteg, Tüphón legyőzésében is.

Hazatértekor Iobatész parancsára a lükiai palotaőrök lesből megrohanták az életére törve, ő azonban valamennyit legyőzte és megölte. A király ekkor ismerte fel, hogy vendége az istenek oltalma alatt áll, hozzáadta leányát, Philonét, majd megtette örökösének. Így lett  Bellerophontész lükiai király. Később Bellerophontész meglátogatta Proitoszt, és bosszút állt a cselszövő Anteián.

Sikerei és szerencséje miatt elbízta magát olyannyira, hogy Pégaszosz hátán fel akart szállni az istenek lakhelyére, az Olimposzra, de Zeusz megvadította a szárnyas lovat, így az levetette lovasát. Bellerophontész fejjel belezuhant egy tüskebokorba, így a hős élete végéig vakon és tébolyodottan vándorolt. Örököse fia lett, Hippolokhosz, akit Glaukosz követett a trónon, a trójai háború hőse.

Bellerophontész halála után Pégaszosz az Olimposzon lakott és az istenek segítőtársa lett. Pégaszosz patanyomában fakadt a Helikon-hegységben a Hippokréné-forrás (Lóforrás), amelynek a vize a költői ihletet biztosította. Pégaszosz szívesen tartózkodott a múzsák közelében, ezért a múzsákat gyakran Pégaszinnak nevezik. Azóta Pégaszosz a múzsák és költők paripájának is számít, és pillanatok alatt inspirációt és új sugallatokat ad. Bölcsességet, csatában jó vezetést, dicsőséget és merész tetteket szimbolizál.

Pégaszosz leszármazottai, a pegazusok a Percy Jackson-könyvekben is felbukkannak. Sőt, Percy Jacksonnak saját pegazusa is van, Fekete Péter.
 

Bellerophontész és Pégaszosz (forrás)

Tovább olvasom