Olimposzi történetek, 42. rész: Aphrodité bizarr sztorija

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri
 

Aphrodité bizarr sztorija

"Szerintetek ezek után Aphrodité lemondott a halandó férfiakról?

Ha a válaszotok: nem, akkor tanultatok az eddigiekből." ~ Percy Jackson

Élt egyszer egy görög hercegnő, Szmürna, aki nem volt hajlandó imádni Aphroditét. Ezért az istennő dühbe gurult és megátkozta Szmürnát. Hogyan? Borzalmas és undorító átokkal, amit kár lenne részletezni. Legyen elég annyi, hogy Szmürna teherbe esett és ez kellemetlen szituációk sorozatát indította el. Annyira kellemetlent, hogy apja karddal kergette a hercegnőt az erdőben és közben így kiabált: "Megöllek! Meg foglak ölni!"

Menekülés közben Szmürna az istenekhez fohászkodott segítségért, arra kérte az olimposziakat, hogy rejtsék el üldözője elől. Az istenek nem voltak túlságosan tettre készek, mégis egy mirhafává változtatták Szmürnát.

Kilenc hónappal később a fa szétnyílt és egy fiúgyermek pottyant ki belőle. Amikor Aphrodité meghallotta az erdőben zokogó gyermek hangját, kicsit bűnösnek érezte magát. Felvette és úgy határozott, titokban felneveli őt. Miért titokban? Mert az istennő féltékeny természetű volt, csak magának akarta kisajátítani az aranyos csöppséget.

Ám egy csecsemő gondozása sok-sok munkát igényelt és Aphroditének nem volt elegendő ideje rá. Úgy döntött, felbérel egy bébiszittert. A választása Perszephonére esett, az Alvilág királynőjére. Természetesen nem ok nélkül választotta Perszephonét, ugyanis Hádész felesége Ereboszban lakott, ahová az olimposziak nem gyakran jártak, így a baba titokban maradhatott. Perszephoné eléggé magányos volt odalent, így örült a reá bízott feladatnak.

"Aphrodité nem találta fenyegetőnek Perszephonét - hát persze, hogy nem! Láttad Perszephoné haját? Ruháját? Aphroditének semmi oka nem volt féltékenynek lenni rá." ~ Percy Jackson

A babát Adónisznak nevezték el és Perszephoné egy dobozban tartotta, ami afféle inkubátornak számított.

"A lényeg, NE próbáljatok babákat dobozban tartani otthon! Nem így működik." ~ Percy Jackson

A két istennő közös felügyeleti joggal rendelkezett a fiúcska felett. Oda-vissza cipelték, egyszer Aphrodité titkos ciprusi barlangjában volt, máskor Perszephoné alvilági palotájában. Így cseperedett fel a gyermek. Végül igencsak jóképű fiatalember vált belőle. Ez enyhe kifejezés. Adónisz lett a legjóképűbb srác a világon.

"Hogyan nézett ki pontosan? Nem tudom. Nem stírölök meg más pasikat, bocsi. Képzeljük csak el a legmenőbb, legstílusosabb, leglenyűgözőbb A-listás sztárt, akit csak tudunk. Adónisz még nála is dögösebb volt." ~ Percy Jackson

Egy bizonyos ponton Aphrodité és Perszephoné is rájött: Adónisz nem volt kisgyerek többé. Potenciális partnert jelentett. Ekkor kezdődött meg a harc.

"- Ő az enyém - jelentette ki Perszephoné. - Én voltam vele többet a nevelése során.

- Szó sem lehet róla - vágta rá Aphrodité. - Én találtam rá annál a fánál! Különben is, nyilvánvaló, hogy engem jobban szeret. Nem igaz, édeském?

Adónisz nyelt egyet. - Uh..." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Adónisz nehéz döntés előtt állt. Kétségkívül Aphrodité volt a legszebb istennő az egész világon, éppen ezért mindenki vele akart lenni és az aktuális párját mindenki utálta. Na, és a hűség...

Aztán ott volt Perszephoné, aki szintén gyönyörű volt a maga módján, különösen tavasszal, amikor a felső világba mehetett. Ideje nagy részét viszont az Alvilágban töltötte, a lehető leghidegebb és legnyomasztóbb helyen. És még ijesztő is volt. Mindezek mellett ott volt Hádész, Perszephoné férje...

Mivel Adónisz nem tudott dönteni, ezért az istennők elvitték őt az Olimposzra, hogy Zeusz segítségével megoldják a problémát. Adónisz úgy érezte magát, mintha ő lenne az utolsó tortaszelet, amin gyerekek civakodnak egy szülinapi bulin. Zeusz döntése alapján Adónisznak az év egyharmadát Aphroditével, egyharmadát Perszephonével és egyharmadát szabadon kellett töltenie.

"- A srácnak szüksége van egy kis kikapcsolódásra, távol a hölgyektől. Igazam van, tesó?

- A-azt hiszem... tesó.

Zeusz arca elsötétült. - Ne nevezd a Világegyetem Urát tesónak." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

A terv működött... egy darabig. Perszephoné mindig a téli időszakot kapta az együtt töltött időre és Adónisznak egyáltalán nem jött be az Alvilág. Ráadásul mindig bujkálnia kellett, ha váratlanul felbukkant Hádész, ugyanis ő nem tudott felesége titkos barátjáról.

Végül Aphrodité járt sikerrel, hiszen kedvességével és édes szavaival meggyőzte Adóniszt, hogy a maradék szabad idejét is vele töltse. Így az év kétharmadában együtt lehettek. Később született egy lányuk, Beroé.

Egy nap Adónisz vadászott az erdőben, kutyái szagot fogtak. Mire utolérték az üldözött állatot, Adónisz teljesen elfáradt és kifulladt. A kutyák egy felbőszült vaddisznót szorítottak sarokba. Ez a vaddisznó volt talán a legrondább és leggonoszabb, amit ember valaha látott. Egyes történetek alapján a háború istene, Árész küldte a fenevadat. Ez két ok miatt sem lenne meglepő: 1. a vaddisznó Árész szent állata, 2. Árész volt Aphrodité isten szeretője. Az is lehet, hogy Perszephoné küldte féltékenységből az állatot. A vaddisznó nekirontott Adónisznak és agyaraival az elképzelhető legfájdalmasabb helyen szúrta meg a férfit.

"Ami vicces is lehetett volna, kivéve, hogy Adónisz elvérzett és meghalt." ~ Percy Jackson

Kicsivel később odaért galamb-meghajtású szekerén Aphrodité és megpillantotta szerelme élettelen testét.

"- Nem! - siránkozott. - Ó, az én gyönyörűséges pasim! Még a halálban is csodálatos vagy." # Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Egy nagy salátaföldbe temette Adónisz testét, ettől kezdve lett a saláta Aphrodité szent növénye.

"A görögök a halott ember étkének nevezték a salátát. Úgy tartották, ha túlságosan sokat eszel belőle, akkor kedvetlen leszel és nem tudsz szeretni, mint a halott Adónisz." ~ Percy Jackson

Aphrodité az istenek nektárjával hintette körül Adónisz testét, amiből később vérvörös virágok nyílottak. Ezeket a virágokat szellőrózsának (anemone) nevezték el, ami a görög "anemoi" szóból ered és szellőt jelent. A szellő vitte magával a virágok édes illatát és ez mindig emlékeztette Aphroditét Adónisz illatára.

Aphrodité majdnem egy egész napig szomorkodott, aztán visszatért szeretőjéhez, Árészhoz.

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 41. rész: Aphrodité a szerelem áldozata lesz

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri
 

Aphrodité a szerelem áldozata lesz

A szerelem istennőjének alkotásai nem mindig sikerültek olyan rosszul, sőt. Néhány alkalommal sikerült összeszednie magát.

 

Aphrodité megsajnált egy Pügmalión nevű szobrászt, aki történetesen az istennő kedvenc szigetén, Cipruson élt. Ez a fickó nem nagyon érdekelte a helyi nőket, mindannyian nyersek és gorombák voltak vele. Őket csak az érdekelte, ha valakinek rengeteg vagyona és szép szekere volt. Nem hittek az igaz szerelemben. Tény, hogy sokan közülük nem hittek Aphrodité létezésében sem és ez Pügmaliónt meglehetősen bosszússá tette.

Annak ellenére, hogy egyelőre a szobrásznak nem sikerült megtalálnia igaz szerelmét, nagyon is büszke volt "szülőhelyének" istennőjére. Úgy gondolta, mindenki számára van egy tökéletes illető, csak rá kell bukkanni valahogyan.

Szabadidejében egy életnagyságú, elefántcsontból készült Aphrodité szobron dolgozott. Végül a szobor egy számára tökéletes nőt ábrázolt, ilyennek képzelte a szerelem istennőjét is. A mű olyan szép lett, hogy könnyeket csalt alkotója szemébe. Olyan tökéletes nőre vágyott, aki kedves, szeretetteljes, gyengéd és csodálatos, mint Aphrodité.

"Nem hiszem, hogy igazán jól ismeri Aphrodité valódi személyiségét." ~ Percy Jackson

Amikor sor került a helyi Aphrodité-ünnepségre, Pügmalión elment az istennő templomába, hogy nagy áldozatot mutasson be rózsákból és igazgyöngyökből. Túlságosan szégyellte bevallani igazi kívánságát, miszerint az elefántcsont-lányt akarta feleségül venni. De tudta, hogy ez butaság, hiszen nem vehet feleségül egy szobrot. Így azt kívánta, bárcsak találkozna egy olyan szép lánnyal, mint az ő alkotása. Az Olimposzon Aphrodité meghallotta a különös kívánságot és igazán hízelgőnek tartotta.

Mikor Pügmalión hazaért a templomból, csak bámulta a szobrot és hatalmas késztetést érzett, hogy megcsókolja a lányt. Meggyőződött róla, hogy senki sem látja "őket", közelebb lépett a szoborhoz és megcsókolta. Meglepetésére az ajka meleg volt, újra megcsókolta, és miután hátrébb lépett, az elefántcsont-szobor már igazi lány volt. Pügmalión szerelmet vallott a lánynak. Ezután összeházasodtak és született néhány gyermekük is, boldogan éltek.

"A történetből nem derült ki, mi volt az elefántcsont lány neve. Valószínűleg Aphrodité azt mondta: 'Ó, ez nem számít! Úgy néz ki, mint én. Ez minden, amit tudnod kell!' Perszeee." ~ Percy Jackson

***

Aphrodité is az úgynevezett "se veled, se nélküled" olimposziak közé tartozott. Időről-időre segített az isteneknek és a halandóknak, de emellett sok bajt is okozott.

Néha már Zeusz is torkig volt Aphrodité kotnyeleskedéseivel. A szerelem istennőjét hibáztatta minden földi afférjáért... pontosabban, Aphrodité lett a bűnbak. Jogosan? Zeusznak sokkal egyszerűbb volt mást hibáztatnia, mint saját magát. Hérával gyakran veszekedtek a szerelmi ügyei miatt, így arra gondolt a főisten, milyen ironikus lenne, ha a szerelem istennője egy egyszerű halandóba szeretne bele. Ettől a gondolattól sokkal jobban érezte magát Zeusz, ezért elvarázsolta Aphroditét.

"Nem tudom, hogyan. Talán valamit a nektárjába csepegtetett vagy a villámával sokkterápiát alkalmazott rajta." ~ Percy Jackson

Akárhogy is, de Aphrodité beleszeretett egy halandóba, akit Ankhiszésznek hívtak. Ankhiszész jóképű volt, de csak egy egyszerű pásztor, vagyis rendes körülmények között nem igazán lett volna Aphrodité esete.

Egyik nap az istennő lenézett az Olimposzról és megakadt a szeme egy fűben heverésző srácon, aki a juhait bámulta. Abban a pillanatban beleszeretett a sármos pásztorba.

"- Ó, szent én! - kiáltotta. A pásztorok annyira dögösek! Miért nem vettem észre korábban? Össze kell jönnöm ezzel a pásztorral, most azonnal. 

Arra gondolt, hogy fiát, Erószt, hírnökként használja. Talán elvihetne egy kérdőívet Ankhiszésznek ezzel: SZERETED APHRODITÉT? __ IGEN __ NEM.

De meggondolta magát." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Aphrodité úgy döntött, egy halandó lánynak álcázza magát, mert nem akarta megijeszteni jövendőbelijét igazi isteni alakjával. Forró fürdőt vett, selymes ruhába bújt és virágos illattal fújta be magát.

John Rocco - Aphrodité

"Ankhiszész szemei kidülledtek, mikor meglátta a lányt. - Hűha! Neked istennőnek kell lenned. Ki vagy te: Athéné? Artemisz? Vagy talán Aphrodité?

Az istennő elpirult. Örült annak, hogy felismerték, de nem merte bevallani, ki is ő valójában.

- Nem, te butus. Csak egy hihetetlenül gyönyörű halandó leány vagyok. Éppen erre sétáltam és... ó, azta! Te Ankhiszész vagy? Sokat hallottam rólad!

Ankhiszész pislogott. - Rólam?

- Így van! Nagy rajongód vagyok. Össze kellene házasodnunk!" ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Ankhiszész sejtette, hogy valami készül, hiszen általában nem mentek csak úgy oda hozzá ilyen szép lányok és nem tettek neki ilyen ajánlatokat. De magányos volt, így beleegyezett. Ankhiszész bemutatta a lányt a szüleinek, majd feleségül vette őt és elmentek nászútra.

Egyik reggel, amikor Aphrodité felébredt, Zeusz varázslata szertefoszlott. Az istennő össze volt zavarodva. Gyorsan felöltözött, de közben férje is felébredt.

"- Mi történt, drágám? - kérdezte Ankhiszész. - Biztos vagy benne, hogy nem vagy istennő?

- Ó, Ankhiszész - zokogott Aphrodité. - Annyira sajnálom! Valaki megbabonázott. Egyébként soha nem szerettem volna bele olyasvalakibe, mint te. 

- Jé... köszönöm.

- Nem a te hibád. Az enyém! Nem házasodhatom össze egy halandóval. Bizonyára megérted. De ne aggódj. Amikor a gyermekünk megszületik...

- A gyermekünk?

- Ó, igen - mondta az istennő. - Biztos vagyok benne, hogy terhes vagyok. Akárhogy is, a baba fiú lesz. Öt éves koráig én fogom nevelni, majd elhozom őt neked. A néped nagy fejedelmévé fog válni és nagyon büszke leszel rá. Csak ígérd meg, hogy soha nem fogod elmondani senkinek az anyja valódi kilétét!" ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Ankhiszész fejet hajtott Aphrodité döntése előtt. A férfi kissé becsavarodott a történtek miatt és a szakítás után, de megőrizte Aphrodité titkát. Öt évvel később a fia megérkezett az Olimposzról. Az Aineiasz nevet kapta és később valóban nagy uralkodó vált belőle, Trója nagy hercege lett. Trója bukása után Aineiasz Olaszországba hajózott és az ottani új nép első nagy vezetőjévé emelkedett. Később magukat rómaiaknak hívták. Aineiasz pedig Aeneas néven lett ismert.

Ami pedig Ankhiszészt illeti, egy napon, amikor már jóval idősebb volt és kevésbé óvatos, a baráti társaságában véletlenül kikotyogta, hogy Aeneasnak valójában Aphrodité az édesanyja. Híre ment a dolognak és persze a szerelem istennőjének fülébe is eljutott az információ. Aphrodité megrémült és Zeuszt hibáztatta.

Zeusz meghallgatta Aphrodité problémáját és villámával porrá zúzta Ankhiszészt az árulásáért.

"Még egy happy end." ~ Percy Jackson

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 40. rész: Aphrodité globális méretű katasztrófát idéz elő

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri
 

Aphrodité globális méretű katasztrófát idéz elő

Emlékeztek még Prométheusz titán történetére, aki ellopta a tüzet és az embereknek adta azt? [Ha mégsem, kattints ide!] Zeusz büntetésül egy sziklához kötözte őt, ahol egy sas napról-napra megette a titán mindig újraképződő máját. Ezeknek az eseményeknek fontos szerepük lesz a mostani történet során.

Zeusz elhatározta, hogy a tőle telhető legjobb módon fogja megtorolni Prométheusz tettét: megbüntet mindenkit. Terve szerint olyan alattomos és sunyi bosszúra készült, hogy a kialakuló eseményekért az emberek a titánt és családját okolják majd.

Kiderült ugyanis, hogy Prométheusznak volt egy öccse, Epimétheusz, aki nem az eszéről lett híres. Mielőtt Zeusz elkapta és a kínzó tortúrának alávetette volna Prométheuszt, a férfi figyelmeztette öccsét a leendő veszélyre.

"- Epimétheusz, jegeld magad. Zeusz valószínűleg próbál majd megbüntetni téged, mert kapcsolatban állsz velem. Semmiféle ajándékot ne fogadj el az istenektől!

- Jegeljem? - tűnődött Epimétheusz. - Szeretem a jeget.

- Reménytelen eset vagy - morgott a testvére. - Csak légy óvatos! Most mennem kell. Van ez a dolog egy sziklával és egy sassal..." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Zeusz úgy döntött, küld egy álcázott ajándékot Epimétheusznak, amit ha kibont ez a szerencsétlen alak, akkor mindenféle gonosz szellem fog rászabadulni a halandókra. A főisten már látta lelki szemei előtt, ahogyan az emberek rohannak az Orákulumhoz, hogy választ kapjanak a csapás okára, és megtudják: "Ó, ez mind Epimétheusz hibája". Zeusz már a gondolatától felkacagott.

Egy bökkenő azért akadt, Epimétheusz megfogadta bátyja tanácsát és visszautasította az istenek ajándékát.

"Zeusz elküldte Hermészt egy doboznyi édességgel Epimétheusz házához. Nem járt szerencsével. Héphaisztosz kábeles fickónak öltözött és felajánlotta, hogy ingyen beköt egy HDTV boxot mindenféle prémium sportcsatornával. Epimétheusz hátat fordított neki.

Zeusz nagyon elkeseredett és megosztotta bánatát a többi istennel is:

- Ez a srác, Epimétheusz. Csak annyit akarok, hogy vegye át ezt a hülye ajándékot, nyissa ki és szabadítsa rá a nyomorúságot és a halált az emberi fajra! Olyan nagy kérés ez? Annyira makacs! Bármilyen ötletetek?

Az istenek fészkelődni kezdtek trónjaikon.

Végül Aphrodité szólalt meg: - Zeusz Nagyúr, talán máshogyan kellene megközelíteni... aminek senki sem bír ellenállni." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Természetesen Aphrodité a szerelem erejére és leendő feleségre gondolt. Zeusz lelkesedett az ötletért, bár inkább az istennő szépségével volt elfoglalva.

Így Aphrodité vezetésével az istenek megalkották a tökéletes nőt. Héphaisztosz agyagból és mechanikai kütyükből elkészítette a testet. Athéné megajándékozta őt okossággal és kíváncsisággal. A legfontosabb adalékról maga Aphrodité gondoskodott, szépséggel és bájjal ruházta fel, amitől a nő ellenállhatatlanná vált. Az így megszületett tökéletes nőt Pandorának nevezték el.

"Egyes történetek szerint Pandora volt az első nő, és mielőtt felbukkant volna, addig csak férfiak léteztek. Nem tudom. Ez elég bénán és unalmasan hangzik számomra. Akárhogyis, ő volt a tökéletes '10'-es. Aphrodité gondoskodott róla." ~ Percy Jackson

Az istenek Epimétheusz házához vezették Pandorát, becsengettek és kuncogva elfutottak.

"- Szia, Pandora vagyok és szeretlek téged - mondta Pandora. - Bejöhetek?

- Hogyne - válaszolta Epimétheusz." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

A férfi teljesen megfeledkezett testvére figyelmeztetéséről, teljesen megbabonázta őt a lány szépsége.

"Epimétheusz és Pandora gyorsabban eljegyezték egymást, minthogy kitudnád mondani: Vegasi esküvő." ~ Percy Jackson

Az esküvőre nem hívták meg az isteneket, viszont Aphrodité küldött nászajándékot, egy kerámia püthoszt [vázaszerű edény]. Pandorát lenyűgözte a szép püthosz és eldöntötte, ebben fogják tárolni az olívaolajat. Epimétheusz viszont gyanakodott és megtiltotta feleségének, hogy valaha is levegye az edény fedelét.

Pandorának sikerült magát néhány napig türtőztetni, de az Athénétől kapott nagymértékű kíváncsiság egyre csak hajtotta őt.

Egyik nap, mikor Epimétheusz éppen a kertben szorgoskodott, Pandora leült az edény mellé és bámulta, nem tudta elképzelni, mi lehetett benne. Aztán hirtelen cselekedett, levette az edény fedelét. Ezután szörnyű dolgok következtek...

John Rocco - Pandora kinyitja az edényt

Temérdek gonosz szellem szabadult ki a vázából, amik az egész világot bejárták: "így a nyomorúság, betegség, lábgombásodás, éhínség, rossz lehelet és az emberi faj halála". ~ Percy Jackson

A világon úrrá lett a káosz. Talán volt Zeuszban némi szégyenérzet, ugyanis a vázában egyetlen jó szellem is helyet kapott. Elpisz, a remény szelleme. Elpisznek köszönhetően nem adták fel az emberek, bizakodtak a szebb holnap eljövetelében.

"Ha valaha eltűnődtél azon, miért kell az embereknek ennyi szenvedést kiállnia, az a hülye váza miatt van. Ekkor azt kellene mondanunk: - Hajrá, Pandora! Köszi szépen!

A régi időkben az írók (akik mind férfiak voltak) így vélekedtek: - Látod? Ez a történet megmutatja, hogy a nők micsoda bajkeverők. Ez mind az ő hibájuk!" ~ Percy Jackson

Már csak az a kérdés merül fel, hogy Aphroditének mi volt ezzel az egésszel a célja. Hiszen rossz megvilágításba került a női nem. Valószínűleg Aphrodité nem törődött az esetleges következményekkel. Azt akarta, hogy Pandora gyönyörű legyen és a szeretet sikerességében bizakodott, mégis globális méretű katasztrófát okozott ezzel.

"Csak így tovább, Aphrodité! Köszi mindenért!" ~ Percy Jackson

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 39. rész: Aphroditéről szakszerűen

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri
 

Aphroditéről szakszerűen

Aphrodité (korábbi hivatalos illusztráció)

Aphrodité elfoglalta méltó helyét az olimposziak között, mint a szépség, boldogság, szerelem, telenovellák, romantikus regények istennője.

A szépség védnökeként nagyon adott a megjelenésre. Amikor el kellett utaznia, felpattant aranyszekerére, amit hófehér galambok húztak. Olykor az isteneknek háborúba kellett menniük, ilyenkor Aphrodité "barátja", Árész harci szekerének gyeplőjét tartotta, míg a háború istene öldökölt.

A szerelem istennőjének rengeteg követője volt, köztük az erotesek, akik miniatűr szárnyas szerelemistenek voltak. Az erotesek vezetője Aphrodité és Árész fia, Erósz volt, a szerelem és a testi vágy istene. Amikor Aphrodité azt akarta, hogy valaki őrületesen szerelmes legyen, elküldte Erószt, aki egy mágikus nyíllal meglőtte a kiszemeltet. Később Erósz más néven is ismert lett: leggyakrabban Cupidónak, néha Ámornak hívták.

"Lehet, hogy betegesen hangzik, de ha Aphrodité utánad küldené Cupidót, az nem lenne vicces. Ugyanis bárkibe beleszerethetnél.

Ha Aphrodité kedvel téged, bárki számára vonzóvá és széppé tehet téged. Ha Aphrodité haragszik rád, elintézheti, hogy beleszeress a legvisszataszítóbb emberbe, vagy egy játék pudliba vagy egy telefonpóznába." ~ Percy Jackson

Aphrodité imádott szórakozni az emberekkel, szerette, ha valaki egy olyan személybe szeretett bele, aki nem viszonozta az érzelmeit. Az istennő rájött arra, hogy így többen imádkoztak hozzá és több áldozatot mutattak be neki. Gyakorlatilag kihasználta az embereket. Különösen azt imádta, amikor almát mutattak be számára áldozatul, ugyanis bolondult ezért a gyümölcsért.

"Aphrodité szerette az almát. Ez volt a szent gyümölcse, talán azért, mert szép és édes volt, akárcsak ő maga. (Képzelj ide öklendező hangot!)" ~ Percy Jackson

Az szépség istennőjének számos szent állata és növénye akadt. Szent virága a rózsa volt, ami a legkiválóbb romantikus ajándék. Továbbá szerette a nárciszt és imádta a salátát. Szent köve az igazgyöngy volt, hiszen a tengerből származik, akárcsak ő.

"Kedvenc állatai a nyuszik voltak (mert nekik sok-sok-sok baba nyuszikájuk születhetett) és a liba, amin a képek tanulsága szerint lovagolni szokott.

Miért libán? Passz. Bizonyára nagy liba lehetett.

Annyi biztos, ha valaha meglátnám Aphroditét libán lovagolni, fuldokolnék a nevetéstől. Aztán valószínűleg megátkozna engem, és végezetül eljegyeznék egy 72-es Impalát vagy valamit." ~ Percy Jackson

Kétségtelen, hogy rövid idő alatt Aphrodité lett a legnépszerűbb istennő mind közül. Mindenki az ő szerelmét akarta. De nem mindig jött ki az emberekkel és a többi istennel sem.

Egyszer Aphrodité nagyon féltékeny lett Athénére, mert sokan csodálták a harcos istennőt kiváló szövési készsége miatt. Aphrodité nem szerette, ha nem ő állhatott reflektorfényben. Így esett, hogy a szépséges istennő szövő-párbajra hívta ki Athénét. Gondolhatjátok, mi lett az eredmény... Aphrodité soha életében nem szőtt. Míg Athéné csodaszép gobelint készített, addig Aphrodité alaposan belegabalyodott a szálakba.

Ettől kezdve Aphrodité igyekezett nem kritizálni a többi istennőt. Sőt, előfordult, hogy segített nekik.

Héphaisztosz készített a sok csecsebecse mellett egy mágikus övet is feleségének, amit néha fűzőként emlegettek, ugyanis Aphrodité a ruhája alatt hordta azt. Hogy miért? Nem azért, mert ronda volt vagy ilyesmi, éppen ellenkezőleg, az öv felerősítette Aphrodité kisugárzását és még ellenállhatatlanabbá tette őt a többi isten és ember számára. Az övön különféle udvarlási és romantikus jelenetek kaptak helyet.

Hérának is megtetszett a csodálatos öv, ezért szerette volna kölcsönkérni. Aphrodité először azt hitte, hogy az istenek királynője mást akar elcsábítani, de Héra elmagyarázta, hogy Zeusz annyira elfoglalt volt, hogy rá nem is maradt ideje, azért szerette volna viselni az övet, mert úgy újra felkeltette volna férje érdeklődését. Aphrodité készséggel segített a magányos istennőnek, aki a későbbiekben még többször kölcsönkérte a mágikus kiegészítőt.

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 38. rész: Aphrodité máris bonyodalmat okoz

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri
 

Aphrodité máris bonyodalmat okoz

John Rocco - Aphrodité

Te is imádni fogod Aphroditét, mint oly sokan. Komolyan. Elképzelhető, hogy volt valami mágikus öve, mert első látásra beleszerettek az emberek.

"Némelyikőtök úgy gondolja: Ó, Istenem! Annyira szép! Miért utálod őt?

Talán azért, mert még nem találkoztatok a hölgyeménnyel." ~ Percy Jackson

Aphrodité születési körülményei meglehetősen érdekesek. Miért? Mert nem voltak szülei. Szó szerint a tengerből mászott elő. Amikor Kronosz feldarabolta apját, Uranoszt, az Ég megtestesítőjét, testének darabjai és vére a tengerbe hulltak. Az Ég istenének halhatatlan vére és a sós víz keveredett egymással, így a habokból egy istennő formálódott.

"Vagyis Aphrodité az első gyilkosság nyomán született meg, ez talán valamit elárul a valódi természetéről is." ~ Percy Jackson

Miközben a Fekete-tengeren sodródott, kereste a megfelelő helyet, ahol partot érhet. A választása Ciprus szigetére esett.

"Ez megkönnyebbülést jelentett a delfinek és halak számára, hiszen a lebegő meztelen istennő fénylő aurája kezdte teljesen kiborítani őket." ~ Percy Jackson

Aphrodité kiemelkedett Ciprusnál a tengerből és végigsétált a parton. Amerre ment, léptei nyomán virágok nyíltak, madarak gyűltek a közeli fákra és édes dallamokat énekeltek neki.

"Kis nyuszikák, mókusok, menyétek és más kis fickók gyűltek köré. Olyan volt, mint egy Disney-rajzfilm." ~ Percy Jackson

Az istennő külsejét nehéz leírni, mivel ő volt a valaha látott leggyönyörűbb nő. Ez különböző dolgokat jelenthetett minden egyes embernek. Szőke, barna vagy vörös haja volt? Világos vagy sötét a bőrszíne? Kék szeme, zöld szeme vagy barna szeme volt? Mindenki másképpen látta és a számára legvonzóbb nő képében jelent meg Aphrodité.

Azon a napon a Hórák, az évszakok istennői éppen Cipruson tartózkodtak. Mikor az istennők meglátták a feléjük közeledő Aphroditét, megfeledkeztek minden addigi teendőjükről.

"- Ó, hűha, gyönyörű vagy! - mondta Nyár.

- Az vagyok? - kérdezte Aphrodité, de nagyon jól tudta ezt, csak tőlük is hallani akarta.

- Káprázatos vagy! - mondta Tavasz. - Elvihetünk, hogy találkozhass a többi olimposzi istennel.

- Vannak más istenek? - Aphrodité elcsodálkozott. - Én a szerelem és a szépség istennője vagyok. Mi másnak kell még isten?

Ősz és Tavasz óvatos pillantást váltottak egymással.

- Hát... egy csomó dolognak - kezdte Ősz. - Fel kell öltöztetnünk téged, mielőtt elviszünk az Olimposzra. Nem fázol?

- Nem - válaszolta Aphrodité. - Miért takarjam el magam?

Ősz sikoltani akarta: mert túlságosan gyönyörű vagy és miattad sokan rosszul éreznénk magunkat!

Ehelyett azt mondta: Ha így jelennél meg, akkor az istenek őrült vágyait felborzolnád. Úgy értem... szó szerint megőrülnének.

- Oh... - duzzogott Aphrodité. - De nincs nálam semmi, amit viselhetnék.

A Hórák gondoskodtak a dologról. Megidéztek néhány mágikus ruhát és divatbemutatót tartottak. Tavasz húsvéti nyuszis jelmezt kínált Aphroditének. Ősz úgy gondolta, Aphrodité jól nézne ki halloweeni boszorkányként. Ezeket a terveket sorra elvetették. Végül Nyár készített egy szép fehér fátyolszövet ruhát. A Hórák egy nőies aranykoronát helyeztek Aphrodité fejére, arany fülbevaló lógott a fülében, egy arany nyakláncot tettek a nyakára.

Aphrodité még csodásabban festett a ruhában, ami Őszt csak jobban dühítette; de az istennő mosolyt erőltetett arcára. - Tökéletes! Menjünk az Olimposzra!" ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Amikor Aphrodité megjelent az olimposzi palotában, gondolhatjátok, mi történt... A nők rögtön megutálták. A férfiak pedig lógatták a nyelvüket és igyekeztek nem nyáladzani.

"- Enyém lenne a megtiszteltetés, ha hozzám jönnél - mondta Apollón, a költészet és íjászat istene.

- Nem, az enyém! - ugatott közbe Árész, a háború istene.

- Enyém lenne a megtiszteltetés! - kiáltotta Poszeidón.

- Te már házas vagy! - csattant fel Zeusz. - Számomra lenne megtiszteltetés.

- Te is házas vagy! - tiltakozott Héra. - Méghozzá velem!

- Az áldóját! - nyögte Zeusz. - Ööö, úgy értem, persze, kedvesem." ~ Rick Riordan, PJ's Greek Gods

Az istenek különféle ajándékokkal halmozták el a szerelem istennőjét. Poszeidón, megfeledkezve feleségéről, Amphitritéről, korlátlan tenger gyümölcseit és temérdek lovat ígért neki. Apollón elszavalt néhány verset a tiszteletére és ingyenes íjászat órákat ajánlott neki. Árész egy romantikus körútra invitálta szekerén, az ellenfelek élettelen testei felett.

Az istennők egyre dühösebbek lettek a férfiakra és próbálták őket csitítani. Lassan az egész Olimposzi Tanács egy polgárháború határán találta magát. Eközben Aphrodité csak álldogált és rebegtette szempilláit. Nem értette, minek ekkora felhajtást csapni körülötte, de persze titkon tetszett neki a kialakult helyzet.

Héra, mint a család összetartója, felocsúdott a háborgásból és békíteni akarta a többi olimposzit. A terem másik végébe nézett, ahol megpillantott egy magányos istent, aki csak egymagában ücsörgött. Hérának ravasz ötlete támadt. Elordította magát: "Csend legyen!" és az olimposziak annyira meglepődtek, hogy abbahagyták a harcot.

"- Van megoldás - fogott bele Héra. - A házasság istennőjeként az én feladatom, hogy megfelelő férjet találjak kedves új barátunk, Aphrodité számára. Biztos vagyok benne, hogy a férjem, Zeusz Nagyúr, támogatni fogja a döntésemet... erővel, ha szükségeltetik.

- Hogy én? - kérdezte Zeusz. - Mármint... igen, kedvesem. Természetesen!

- Nos, akkor? - kérdezte Árész. - Csak annyit szeretnék mondani, Anyám, hogy igazán gyönyörű vagy ma. Ki fogja elvenni Aphroditét?

- A fiam... - kezdte Héra.

Árész ragyogott a boldogságtól.

Aztán Héra a terem túlsó vége felé mutatott. - Héphaisztosz, a kovácsisten.

Héphaisztosz annyira meglepődött, hogy lecsúszott trónjáról és mankói csörömpölve estek a padlóra.

Ahogy a felkeléssel küszködött, Árész felcsattant: - Micsoda? Hogyan adhatod feleségül ehhez?

Majd a sugárzó Aphrodité felé intett, aki rémülten bámulta a kovácsistent, az ő torz lábát, torz arcát, foltos kezeslábasát és a szakállába ragadt többszöri étkezés nyomait.

- Tökéletesek együtt - jelentette ki Héra. - Egy gyönyörű nőnek szüksége van egy szorgalmas, szűkszavú férjre, aki a földön tartja őt!" ~ Rick Riordan, PJ's Greek Gods

Athéné teljes mértékben egyetértett Héra döntésével, Démétér is hangot adott elégedettségének. A férfi istenek persze morogtak és pukkadoztak a dühtől, de fejet hajtottak a döntés felett. Mindannyian maguknak akarták Aphroditét, de el kellett ismerniük, Hérának igaza volt.

Aphrodité közel sem örült a kialakult helyzetnek, de nem tehetett ellene semmit sem. Elhatározta, ha boldogtalan lesz a házassága, akkor mindenféle lehetőséget megragad, hogy utat engedjen egy titkos udvarlónak.

Anyja akaratának eleget téve, Héphaisztosz Aphrodité elé állt:

"- Hölgyem, Aphrodité, tudom, nem vagyok, hm, nagyon szép... [..] Nem vagyok nagy táncos. - Héphaisztosz fém lábának alkatrészei megnyikordultak. - Nem vagyok szellemes vagy sármos. És az illatom sem valami jó. De megígérem, hogy szerető férj leszek. Ügyes vagyok a ház körüli teendőkben, ha valaha szükséged lesz csavarhúzóra vagy csiszológépre...

- Váá... - nyögdécselte Aphrodité, hányingerével küszködött.

- Nos, ez nekem elég! - jelentette ki Zeusz. - Ezennel férjnek és feleségnek nyilvánítalak benneteket." ~ Rick Riordan, PJ's Greek Gods

Vajon boldogan éltek ezután? Nem. Aphrodité annyira távol maradt férjétől, amennyire csak tudott. Gyermekük sem született soha. Aphroditének rengeteg gyermeke született... csak nem Héphaisztosztól. Közvetlenül a házasságuk után viszonyba kezdett Árésszel, amit elég nehezen tudtak titokban tartani az Olimposzon.

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 37. rész: Athéné különös és bizarr történetei

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri
 

Athéné különös és bizarr történetei

Korábbi hivatalos Athéné illusztráció

Az kétségtelen, hogy Athéné a bölcsesség istennője volt, azonban nem mindig sikerült a legokosabb döntéseket meghoznia. Az viszont biztos, hogy céltudatos volt.

Egyik nap sétálgatott az erdőben, majd meghallotta a fészkük körül sziszegő kígyókat. Ezek a különleges hangot kiadó, hosszúkás és kecses alakú állatok megihlették Athénét. Az istennő fejében egy új hangszer ötlete sejlett fel. Feldarabolt egy közeli nádszálat, lyukakat vájt a kapott hengerbe és az egyik végén belefújt a hangszerbe, ami így gyönyörű dallamokat bocsátott ki magából. Ez lett az első fuvola, amire Athéné rendkívül büszke volt. Ahhoz képest, hogy nem a zene istennője volt, sikerült egy teljesen vadonatúj hangzást feltalálnia.

Athéné úgy gondolta, a többi istennek is hallania kell ezt a mesés muzsikát, ezért elvitte a fuvolát az Olimposzra. Amikor játszani kezdett a hangszeren, az istenek mind kuncogni és sugdolózni kezdtek.

Az istennők - köztük Aphrodité, Héra és Démétér - nehezen tudták visszafogni magukat és nem tudták leplezni kacajukat. Természetesen az istennők többsége mind tartott a hadviselés istennőjétől, de állandóan kibeszélték őt a háta mögött. Athéné pedig ostobának és sekélyesnek tartotta a többi istennő. Ezúttal sikerült kihúzniuk a gyufát az olimposziaknak.

"- Miért nevettek? - követelőzött Athéné.

- Hát... - Démétér elnyomott egy mosolyt. - Csak annyi, hogy amikor játszol a fuvolán, a szemed kidülled és az arcod pufi lesz, és vicces alakot ölt a szád.

- Tetszik ez a... - Aphrodité bizonyítva igazát, utánozni kezdte Athéné fuvolázó arcát, ami leginkább úgy festett, mint egy székrekedéses kacsa." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Az istenek és istennők mind nevetésben törtek ki. A megalázott Athéné menekülőre fogta a dolgot. Az ember azt gondolná, hogy a bölcsesség istennője képes ezen túltenni magát és nevetni a dolgon, ám Athéné ehelyett a Földre hajította a fuvolát. Az istennő elátkozta a fuvolát: aki játszani mer rajta, azzal a legrosszabb balszerencse történjen.

***

Ezt követően Athéné még inkább odafigyelt megjelenésére és tekintélyére. Nem kívánt megházasodni, nem engedte magát egy férfinek sem behálózni, hiába terjesztett róla pletykákat Aphrodité. A harci stratégia istennője emiatt is nagyon érzékeny volt a magánéletére.

Történt, hogy Athéné úszni indult a tengerhez, ahol újabb kalandba keveredett. Miközben meztelenül fürdött, egy titokzatos fickó kukkolta őt, akit az istennő észre sem vett. Athéné élvezte a békét és a nyugalmat, aztán észrevette a fickót. Először Athéné sikoltott fel ijedtében, majd az övét követte a kukkoló idegen sikoltása.

Athéné dühbe gurult, vizet fröcskölt az idegen szemébe és megvakította őt. A férfi azonnal elveszítette látását és szemei tiszta fehérek lettek. Szegény srác bocsánatot kért, majd elmagyarázta, hogy sétálni indult Thébából, de fogalma sem volt róla, hogy Athénébe fog ütközni. Teiresziasz volt a neve. Athéné haragja alább hagyott, de kitartott amellett, hogy őt senki sem láthatja meztelenül, aki pedig ez ellen tesz, annak bűnhődnie kell.

Athéné nem volt igazságtalan, belátta, a fickó igazat mondott, ezért kárpótlásul megajándékozta Teiresziaszt, aki ezután megértette a madarak nyelvét és madarak segítségével képes volt tájékozódni.

"Nem tudom pontosan, hogyan működhetett ez. Aggódnék amiatt, hogy a madarak viccet csinálnának belőlem. Fordulj balra. Most pedig, fuss! Lemasíroznék egy szikláról vagy fejjel nekidurrannék egy téglafalnak." ~ Percy Jackson

Teiresziaszt segítették a madarak, működött Athéné ajándéka. Viszont nem mindenki járt ilyen jól, miután bajba keveredett a harcos istennővel.

***

Szóval, ilyesmi balhéba keveredett Héphaisztosz, a rokkant kovácsisten. Annyit érdemes tudni erről a dologról, hogy miután Héphaisztosz segített Athénének kitörnie Zeusz fejéből, beleszeretett a leányba. Ennek a szerelemnek még értelme is lett volna, hiszen mindkettejüknek közük volt a kézművességhez, a mély gondolkodáshoz, élvezték megoldani a mechanikai problémákat...

A probléma az volt, hogy Athéné gyűlölte a romantikát és soha nem akart házasságot kötni senkivel sem. Elképzelhető, hogyha Héphaisztosz jóképű lett volna, akkor Athéné meggondolja magát, de nem így állt a helyzet.

"Héphaisztosz a lehető legcsúnyább volt: Első Osztályú Ipari Erősségű Rondaság Extra Durvasággal. Héphaisztosz még flörtölni is próbált vele a maga módján: Hé, baby, szeretnéd látni a kalapács gyűjteményemet? Meg hasonlók..." ~ Percy Jackson

Athéné nem próbált meg kikezdeni a kovácsistennel, nem is áltatta hamis reményekkel a férfit és nem is rebegtette a szempilláit, hanem kerek-perec elutasította őt.

Héphaisztosz próbálta üldözni Athénét, de rokkantsága miatt az istennő gyorsabb volt nála. Héphaisztosznak végül sikerült megragadnia a szoknyája csücskét és siránkozni, szipákolni kezdett és mi történt ezután... hát, hogy is lehetne mondani ezt tapintatosan? Némi isteni testnedv és takony Athéné csupasz lábán landolt. Athéné belerúgott a kovácsistenbe, fogta a legközelebbi gyapjúdarabot és letörölte az isteni nedvet a lábáról, majd az undortól vezérelve lehajította az Olimposzról, így a ruhadarab a Földre hullott. Athéné elszaladt.

Itt véget is érhetett volna a történet, ám egy isteni nedv erős dolog tud lenni. Héphaisztosz és Athéné esszenciája összekeveredett ezen a gyapjúdarabon, és egy új élet jött létre: megszületett egy halandó baba.

Az Olimposzon Athéné meghallotta a baba sírását, megpróbálta figyelmen kívül hagyni, de meglepetésére anyai ösztöne felébredt. Az istennő undorodott a ténytől, ahogyan a kisfiú fogant, de ezért nem tudta hibáztatni a csöppséget. Titokban magához vette a gyermeket.

Athéné a fiút Erikthoniusnak nevezte el. Az istennő nem hagyhatta utódját meghalni, ezért halhatatlanná kellett tennie. Erre a célra egy faládába helyezte a gyermeket, mellé egy mágikus kígyót helyezett el. Mikor a kisfiú elaludt, a kígyó rátekeredett. Ahhoz, hogy elveszítse halandó tulajdonságait és isten legyen belőle, Erikthoniusnak pár napig a ládában kellett lennie.

Athéné a ládát az athéni Akropoliszba vitte, ahol az első athéni király, Kekropsz lányainak adta át azzal az utasítással, hogy semmilyen körülmények közepette se nyissák ki a dobozt, különben rossz dolgok fognak történni.

A lányok nem tudták visszafogni magukat, a ládából kiszűrődő hangokból sejtették, hogy egy baba van benne, így kíváncsiak lettek az állapotára. A hercegnők kinyitották a dobozt és megrémültek a látottaktól: ahogyan a kígyó rá volt tekeredve a babára. Talán látták az isteni fényt vagy egyszerűen csak annyira megrémültek, hogy a ládát félredobták, ők maguk pedig leugrottak Akropolisz szikláiról, egyenesen a halálba. A rázkódástól Erikthoniusnak nem esett baja, viszont halhatatlanná sem változott, mivel a kígyó félrecsúszott róla és megtört a varázs. A fiúból félisten lett.

Athéné nem tudta dühét rázúdítani a hercegnőkre, mivel azok halottak voltak, így Kekropsz királyt vette célba. Miután Erikthonius felnőtt, Athéné letaszította a trónról Kekropszot és helyére a félisten ifjút ültette, így Erikthonius lett Athén királya. 

Ettől kezdve az athéniek királyai szó szerint Athéné és Héphaisztosz gyermekei voltak... legalábbis ezt szerették mondani magukról a királyok.

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 36. rész: Athéné és Arachné viadala

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Athéné és Arachné viadala

Az olimposziak közül nem Athénének volt a legjobb humorérzéke... Így esett ez Arachnével is.

Arachné egy Lüdia nevű királyságban élt, abban az országban, amit ma Törökországnak hívunk. Arachné szülei alsóbb osztálybeli gyapjú- és ruhafestők voltak, meghaltak, még lányuk fiatal korában meghaltak. Arachné helyzete kilátástalannak tűnt család, pénz és barátok nélkül, mégis ő lett a leghíresebb hajadon a királyságban. Úgy tudott szőni, mint senki más.

"Tudom, azt gondolod: Hűha. Szövés.
De, barátocskám, akkor próbálj csak meg szőni. Nehéz ám! Úgy értem, nézted már közelebbről az ingedet? Következő alkalommal, amikor egy unalmas kémiaórán leszel, nézd csak meg! Az anyaga milliónyi fel és le, előre és hátra irányuló szálból áll. [...] Persze, most már géppel készítik ezeket. De képzeld csak el azt az időt, amikor kézzel készítették. Minden egyes négyzetcentimétere több órát vett igénybe. [...] Az ADHD miatt én ezt soha nem tudnám véghezvinni.
A szövés volt az egyetlen módja a ruhakészítésnek, így, ha nem akartál meztelenül szaladgálni, akkor találnod kellett magadnak egy jó szövőmestert.
Arachné könnyen boldogult. Tudna készíteni neked olyan szőtt Hawaii-mintás inget, amit virágok, békák és kókuszdiók képei díszítenek, ezt el tudná készíteni nagyjából öt perc alatt." ~ Percy Jackson

A lényeg az, hogy Arachné mesés gobelineket és ruhákat készített, így egykettőre népszerűségre tett szert. Az emberek minden nap hosszú sorban gyülekeztek a kunyhója előtt és megelégedtek csupán azzal is, ha nézhették munka közben a leányt. Még az erdőkben és patakokban élő nimfák is előmerészkedtek biztonságot nyújtó rejtekhelyeikről, csak azért, hogy láthassák Arachnét, aki még a természetnél is csodásabb kárpitokat szőtt.
Akadt olyan kárpit, amin a hullámzó óceánt olyan realisztikusan ábrázolta, hogy a szemlélő maga elé tudta képzelni, ahogyan a hullámok megtörnek a tengerparton. A strandon sétáló embereknek még az arckifejezését is meg lehetett állapítani, sőt, ha nagyítóval nézték a homokdűnéket, szinte a parányi homokszemeket is látni lehetett.

"Arachné tulajdonképpen feltalálta a HD szövést." ~ Percy Jackson

Az egyik őt csodáló nimfa megjegyezte neki, hogy fantasztikusan sző, biztosan Athéné tanította ki a mesterségre. Arachné azonban túlságosan büszke volt, és felhorkantva kikérte magának a megjegyzést. Aztán egy férfi is figyelmeztette a büszke leányt, hogy ezért a tehetségért bizony köszönetet kellene mondania az istennőnek, aki feltalálta a szövést. Arachné dühében felcsattant:

"- A szövés az én dolgom. Ha Athéné olyan nagyszerű benne, jöjjön ide és tesztelje a tudását az enyémmel szemben. Majd meglátjuk, ki ért hozzá jobban." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Kitalálhatjátok, mi történt... Athéné meghallotta a kihívást és nem hagyhatta annyiban a dolgot. Pallasz elvesztése után sokkal megértőbbnek mutatkozott Athéné, szeretett második esélyt adni az embereknek.

Másnap az istennő leszállt a földre, de nem páncélzatban és feltűnően, hanem éppen ellenkezőleg, osonva és ravasz módon kémkedett kihívója után: egy idős asszony kinézetét öltötte magára és úgy ment Arachné kunyhójához. A lány nem tűnt kapzsinak, csupán szerette volna munkáját megosztani a világgal. Athéné előrébb furakodott a kunyhó előtti tömegben és szóba elegyedett Arachnével.

"- Tudod, drágám... - kezdte Athéné - ...lehet, hogy öreg vagyok, de bölcsebb lettem az idő múlásával. Elfogadsz néhány tanácsot?

Arachné csak morgott valamit. A szövés teljesen lefoglalta és bölcs szavakat sem akart hallani, inkább nem mondott semmit.

- Nagyon tehetséges vagy - folytatta Athéné. - Nincs semmi baj az emberek dicsérő szavaival. Kiérdemelted! De remélem, hálát adtál a tehetségedért Athéné istennőnek. Ő találta fel a szövést, és tőle kapják a tehetséget a halandók, akárcsak te.

Arachné leállt a szövéssel és meredten bámult az idős hölgyre. - Senki sem adott nekem semmit, Nagyi. Talán a szemeid már rosszak, de nézd csak meg ezt a gobelint. Én készítettem. Nem kell megköszönnöm senkinek a kemény munkámat!

Athéné próbált rideg maradni. - Büszke vagy. Látom. És ez így van rendjén. De ezzel megszégyeníted az istennőt. Én a helyedben rögtön bocsánatot kérnék tőle. Biztos vagyok benne, hogy megbocsát neked. Ő mindenkivel irgalmas...

- Kopj le, Nagyi! - csattant fel Arachné. - A tanácsodat tartogasd a lányaidnak és az unokáidnak. Nincs szükségem rá. Ha annyira szereted Athénét, menj és mondd meg neki, hogy jöjjön el hozzám és akkor meglátjuk, ki birtokolja a szövés művészetét!" ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Ezzel betelt a pohár. Athéné a tömeg szeme láttára változott vissza önmagává, a páncélzatba öltözött istennővé. Elfogadta Arachné kihívását.

"Tipp: Ha halandó vagy és egy istennő megjelenik melletted, és ha szeretnéd túlélni az elkövetkező néhány percet, ezt kell tenned: borulj arccal a földre." ~ Percy Jackson

Arachné természetesen halálra rémült, de állta Athéné tekintetét. Athéné megesküdött a Sztüxre, hogy tisztességesen fogja kihirdetni a győztest. Athéné csettintett egyet és mellette termett egy szövőszék. Mindketten szőni kezdtek.

Athéné az olimposzi palota tanácstermében ülő isteneket szőtte kárpitjára, valamint az athéni akropolisz templomait, ahol a bölcs halandók tisztelegtek az isteneknek. Figyelmeztetésképpen néhány olyan híresebb halandót is ábrázolt, akiket tiszteletlenségük miatt az istenek állattá változtattak vagy éppen kilapítottak.

Eközben Arachné egy másik jelenetet ábrázolt. Az istenek borzalmas és nevetséges tetteit jelenítette meg kárpitján. Például ábrázolta a csődör képében vágtató Poszeidónt, amint éppen Démétért üldözi. Az isteneket ostobának, gonosznak és gyerekesnek mutatta.

Amikor végeztek, a közönség teljesen elnémult a csodálatos kárpitok láttán. Athéné kárpitja csodálatos és lélegzetelállító volt, éreztette az olimposzi istenek hatalmát. Arachné ábrázolta a valaha volt legcsípősebb kritikát az istenekről. Egyes történetek szerint Athéné lett a győztes, ám az igazság az, hogy Athéné nem tudott dönteni, mivel mindkét kárpit pontosan megegyező minőségű volt. Így az istennő végül döntetlent hirdetett. Ám, Arachné nem érte be ennyivel, visszavágót akart, ami teljesen kihozta a sodrából Athénét, aki kivetett egy darabot a szövőszékből és azzal kezdte ütni Arachnét.

Az emberek először megijedtek, majd kinevették és kigúnyolták Arachnét a tiszteletlensége miatt. Athéné hirtelen gerjedt haragja csillapodni kezdett és a csúfolódó tömeget kezdte csitítani. Az istennő annyira el volt foglalva a tömeggel, hogy mire feleszméltek, Arachné felakasztotta magát. Athéné gyűlölte az öngyilkosságot, mivel gyáva cselekedetnek tartotta.

Az istennő nem engedte meghalni a lányt és örökkévalóságig tartó szövésre ítélte őt. Athéné egy pókká változtatta Arachnét, attól kezdve Arachné és gyermekei örökké halót szőttek. A pókok utálják Athénét és Athéné is utolja a pókokat. A pókok az embereket is utálják, mivel azok kinevették és megszégyenítették Arachnét.

John Rocco - Arachné

"Talán a tanulság ez: Tudd, mikor kell dicsekedni és mikor kell tartani a szád! Vagy: Néha az élet nem igazságos, akkor sem, ha olyan tehetséges vagy, mint Athéné. Vagy talán: Ne osztogass ingyen kárpitokat!" ~ Percy Jackson

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 35. rész: A Pallasz Athéné-rejtély

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

A Pallasz Athéné-rejtély

Rengeteg mítosz és történet szól Athénéről, talán a nagyobb rejtély, hogy miért nevezték Pallasz Athénének. Még a görögök sem tudtak megegyezni arról, miért kapta a Pallasz becenevet.

"Hosszú idegig azt hittem, az emberek úgy mondják: Palace Athéné, mintha valami hotel lenne Vegasban, vagy talán Athéné titkos búvóhelye." ~ Percy Jackson

Athéné még fiatal (Zeusz homlokából frissen előpattant) istennő volt, amikor apja megkérte őt, hogy éljen együtt a Tritónisz-tó nimfáival, Líbiában, az észak-afrikai partok mentén.

"- Tetszeni fognak neked - ígérte Zeusz. - Harcias nők, akárcsak te. Megtaníthatnak pár harci trükkre!

- Ezt kétlem... - mondta Athéné. - Miért küldesz el engem?

Zeusz megpróbált mosolyogni, de nem ment könnyen, hiszen még mindig fájt a homloka.  - Nézd, én kis háborús muffinom..."

- Ne szólíts így!

- Egész életedben a gyomromban raboskodtál - mondta Zeusz. - Kapsz egy esélyt, hogy jobban megismerkedhess a nagyvilággal. Több olimposzi időt bocsátok rendelkezésedre, hogy hozzászokhass a gondolathoz: az istenek tanácsának tagja leszel. Őszintén szólva, kissé ijesztő vagy számukra. Okos és erős." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Athéné belegyezett apja kérésébe. Zeusznak végül igaza lett, a bölcs istennő valóban szeretett ott élni. A Tritónisz-tó nimfái kiváló harcosok és sportolók voltak, talán az otthonukul szolgáló zord környezet tette őket ilyenné. Athéné elleshette a legtitkosabb ninja-nimfa harci technikákat.

Athéné legjobb barátnőjét Pallasznak hívták, egyedül neki sikerült a kézitusákon legyőznie az istennőt. Ugyanolyan ízléssel rendelkeztek páncél- és fegyverválasztásnál. Humorérzékük is azonos volt és gyakran befejezték egymás mondatait. Rövid idő alatt legjobb barátok lettek.

Egyik nap hivatalosak voltak egy barátságos ökölvívó-mérkőzésre, pont akkor, amikor Zeusz lenézett az égből, hogy ellenőrizze Athénét. Sajnos a főisten nem tudott a barátságos mérkőzésről, így csak annyit látott, hogy Athéné vesztésre állt az egyik nimfával szemben. Zeusz elfeledkezett arról, hogy az istenek halhatatlanok, és eluralkodott rajta a szülői kétségbeesés, féltette lányát a haláltól.

Pallasz épp igyekezett lesújtani dárdájával a térdre ereszkedő Athénére, amikor Zeusz megjelent Athéné mögött az égen és felemelte az Égiszt. A felhők közül előtűnő Medúza-fej megzavarta a nimfát.

John Rocco - Zeusz megzavarja Pallaszt

Athéné válaszcsapásra készült és meglepetésére dárdája célba is talált. Pallasz figyelmét annyira elterelte a látomás, hogy nem volt ideje a védekezésre és hasába fúródott a dárda. Pallasz földre rogyott.

A nimfák varázslatos lények, talán ellenállhatnak Medúza kővé dermesztő tekintetének, de nem halhatatlanok. Ha komoly sérülést szereztek, belehalhattak, mint bárki más. Pallasz meghalt.

Athéné térdre roskadt és szívszaggató zokogásban tört ki. Karjaiban ringatta szegény barátja élettelen testét és közben Zeuszra meredt, aki értetlenül lebegett a levegőben. Athéné viharos szürke szemének tekintete félelmet keltett Zeuszban, majdnem akkorát, mint amikor a főistennek Tüphóüszzel kellett szembenéznie. Zeusz csak hebegett-habogott és gyorsan visszaiszkolt az Olimposzra.

Athéné teljesen összeomlott. Pallasz testét visszaszolgáltatta a Tritónisz-tó vizének, pontosan úgy, ahogyan a nimfák tették halott társaikkal.

Az istennő úgy döntött, szent emléket állít Pallasznak. Megépítette fából Pallasz mását, és szinte élethűre festette. Athéné levágott egy kis darabot az Égiszből, és a kis köpenydarabot Pallasz vállára terítette.

Később a szobor fontos műalkotássá vált. Végül valahogyan Trójában kötött ki, ahol különleges szentéllyé vált, Palladiónnak nevezték. A nők ide térhettek és védelmet kaphattak Athénétől, férfiak viszont rá sem nézhettek a szoborra, különben halállal kellett lakolniuk.

Pallasz szobra annyira hasonlított Athénére, hogy egy idő után az emberek azt gondolták, Pallasz és Athéné egyazon személy. Így az emberek összezavarodtak és Pallasz Athénének kezdték hívni az istennőt. Athénét ez nem zavarta, sőt, büszkén viselte egykori legjobb barátjának nevét, így sosem felejthette el Pallaszt.

"Szóval, nyugodtan hívd őt Pallasz Athénének, de ne kérdezősködj felőle, ha éppen egy szobát foglalsz a Palace Athénében. Személyes tapasztalatból mondhatom, nem fogja viccesnek találni." ~ Percy Jackson

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 34. rész: Athéné fejfájást okoz apjának

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Athéné fejfájást okoz apjának

John Rocco: Pallasz Athéné

"Régebben említettem Zeusz első feleségét, a titán Métiszt. Emlékszel még rá? Mert én nem nagyon. [...] Mindegy, itt egy kis emlékeztető:" ~ Percy Jackson

Röviden - Métisz gyermeket várt Zeusztól. Volt egy jóslat, mely szerint a lány utód veszélyt jelenthetett apjára, ezért Zeusz egészben lenyelte feleségét. Mi történt ezután? Mivel a titánok is halhatatlanok voltak, így Métisz megszülte gyermekét Zeusz gyomrában.

"Nyugodtan kidobhatod a taccsot. Vagy várj vele. Egyre rosszabb lesz..." ~ Percy Jackson

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 33. rész: Zeusz szembenéz legnagyobb ellenségével... - 2. rész

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Zeusz szembenéz legnagyobb ellenségével... - 2. rész
Zeusz megmenti a világot
 

A világra szörnyű veszély leselkedett, Tüphóüsz haragja megállíthatatlannak bizonyult. Senki sem érezhette magát biztonságban, sem a halandók, sem a halhatatlan olimposziak.

Zeusz továbbra is magatehetetlenül hevert a hegyoldalon, fájdalmak gyötörték testét. Eközben a többi isten bujkált a közeledő szörnyeteg elől.

Poszeidón tengeri szörnyekből és bálnákból álló vízi hadserege próbálta lelassítani Tüphóüszt, de próbálkozásuk kudarcot vallott, az óriás egyszerűen csak félrerúgta őket vagy megmérgezte a vizeket.

Néhány égi isten azért megpróbált elbánni vele. Szelené, a Hold Titanisza és néhány csillagszellem szembeszállt vele, sikertelenül. A régi mondák úgy tartották, hogy a Holdon található kráterek és mélyedések akkor keletkeztek, amikor Szelené csatába indult holdszekerével.

Semmi sem segített. A tengerek tovább forrtak, szigetek pusztultak el. Tüphóüsz súlyos léptei miatt gyakran hasadékok nyíltak, melyekből magma tört a felszínre. A forró lávával letarolta a mezőket és városokat égetett porrá.

"A hegyek oldalára égő graffitiket firkált, ahhoz hasonlókat, mint a ZEUSZ MEGSZÍVTAD és ITT JÁRT TÜPHÓÜSZ." ~ Percy Jackson

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 32. rész: Zeusz szembenéz legnagyobb ellenségével... - 1. rész

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Zeusz szembenéz legnagyobb ellenségével... - 1. rész
Zeusz rongybaba lesz!
 

Tüphón (korábbi hivatalos illusztráció)

Zeusz elegendő hatalommal rendelkezett ahhoz, hogy mindent kézben tartson... többnyire. A legkeményebb időszakot akkor élte, amikor szembekerült a szörnyeteg Tüphóüsszel.

A történetek eléggé zavarosak ezzel a lénnyel kapcsolatban. Néha Tüphóüsz néven emlegették, máskor pedig Tüphónnak nevezeték. Sokszor két külön szörnyetegként kezelték őket, de az egyszerű(bb)ség kedvéért most Tüphóüsz lesz a becses neve.

Hogy nézett ki? Nehéz megmondani, állandóan viharfelhők leplében mozgott. Hatalmas volt, az biztos. Olyan magas volt, hogy feje a felhőket karcolta az égen. Deréktól felfelé többé-kevésbé emberszerű volt, de lábai inkább óriási boa testéhez hasonlítottak. Kezenként száz-száz ujjal rendelkezett, végükön kígyófejekkel. A kígyófejek szeme tűzben égett és mindenfelé mérget köpdöstek. Ha Tüphóüsz bedühödött, egyszerűen csak méregzáport zúdított a környékre.

"Ezért totálisan lehetetlenné vált számára egy kiadós manikűr." ~ Percy Jackson

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 31. rész: Zeusz ex-barátnői

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Zeusz ex-barátnői
 

Zeusz (korábbi hivatalos illusztráció)

Akkoriban nem tudtál volna úgy mozogni Görögországban, hogy ne ütköztél volna legalább egybe Zeusz ex-barátnői közül. Már eddig is sok románcáról olvashattunk, de egy egész élet nem lenne elég az összes sztori elmesélésére. 
 

Zeusz egyáltalán nem volt szégyenlős, ha éppen egy lányt akart meghódítani, sőt igencsak kreatívnak bizonyult. Ritkán jelent meg ugyanabban az alakban kétszer, mindig más testet öltött. Gyakran a legegyszerűbb módon csapta be az asszonyokat: a férjük alakjában. Számos esetben sarokba szorította kiszemeltjét, ehhez öltött már kígyó, sas, szatír és hangya alakot is.

"Most komolyan, hogyan tudnál sarokba szorítani valakit hangyaként, és hogyan tennéd... mindegy." ~ Percy Jackson

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 30. rész: Zeusz eltesz láb alól mindenkit

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Zeusz eltesz láb alól mindenkit

"Volt idő, amikor elhatározta, hogy elpusztítja az egész emberiséget. Nem is tudom, miért. Úgy látszik, az emberek rosszul viselkedtek. Elképzelhető, hogy nem mutattak be megfelelő áldozatokat, vagy nem hittek az istenekben, vagy sokat káromkodtak, netán sokszor lépték át a megengedett sebességhatárt. Tökmindegy." ~ Percy Jackson

Tovább olvasom

Olimposzi történetek, 29. rész: Zeusz és a lökött király esete

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Zeusz és a lökött király esete

John Rocco - Zeusz

"Zeusz volt a törvény és a rend istene. A fickó, aki vaktában lövöldözött a villámaival, ha bedühödött, és aki nem tudott lépést tartani esküvői fogalmaival - ez a fickó tartozott felelősséggel azért, hogy a királyok bölcsen járjanak el, az öregek tanácsát tiszteljék, az eskütételeket betartsák, és az idegeneket vendégszeretettel fogadják." ~ Percy Jackson

Zeusz tulajdonképpen nem is volt olyan rossz isten. Néha álruhában meglátogatta az embereket és tesztelte a vendégszeretetüket. Aki kellőképpen fogadta őt, jól járt, aki nem törődött vele, ő, nos... nem járt jól és megtapasztalhatta a főisten villámainak "kellemes érintését".

Természetesen nem csak a görög állampolgárokat, de a királyokat is tesztelte. Gyakran bizonyosodott meg arról, hogy az uralkodók nem élnek-e vissza a helyzetükkel. Zeusz gyakran megbüntette a gonosz vagy éppen helytelenül cselekvő királyokat, azonban akadt egy-kettő, akik megúszták a villámok istenének haragját.

"Valószínűleg azért, mert Zeusz éppen egy lány üldözésével volt elfoglalva és nem figyelt eléggé." ~ Percy Jackson

Tovább olvasom