A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Akhilleusz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Akhilleusz. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 15., vasárnap

Olimposzi történetek, 31. rész: Zeusz ex-barátnői

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Zeusz ex-barátnői
 
Zeusz (korábbi hivatalos illusztráció)
Akkoriban nem tudtál volna úgy mozogni Görögországban, hogy ne ütköztél volna legalább egybe Zeusz ex-barátnői közül. Már eddig is sok románcáról olvashattunk, de egy egész élet nem lenne elég az összes sztori elmesélésére. 
 
Zeusz egyáltalán nem volt szégyenlős, ha éppen egy lányt akart meghódítani, sőt igencsak kreatívnak bizonyult. Ritkán jelent meg ugyanabban az alakban kétszer, mindig más testet öltött. Gyakran a legegyszerűbb módon csapta be az asszonyokat: a férjük alakjában. Számos esetben sarokba szorította kiszemeltjét, ehhez öltött már kígyó, sas, szatír és hangya alakot is.
"Most komolyan, hogyan tudnál sarokba szorítani valakit hangyaként, és hogyan tennéd... mindegy." ~ Percy Jackson

2013. október 7., hétfő

Mitológia Percy Jackson-módra / Héroszok: Akhilleusz

Akhilleusz (forrás)
Akhilleusz egyike a görög mitológiából ismeretes héroszoknak. Péleusz király és Thetisz néreisz (kék hajú tengeri nimfa) fia, Aiakosz unokája. Születési neve Ligürón. Homérosz Iliaszának főhőse.
Szép, bátor és erős ifjú volt; szenvedélyesen tudott szeretni; gyűlölete pedig nem ismert határt. Ha haragja lelohadt, akkor nemesen és méltányosan cselekedett.

Thetisz kérői kezdetben Zeusz és Poszeidón voltak, de mivel Néreida azt jósolta nekik, hogy a gyermek hatalmasabb lesz apjánál, a két isten őt Péleusszal, a mürmidónok fejedelmével házasította össze.
Az újszülött Ligürónt anyja a Sztüx vizébe mártotta, hogy sebezhetetlenné tegye. A sarkánál azonban, melynél fogva Thetisz a vízbe merítette, sebezhető maradt. Thetisz elhagyta férjét és gyermekét, mivel Péleusz megakadályozta fia halhatatlanná tételét. Azért kapta a gyermek az Akhilleusz nevet, mert szája anyamellet nem érintett.

Akhilleusz tanítója és felnevelője Kheirón kentaur volt, aki a fegyverforgatásra és zenére oktatta. Mivel Péleusznak megjövendölték, hogy fia életének virágában Trója előtt hal meg, az aggódó apa az ifjút Szkürosz szigetére, Lükomédész királyhoz küldte, aki őt leányai társaságában neveltette. 

A trójai háború kitörése alkalmával Odüsszeusz, Phoiniksz és Nesztór magukkal vitték, mert Kalkhasz előre megjósolta, hogy Akhilleusz nélkül Tróját soha nem veszik be. Csellel találták meg a lánynak öltözött Akhilleuszt; a hercegnőknek vitt ajándékok közé fegyvereket rejtettek. Amikor Akhilleusz észrevette az egyiket, odakapott érte és erről ismerték fel. Akhilleusz a háború első kilenc évében főleg Trója környékének helységeit pusztította.

Miután Agamemnón elvette szerelmét, Briszéiszt, Akhilleusz nem harcolt többet, karba font kézzel nézte, ahogyan a görögök és a trójaiak pusztították egymást. Barátja és rokona, Patroklosz azonban megelégelte a semmittevést és hősi tetteket akart végrehajtani, így ellopta Akhilleusz fegyvereit és páncélját és maga állt a mürmidónok élére. Hektór már régóta várta az alkalmat, hogy Akhilleusszal küzdhessen, ezért amikor észrevette Patrokloszt, mivel azt hitte, hogy Akhileusszal van dolga, párviadal kezdődött közöttük. Csak akkor derült fény a tévedésére, amikor halálosan megsebesítette Patrokloszt és levette fejéről a sisakot. Akhilleusz ezért bosszút esküdött és párviadalra hívta Hektórt.

A legyőzött Hektór holttestét bosszúszomjától hajtva meggyalázta: a harciszekere mögé kötözte és végigvonszolta a görög sereg előtt. Végül Priamosz kérésére kiadta nagy ellenfele holttestét, hogy tisztességgel temessék el. Hektór megölése után még a trójaiak segítségére siető amazont, Pentheszileiát és Memnónt is meggyilkolta, mivel beleszeretett Pentheszileiába, holtteste fölött sírt és ezt Therszitész kigúnyolta. Akhilleusz rettenetes pusztítást végzett a trójaiak között. Apollón - Parisz képében - íjával eltalálta Akhilleusz sarkát, aki ebbe a sérülésbe belehalt.

A hős tetemét a hadsereg máglyán égette el, a múzsákkal együtt búsuló anyja, Thetisz pedig a halott hamvait elvitte Leukébe, a boldogok szigetére, hol Akhilleusz Helenével együtt újabb, boldog életet élhetett. Fia, Neoptolemosz ölte meg Priamosz királyt Trója bevétele után.

A folytatásban elolvashatod, miért lesz fontos szerepe Akhilleusz történetének és hogyan jelenik maga a hős a Percy Jackson-sorozatban! 
 
Akik végig olvasták már a "Percy Jackson és az olimposziak" sorozatot, ők tudják, mire utaltam a fenti mondatban...
Akhilleusz története a sorozat végéhez közeledve kulcsfontosságúvá vált, hiszen Luke Castellan és Percy Jackson is szert tett az Akhilleusz-átokra. Mindegyikőjüknek megvolt a maga oka rá:
"A Sztüx furcsa tárgyakat sodort magával: törött gyerekjátékokat, szakadt egyetemi diplomákat és hervadt csokrokat. Emberek álmait, amik elvesztek az életükkel együtt. Ahogy elnéztem a fekete vizet, legalább hárommillió helyet el tudtam képzelni, ahol szívesebben strandolnék.
- Csak úgy... ugorjak bele? - kérdeztem.
- Előbb készülj fel - mondta Nico. - Máskülönben elégeti a tested és a lelked.
- Ígéretesen hangzik.
- Ez nem vicc. Csak egyetlen módon őrizheted meg az életed. Neked...
A hátam mögé nézett, és elkerekedett a szeme. Amikor megfordultam, egy görög harcossal találtam magam szemben.
Egy másodpercig azt hittem, Árész. Nagyon hasonlított a háborúistenre. Magas volt, izmos, forradásos arcú, fekete haját nullásgéppel nyírta le. Fehér tunikát viselt, és bronzpáncélt. A hóna alatt tollas sisakot tartott. De a szeme emberi szem volt, halványzöld, mint a sekély tenger. Bal sarkát véres nyílvessző fúrta át.
Nem voltam penge a görög nevekben, de minden idők legnagyobb hősét, akivel a sarkába lőtt nyíl végzett, még én is ismertem.
- Akhilleusz - lepődtem meg. A szellem bólintott.
- Azt a másikat is óva intettem attól, hogy az én utamat kövesse. Most téged is figyelmeztetlek.
- Luke-ot? Luke-ra gondol?
- Ne próbáld meg! Hatalmassá tesz. De parányivá is. Te leszel az első a harcosok között, de a legesendőbb is.
- Arra gondol, hogy a sarkamnál leszek sebezhető? Legfeljebb majd nem hordok szandált. Már meg ne sértődjön...
Akhilleusz véres sarkára nézett.
- A sarkam csak a testem gyenge pontja volt, félisten. Anyám, Thetisz, a sarkamnál fogva mártott a Sztüxbe. Valójában az önteltség végzett velem. Vigyázz! És fordulj vissza!
Komolyan gondolta. Hangjából kihallatszott a keserűség és a megbánás. Őszintén meg akart óvni a rám váró szörnyű sorstól.
Aztán eszembe jutott, hogy Luke is itt járt, és nem hátrált meg.
Így tudta Kronosz megszállni Luke-ot, anélkül, hogy a teste porrá égett volna. így készítette fel magát, és ezért nem tudtam megsebesíteni. Megfürdött a Sztüx-folyóban, és ezzel ugyanolyan erős lett, mint Akhilleusz, a legnagyobb hős a halandók között. Sebezhetetlen.
- Meg kell tennem - mondtam. - Különben nincs esélyem. Akhilleusz lehajtotta a fejét.
- Legyenek tanúim az istenek, hogy én megpróbáltam. Ha meg kell tenned, koncentrálj a halhatatlan pontodra. Gondolj egy pontra a testeden, amely sebezhetetlen lesz. Ez lesz az a pont, ahol a tested majd a világhoz horgonyozza a lelked. Ez lesz a legnagyobb gyengeséged, de az egyetlen esélyed is. Senki sem lehet tökéletesen sérthetetlen. Koncentrálj a tested halhatatlan pontjára a folyóban, máskülönben szénné égsz. És megszűnsz létezni.
- Nem akarja elárulni, mi Luke gyenge pontja, ugye? - kockáztattam meg.
A hős összevont szemöldökkel nézett rám.
- Készülj fel, bolond kölyök! Akár túléled ezt, akár nem, a sorsod megpecsételődött! 
Ezzel a kellemes gondolattal eltűnt."
- részlet "Az utolsó olimposzi" című kötetből