Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods
kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak
majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett
kalauzból!
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri
A Nagy Titánháború: Az olimposziak némi fejtörést okoznak
Kronoszt egyáltalán nem könnyű legyőzni...
A legtöbb beszámoló és forrás szerint a Titánháború tíz évig tartott. Elképzelhető, hogy Kronosz csak azért trükközött az idővel, hogy az istenek feladják a próbálkozást. Ha igen, akkor nem vált be.
Rheia meglátogatott minden titánt és próbálta rávenni őket, hogy álljanak Zeusz oldalára. Sokuk végig is hallgatta, hiszen Kronosz nem bizonyult népszerű vezetőnek. Szinte az összes Titanisz inkább kimaradt a háborúból, viszont páran azért segítettek Zeusznak. Prométheusz - az emberek megteremtője - szintén semleges maradt. Ókeánosz is inkább az óceánok mélységében maradt. Héliosz és Szeléné - a Nap és a Hold - megállapodtak, hogy addig pártatlanok maradnak, míg munkájuk megmarad. A legtöbb férfi titán Kronosz oldalán maradt, az élükön Atlasszal.
A titánok és istenek oda-vissza csetepatéztak - felrobbantottak egy szigetet itt, elpárologtattak egy tengert amott... A titánok erősnek és jól felfegyverzettnek bizonyultak. Kezdetben az ő kezükben volt a vezetés. Hiába a mágikus küklopsz-fegyvereknek, az istenek nem voltak hozzászokva a harchoz.
"Nehéz dolog ám nem elejteni a háromágú szigonyodat és rohanni, miközben Atlasz feléd száguld üvöltözve és kardját lengetve." - Percy Jackson