A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hádész. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hádész. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. február 12., csütörtök

Olimposzi történetek, 23. rész: Hádész szerelmi románcai

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Hádész szerelmi románcai

Szóval, Hádész szépen lassan, de sikeresen megreformálta az Alvilágot. Az Aszfodélosz mező szélére építette sötét palotáját, és itt élt többé-kevésbé boldogan feleségével, a bájos Perszephonével.

Hádész a felemelkedését egy csorda fekete szarvasmarhával kezdte, tudta, hogy szükség van friss húsra és tejre. A tehenek őrzését egy alvilági daimónra bízta, Menoitészre. Felesége tiszteletére ültetett egy gyümölcsöst, ami mágikus gránátalmafákból állt.
Az olimposzi istenek ritkán látogattak ide, kivéve Hermészt, akinek voltak bizonyos teendői Hádész háza táján, például ő kísérte a holtakat a Sztüxhöz.

Hádész és Perszephoné boldog párt alkottak? Nehéz megmondani. A régi történetek sem adnak pontos választ a kérdésre. Egy biztos, volt egy lányuk, Melinoé, aki a szellemekért és a rémálmokért volt felelős. Azonban egyes történetek szerint az igazi apja Zeusz volt, aki Hádész alakjában csábította el Perszephonét.
Másik lányuk Makaria volt, aki a fájdalmas, szörnyű halállal ellentétben a békés halálért felelt. Valószínűleg egy fiuk született, aki a Zagreusz nevet kapta. Mindenesetre, Hádész nem volt mindig hű Perszephonéhez. Meglepett valakit?
"Ő egy isten. Mit vártál?" ~ Percy Jackson

2015. február 11., szerda

Olimposzi történetek, 22. rész: Hádésznak sziszifuszi munkája akad

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Hádésznak sziszifuszi munkája akad

Korábbi hivatalos illusztráció: Hádész
Nemcsak Tantalosz okozott fejfájást Hádésznak, hiszen később Sziszüphosz is rászolgált a maga speciális büntetésére. Sziszüphosznak akadt egy nagy problémája: nem akart meghalni.

Történt, hogy Sziszüphosz kifecsegte Zeusz egyik szerelmi kalandját – tehát elárulta az istenek magánéletéről szóló titkok egyikét –, ezért Hádésznak le kellett vinnie az Alvilágba és örök időkre megbüntetni férfit. Ez volt a parancs, de nem egészen így valósult meg.

Egyik nap a halál – konkrétan Thanatosz – kopogott a Sziszüphosz ajtaján. Thanatosz volt a halál istene, más néven a Kaszás, Hádész egyik főhadnagya. Nüx, az Éj istennőjének apa nélkül született fia és Hüpnosz, az Álom istenének ikertestvére; közös tartaroszi palotájuk a sötétség otthona. Thanatosz feladata volt, hogy a Moirák által meghatározott időben megjelent a halandóknál, kardjával levágott egy tincset a hajukból, majd megragadta lelküket és átadta Hermésznek, aki a holtakat az Alvilágba kísérte.

Mikor Sziszüphosz kinyitotta az ajtót egy nagydarab, fekete tollas szárnyakkal felé tornyosuló fickó állt előtte.
"- Jó napot! - Thanatosz a jegyzettömbjét bújta. - Van egy szállítmányom Sziszüphosznak, fájdalmas halál, aláírás szükséges. Ön Sziszüphosz?
Sziszüphosz próbálta elrejteni pánikját. - Hm... hát persze! Jöjjön be! Csak hozok egy tollat." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

2015. február 1., vasárnap

Olimposzi történetek, 21. rész: Hádész, az Alvilág megreformálója

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Hádész, az Alvilág megreformálója

Miután a lelkek és a bírák körüli teendők megoldódni látszottak, Hádész tovább szervezte csapatát Ereboszban.
Felkerített magának három daimónt, a Fúriákat, akik Uranosz véréből születtek. A Fúriák a Bosszú szellemei voltak és különböző alakokban jelentek meg. Leggyakrabban csúnya öreg hölgyek képét öltötték fel. Fekete rongyos ruhákban jártak-keltek, hosszú szálkás hajjal és óriás denevérszárnyakkal borzolták a kedélyeket. Kezükben tüzes ostort tartottak, amivel kínzó fájdalmat okozhattak élőknek és holtaknak egyaránt. Láthatatlanul tudtak repülni, így soha nem lehetett tudni, honnan csapnak le.
Hádész felbérelte a Fúriákat, hogy legyenek afféle végrehajtók, akik kordában tartják a lelkeket. Kínzási módszerek tekintetében szabad utat adott nekik, mindenesetre az idős hölgyek elég kreatívnak bizonyultak...

Az Alvilág ura intézkedéseket tett, hogy a lelkek minél könnyebben megtalálhassák az Ereboszba vezető utat, ezért megbízta Hermészt az elkóborolt, elveszett lelkek figyelésével. Ha Hermész egy zavarodott lelket talált a Sztüx halandó oldalán, akkor útbaigazította.
"[...] adott nekik praktikus színes térképet és átadta az Alvilági Gazdasági Kamara üdvözletét." - Percy Jackson

2015. január 31., szombat

Olimposzi történetek, 20. rész: Hádész és az Alvilág csodái

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Hádész és az Alvilág csodái

John Rocco - Hádész

Annak ellenére, hogy Hádész volt Rheia legidősebb fia, mégis őt tartották a legfiatalabbnak és talán a leghaszontalanabbnak a férfiistenek közül, mivel az istenek fordított sorrendben szabadultak ki anno Kronosz gyomrából, így Hádész lett a legifjabb. Ezt pedig csak fokozta balszerencséje, amikor a világegyetem felosztására került sor. A kockajátékban ő dobta a legkisebb számot, így ő "választhatott" utoljára, így kapta meg az Alvilágot.

Igazából Hádész már a kezdetektől komor hangulatú fickó volt, szóval talán nem is meglepő, hogy a személyiségéhez passzoló helyen uralkodhat. Állandóan búskomor arckifejezés jellemezte és sötét ruhákban mászkált. Fekete haja eltakarta a szemét, úgy festett, akár egy emo srác.
"Még ha a többi isten szerette is volna tartani vele a kapcsolatot (amit nem akartak), az Alvilágban nem volt telefonszolgáltatás és Wi-Fi sem. Miután Hádész lekerült oda, fogalma sem volt arról, mik zajlottak a fenti világban. Csak a közelmúltban elhunytak szellemeitől kapott híreket, akik elmesélték neki a legfrissebb pletykákat." - Percy Jackson

2015. január 13., kedd

Olimposzi történetek, 15. rész: Perszephoné hozzámegy elrablójához

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Perszephoné hozzámegy elrablójához

John Rocco - Perszephoné (régebbi rajz)
Míg a felszínen zajlott a kutatás Perszephoné után, addig a lány Hádész alvilági palotájában tartózkodott és szembesült vele, hogy a világ nem mindig csak körülötte forog.
Hiába sikoltozott, toporzékolt, senki sem hallotta segélykérését, még Démétér sem. Próbálkozott néhány hatalmas hisztivel is: ágyát felnyársalta, a falakba rugdosott. Amikor Hádész kísérteties szolgái ételt vittek neki, akkor széttörte a tányérokat és nem evett semmit, pedig éhezett. Hasztalannak bizonyult minden erőfeszítése.
Az első pár napban még a szobát sem hagyta el a fiatal istennő. Hádész pár alkalommal megpróbált beszélni vele, de hiába, helyette egy párna puffant a mellkasán.

Nagyjából a negyedik napon fordulópont következett, hiszen Perszephoné elhagyta a szobát - igaz ennek a legfőbb oka az unalom volt. Amikor észrevette, hogy senki sem őrizte a szobáját, nyomban kiszaladt a palotából, de hiába próbálkozott elmenekülni, nem talált kiutat. Bármerre tekintett, mindenhol szürke és komor pusztaságot látott, telis-tele halott emberekkel. Inkább a kastély közelében maradt, mert nem akart a holtak közé lépni. Hádész talált rá és visszavitte őt a palotába.
"- Szeretni foglak téged! - ígérte Hádész. - Te vagy a legragyogóbb dolog az egész Alvilágban. Együtt veled, soha nem fogom hiányolni többé a napfényt. Te még a Napnál is tüzesebb vagy.
- Te hülye vagy! - sikoltott." - Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

2015. január 12., hétfő

Olimposzi történetek, 14. rész: Perszephoné elrablása

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Perszephoné elrablása

Hádész már alig várta, hogy maga mellett tudhassa a gyönyörű Perszephonét. Zeusz kifigyelte míg Démétér messzebb került lányától és a fiatal istennő mellett csupán a nimfák maradtak.
Éppen egy réten múlatták az időt, mikor Perszephoné úgy döntött, elindul virágot szedni. A nimfák óva intették őt, hogy ne menjen messzire.
"Nem aggodalmaskodott. A világ a játszótere volt! Mindenki szerette őt és különben is, mi baj történhetne, miközben virágot szed a réten?" - Percy Jackson
Perszephoné egy domboldalon található rózsabokor mellett pihent meg. Szeretett volna pár rózsaszálat szakítani a növényről, amikor észrevette, hogy nincsenek rajta tövisek. A különös illat pedig teljesen elbódította őt. Szédelegve eltámolygott egy ibolyákkal benőtt kis mező felé. Néhány szebb virágot leszakított, közben teljesen elsápadt. Perszephoné már annyira szédült, hogy észre sem vette a közelben leselkedő Zeuszt, aki a virágokat megbabonázta - egyes változatok szerint a szendergő Gaia is besegített ebben.

2015. január 11., vasárnap

Olimposzi történetek, 13. rész: Perszephoné, a tiltott gyümölcs

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Perszephoné, a tiltott gyümölcs
(Avagy Démétér, a folytatás)

John Rocco - Perszephoné

Perszephoné gyönyörű leány volt, Démétér büszkesége. Örökölte anyja hosszú szőke haját és Zeusz égszínkék szemeit. Semmi gondja sem volt a világon, biztos volt benne, hogy az egész univerzumot csak az ő szórakoztatására találták ki.
"Sosem értettem igazán, mi tette Perszephonét olyan nagy üggyé. Úgy értem, egy lány, akiért szinte megsemmisítették a világegyetemet, pedig olyan jelentéktelennek tűnik.
[...] Szeretett a szabadban lenni. Napjait a környék barangolásával töltötte nimfáival és istennő barátaival, patakokon keltek át, virágot szedtek a napsütötte réteken, friss gyümölcsöket majszoltak a fák alatt – egy fenét, csak lódítottam ezt, de szerintem így tett egy tizenéves istennő még az okostelefonok feltalálása előtt." - Percy Jackson
Perszephoné valójában nem volt képben a világ dolgaival, nem volt bátor és nem igazán voltak kitűzött céljai vagy hobbijai. Egyszerűen csak élvezte az életet és egy elkényeztetett, burokban élő gyermek vált belőle.
Mégis, Démétér a lányának élt. Démétérnek elég rossz tapasztalatai voltak az alattomos és akaratos férfi istenekkel. Tulajdonképpen Perszephoné azért jöhetett világra, mert anyját csapdába csalták.

2014. december 31., szerda

Olimposzi történetek, 7. rész: Az olimposziak némi fejtörést okoznak

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

A Nagy Titánháború: Az olimposziak némi fejtörést okoznak

Kronoszt egyáltalán nem könnyű legyőzni...
A legtöbb beszámoló és forrás szerint a Titánháború tíz évig tartott. Elképzelhető, hogy Kronosz csak azért trükközött az idővel, hogy az istenek feladják a próbálkozást. Ha igen, akkor nem vált be.

Rheia meglátogatott minden titánt és próbálta rávenni őket, hogy álljanak Zeusz oldalára. Sokuk végig is hallgatta, hiszen Kronosz nem bizonyult népszerű vezetőnek. Szinte az összes Titanisz inkább kimaradt a háborúból, viszont páran azért segítettek Zeusznak. Prométheusz - az emberek megteremtője - szintén semleges maradt. Ókeánosz is inkább az óceánok mélységében maradt. Héliosz és Szeléné - a Nap és a Hold - megállapodtak, hogy addig pártatlanok maradnak, míg munkájuk megmarad. A legtöbb férfi titán Kronosz oldalán maradt, az élükön Atlasszal.

A titánok és istenek oda-vissza csetepatéztak - felrobbantottak egy szigetet itt, elpárologtattak egy tengert amott... A titánok erősnek és jól felfegyverzettnek bizonyultak. Kezdetben az ő kezükben volt a vezetés. Hiába a mágikus küklopsz-fegyvereknek, az istenek nem voltak hozzászokva a harchoz.
"Nehéz dolog ám nem elejteni a háromágú szigonyodat és rohanni, miközben Atlasz feléd száguld üvöltözve és kardját lengetve." - Percy Jackson

2014. december 30., kedd

Olimposzi történetek, 6. rész - Irány a Tartarosz!

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Irány a Tartarosz!

A hat isten az Ida-hegyhez menekült Zeusz titkos barlangjába, amit később a testvérek Zeusz barlangnak neveztek el. Zeusz beszámolt öt testvérének a világban zajló dolgokról, de mindannyian tisztában voltak vele: el kell hagyniuk a hegyet. A nimfák hallottak pletykákat, miszerint Kronosz a titánokat a szökevények felkutatására küldte. Vissza akarta őket kapni, hogy leláncolhassa vagy feldarabolhassa gyermekeit.
A még egy napja sem szabadult istenek dühösek voltak, hogy máris harcba kell indulniuk, de nem volt más választásuk. Poszeidón beleegyezett a harcba és rögtön fegyverek után kérdezősködött, ami váratlanul érte Zeuszt. Vele ellentétben Hesztia arra próbálta kérlelni testvéreit, hogy igyekezzenek békét kötni a titánokkal. A testvérek hitetlenkedve néztek nővérükre, és elutasították javaslatát. Hesztia volt a legkíméletesebb az istenek közül, de a többiek nem vették őt komolyan. Démétér viszont bosszúszomjasabb volt és meg akarta torolni apja tettét.
"Soha nem fogok megbocsátani atyánknak. Talán el tudnánk lopni a kaszáját. Felapríthatnánk úgy, ahogy ő is tette Uranosszal! Aztán jobb célra használhatnám a kaszát - például búza kaszálásra! Láttátok azokat a gyönyörű földterületeket, amik felett átrepültünk?" - Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

2014. december 24., szerda

Olimposzi történetek, 4. rész - A Kannibalizmus Aranykora

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

A Kannibalizmus Aranykora

Minden a lehető legjobban alakult Uranosz bukása és Kronosz hatalomra jutása után, a titánok aranykorukat élték. Egy ideig...
Gaia látta, hogy gyermekei felelősen uralkodnak a világon, úgy gondolta, Kronosz gondoskodni fog mindenről, ezért visszasüllyedt a Földbe pihenni. Szóval pár napra megpihent, ami földi szempontból évezredeknek felelt meg. Eközben a titánoknak gyermekei születtek, így őket nevezzük a titánok második generációjának.

John Rocco -
Prométheusz megalkotja az embert
Ókeánosz és Téthüsz életet adott háromezer leány- (vagyis ókeanisz) és ugyanennyi fiúgyermeknek (folyamisten). Szó szerint híres gyermekük, Klümené, a Hírnév titán istennője lett, aki beleszeretett a Nyugaton uralkodó Iapetoszba. Az ő szerelmükből fogant Atlasz, aki kiváló harcosnak bizonyult. Atlasz később Kronosz jobbkezévé és fő végrehajtójává vált. De, Klümené egy másik fiúval is megörvendeztette Iapetoszt, ő volt a legendás Prométheusz. Prométheusz feltalált egy kisebb életformát, az embert.

Prométheusz egyik nap éppen a tengerparton szórakozott és a nedves agyagból mindenféle formát épített. Alkotott néhány különös kinézetű figurát, akik a titánokra hasonlítottak, csak sokkal kisebbek és törékenyebbek voltak. Talán Uranosz isteni véréből került az agyagba vagy talán maga Prométheusz lehelt életet a figurákba, de azok életre keltek és belőlük lett az első két ember.
Mit szóltak mindehhez a titánok? Valakinek tetszettek ezek a teremtmények és voltak olyanok, akik haszontalan és semmirevaló élőlényeknek tartották őket. Bizony olyan is akadt, aki egyenesen undorítónak vélte Prométheusz embereit. Ami pedig az embereket illeti, meglapultak barlangjaikban és csak néha surrantak ki a külvilágba.

2014. november 9., vasárnap

Miért szeretjük Percy Jacksont A-tól Z-ig: "U"

A Hypable közzétett egy "Miért szeretjük Percy Jacksont A-tól Z-ig" elnevezésű összeállítást, amiben felsorolják mindazon dolgokat/személyeket/történéseket, amik miatt annyira szeretjük Percy Jackson világát.
U, mint (Underworld) Alvilág
Furcsának tűnhet, hogy az Alvilág szerepel a Percy Jackson univerzumos kedvenc dolgaink listáján, de egyszerűen mindent imádtunk, ami a "Hádész háza" c. kötetben történt. Amellett, hogy Hádész birodalma teljesen más világ, lakóhelyének beállításai és karakterei egyaránt változatosak és nagyszabásúak. Annyi mindent fel lehet fedezni, és a szörnyek többsége nem éppen barátságos helyen él, de ha nem bánjátok, csak egy gyors túrát szánnánk a vizsgálatra, amit ez a birodalom kínál. (Azzal a fenntartással, hogy el is mehetünk a túránk végeztével.)

2014. október 1., szerda

Percy megmondja a frankót, 2. rész

Akkor jöjjön Percy Jackson komment-sorozatának következő darabja és ezúttal Hádész kerül porondra. Nézzük, mit gondol az ifjú félisten az Alvilág Uráról:
"Együttérzek ezzel a fickóval. Most komolyan. Lehet, hogy Hádész egy ellenszenves alak, de nem kétséges, ő kapta az univerzum rövidebb végét." - Percy Jackson's Greek Gods, Rick Riordan
Forrás

2014. szeptember 25., csütörtök

A nap hőse: Hazel Levesque

Innen-onnan már csak 3 hét és itt van október 7-e! Ezen a napon jelenik meg Az Olimposz hősei-sorozat befejező kötete Amerikában, Angliában, Ausztráliában és még néhány országban (döntő többségben angol nyelven, persze azért akad majd olyan régió is, ahol, ha nem is ezen a napon, de pár nappal később saját anyanyelvükön olvashatják Rick Riordan legújabb könyvét a rajongók)! A kötet a The Blood of Olympus (Az Olimposz vére) címet fogja viselni!

VIGYÁZZ! Az alábbi tartalom és kép SPOILERT TARTALMAZHAT számodra!

A Percy Jackson-könyvek ausztrál kiadója, a Penguin Books Australia szeptember elsején egy jópofa reklámkampányt indított #5DaysOfHeroes címmel, amivel a záró kötetet kívánják reklámozni. A kampány célja, hogy minden 5 nap egy-egy hősnek van szentelve, akiket a Percy Jackson-sorozatokból ismerhettünk meg.
Az első 5 nap hőse Piper McLean volt, majd őt követte Leo Valdez, Annabeth Chase és Frank Zhang! A pici csúszás miatt most sem várom meg az öt napot és akkor talán felvehetjük a fonalat az eredeti "ötnapos hőssel". :) Nézzük ki az ötödik 5 nap hőse:


Hazel Levesque*
Félisten
Képességek: Geokinézis (a föld irányítása), halál érzékelő/megérző képesség
Család - anya: Marie Levesque, apa: Pluto (Hádész)
Kapcsolat: Frank Zhang
"Életében - mindkét életében - első alkalommal abszolút megállíthatatlannak érezte magát."
* Hazel Levesque a "Neptunusz fiában" tűnik fel először és attól kezdve lesz ő is főszereplő...

2014. augusztus 14., csütörtök

John Rocco: Egy illusztráció születése - Perszephoné

John Rocco, a Percy Jackson's Greek Gods kalauz illusztrációinak készítője hivatalos oldalán osztotta meg az általunk már ismert, Perszephoné elrablását bemutató illusztráció elkészítésének munkafolyamata során keletkezett rajzokat, terveket!
Érdekes látni, hogyan született meg a végleges verzió. Érdemes megnézni a "fejlődését"! A bejegyzés végén helyet kapott a végleges kép is!
***
Percy Jackson's Greek Gods - Perszephoné
Szeretném bemutatni, hogyan készítettem el egyik kedvenc illusztrációmat a Percy Jackson's Greek Gods-hoz. Perszephoné elrablása. A történet valahogy így hangzik: Hádész magának akarta feleségnek Perszephonét, Zeusz és Démétér lányát, így ahelyett, hogy a hagyományos "Hé, csinos vagy, hozzám jössz?" megoldást választotta volna, Hádész úgy döntött, szép virágokkal elcsalogatja őt a többi lánytól. Amikor elkószált leszedni őket, Hádész feljött az Alvilágból, megrepesztette a földet és elkapta a lányt. Romantikus, ugye?

Az évszázadok alatt számos festményen megörökítették ezt a történetet, és sok közülük nagyon jó, de szinte az összes festmény azt ábrázolja, amint a szekerén érkező Hádész elragadja Perszephonét. Az elrablás előtti pillanatot akartam megörökíteni. Meg szerettem volna mutatni a két különböző világot (Hádész Alvilágát és a föld felettit), valamint a sötétség és a nyugalom közti feszültséget. Nagyon megihlettek Frazetta, N.C. Wyeth, Arthur Rackham és Maxfield Parrish alkotásai.

Íme, néhány kép a munkafolyamatról...

A ceruzavázlat.

2014. augusztus 3., vasárnap

Percy Jackson's Greek Gods - 2. részlet magyarul!

Elkészültem az augusztus 19-én megjelenő Percy Jackson's Greek Gods (Percy Jackson görög istenei) c. kalauz második exkluzív részletének fordításával is! :)
PERSZEPHONÉ HOZZÁMEGY ELRABLÓJÁHOZ
(Avagy Démétér, a folytatás)

Hivatalos illusztráció a könyvből! (John Rocco)
Kétségtelen, szép volt. Örökölte anyja hosszú szőke haját és Zeusz égszínkék szemeit. Semmi gondja sem volt a világon. Biztos volt benne, hogy az egész világot csak az ő szórakoztatására találták ki. Szerintem, ha a szüleid is mindketten istenek lennének, akkor te is ezt hinnéd. Legyünk őszinték. Sosem értettem igazán, mi tette Perszephonét olyan nagy üggyé. Úgy értem, egy lány, akiért szinte megsemmisítették a világegyetemet, pedig olyan jelentéktelennek tűnik.

Szeretett a szabadban lenni. Napjait a környék barangolásával töltötte nimfáival és istennő barátaival, patakokon keltek át, virágot szedtek a napsütötte réteken, friss gyümölcsöket majszoltak a fák alatt – egy fenét, csak lódítottam ezt, de szerintem így tett egy tizenéves istennő még az okostelefonok feltalálása előtt. 

2014. július 4., péntek

Újabb fanart csokor, 4. rész

Összegyűjtöttem ismét a Percy Jackson Hungary Facebook csoportba érkezett rajongói munkákat, mégpedig azokat, amik eddig még nem szerepeltek itt, a rajongói oldalon. Nagyon vegyes lett a "mezőny", vannak itt istenek, félvérek és bizony lények/szörnyek is! Neked melyik a kedvenced a 12 darab rajz közül?

Nem feledkeztél meg a rajzversenyről sem, ugye? Már csak holnap van lehetőséged a szavazásra! RÉSZLETEK

M. Anita - Festus
K. Vivien - Minótaurusz
Anaklusmos - Vadászlány
Sz-P. Kinga - Poszeidón

2014. március 24., hétfő

Rajongói illusztráció: "Hádész Úr"

A Percy Jackson Hungary Facebook csoportban K. Gabriella Zsuzsanna egy lenyűgöző Percy Jackson illusztrációt osztott meg a csoport tagjaival, mely az Alvilág istenét, Hádészt ábrázolja!
Köszönjük ezt a nagyszerű rajzot! MÉG! MÉG!

"Hádész Úr"

2013. október 13., vasárnap

Ismerd meg a szereplőket: Bianca di Angelo

Bianca di Angelo (kép forrása)
Bianca di Angelo egy félisten / Artemisz istennő vadászainak egyike volt, apja a hatalmas Hádész, az Alvilág Ura, a három nagy olimposzi istenség egyike. Édesanyja Maria di Angelo, öccse pedig Nico di Angelo.
Biancának - apjához hasonlóan - sötétbarna szemei voltak, szemei csillogásában rejtőzött némi őrület és némi zsenialitás. Selymes sötét hajú, sovány lány volt, átlagos testmagassággal. Olíva színű bőre vadászként ezüstös ragyogást kapott. Védjegyévé vált az oldalra fordított zöld baseballsapka.
Bianca csendes és félénk természetű lány volt, imádta és szerette öccsét.

Bianca saját jellemzői/képességei: Képes volt elpusztítani a csontvázharcosokat. Valószínű, hogy többi képessége is megegyezett az öccséével.
Vadászként egyik fő sajátosság a halhatatlanság, kivéve, ha a vadász csata vagy harc közben elesik, vagy szerelmes lesz. Emberfeletti képességekkel rendelkezett vadászat során, mint például a futás, lopakodás, pontos célzás. Íját és nyilát bármikor meg tudta idézni. Tudott beszélni a vadon élő állatokkal, elsősorban a farkasokkal.

A gyerekek még a II. világháború előtt születtek Velencében. Bár Hádész a gyerekek születésekor még nem szegett esküt, mégis az Istenek Ura el akarta pusztítani gyermekeit, ugyanis egy későbbi megállapodás szerint a három főistennek nem születhetett gyermeke.
Maria di Angelo elköltözött Washingtonba. Még kicsi volt Bianca és Nico, amikor Zeusz egy villámmal sújtotta azt a szállodát, ahol megszálltak. Hádész sikeresen megvédte a gyerekeket, viszont Maria életét nem sikerült időben megmentenie.
Később a Lótusz Kaszinóba kerültek, ahol észrevétlenül eljárt „mellettük” az idő. Amíg azt hitték, hogy egy hónapja tartózkodnak ott, addig a külvilágban eltelt nagyjából 70 év. Ám Hádész a segítségükre küldött egy ügyvédet, hogy vigye ki őket onnan. A félistenek nem is sejtették az ügyvéd kilétét, aki valójában Alecto volt, Hádész egyik fúriája. Ezután Nico és Bianca egy ideig Washington DC-ben laktak még. A többi félistentől eltérően ők nem vettek részt a Félvér tábor kiképzésén, illetve nem is éltek ott.

Először "A titán átka" című kötetben tűnt fel öccsével, egy Maine állambeli katonai iskolában, a Westover Hall-ban. Ekkor Percy Jackson, Annabeth Chase, Grover Underwood, Thália Grace és Artemisz vadászai megmentették őket egy mantikórtól, Dr. Tüskétől. Bianca ezután döntötte el Árnyék Zoé hatására, hogy csatlakozik Artemisz vadászaihoz.

Bianca elindult Thália, Zoé és Grover társaságában a végzetes küldetésre, hogy megtalálják, Artemiszt. Percy pedig követte őket, mert meg akart győződni róla, hogy Annabeth épen és egészségesen előkerül majd, valamint Nicónak tett ígérete miatt is, miszerint vigyáz nővérére.
A sivatagban, Héphaisztosz roncstelepén Bianca elhozott a sok limlom közül egy istenfigurát, ami még hiányzott Nico gyűjteményéből, ezzel pedig felbőszítette Talószt, a vasóriást. Mivel úgy gondolta, hogy miatta üldözte őket az óriás, ezért ő száll szembe vele és belül próbálta irányítani a monstrumot, sikerült is neki, viszont Talósz sarka hozzáért a villanydrótokhoz és a robot darabjaira hullott szét, a lány pedig örökre eltűnt. Bianca életét vesztette, míg a többieket próbálta megvédeni és ezzel beteljesült a prófécia egyik mondata: „Egy elesik ott, ahol eső nem áztatja”, tehát a sivatagban.
Percy közölte Nicóval nővére halálát, mire a fiú sokáig haragudott mindenkire, de legfőképpen Percyre (hiszen Percynek nem sikerült megvédi nővérét).

Ám a negyedik kötetben Bianca Írisz-üzeneteket küldött Percynek, hogy tudassa vele, mire készül testvére és merre jár. Nicónak sikerült megidéznie Bianca szellemét és beszélt vele. Bianca elmagyarázta öccsének, hogy nem hibáztathatja halála miatt Percyt és meg kell bocsátania neki, hiszen a saját végzetes döntése okozta halálát.

A folytatásban elolvashatod, mit tanácsolt Bianca az öccsének a negyedik kötetben, mikor Nico megidézte szellemét!

2013. április 16., kedd

Mitológia Percy Jackson-módra: Kharón

Kharón, az Alvilág révésze (forrás)
Kharón az Alvilág révésze. Erebosz (az örök sötétség) és Nüx (az éjjel) gyermeke.

Kharón szállította át csónakjában a holt lelkeket az Alvilágba vezető Sztüx-folyón*. Kharón egy mogorva és sovány démon (kisisten). Nem szállít át olyan holt lelkeket a túlvilágra, akiket nem temettek el hozzátartozói tisztességesen, annak rendje és módja szerint.
A révészkedésnek azonban ára is van, és aki nem tud neki fizetni neki, azt száz éves bolyongásra ítélheti a Sztüx túlsó partján. A fizetség, vagyis az obolosz: egy érme (például görögök esetén egy drachma). Ezt a pénzt a halott ajkára vagy szájába helyezték a hozzátartozók, hogy amikor szerettük találkozik Kharónnal, ki tudja fizetni a viteldíját.
Az Alvilág folyóján azonban nem mindenki fizet az átkelésért. A halandók rá tudják venni Kharónt egy-egy fuvarra, így jutott át a Sztüxön például Héraklész, Thészeusz, Aeneas és Orpheusz is.
*Sztüx-folyó: az élők és holtak birodalmát elválasztó határfolyó, amely kilenc kanyarulattal fut az Alvilág legmélyére, oda, ahol Hádész palotája emelkedik. Aki megmártózik benne (mint Akhilleusz) az sérthetetlenné válik, így tett Percy és Luke is.

Herkuleshez hasonló helyzetbe kerültek Percy és barátai is, mikor az Alvilágba igyekeztek Hádészhoz, hogy megmentsék Percy édesanyját, akit az Holtak Ura tartott fogságban. Hádész palotájához pedig át kellett kelniük a Sztüxön, ekkor találkoztak Kharónnal.
A révészt így írta le Percy:
Magas volt és elegáns, bőre csokoládészínű, szőkített haja katonásra nyírva. Teknőckeretes szemüveget, és hajához illő olasz selyemöltönyt viselt. Kabáthajtókáján a névkitűző alatt hímzett fekete rózsa.
(„A Villámtolvaj” egy kis részlete)
Némi aranydrachma és Percy ígérete (miszerint Hádésztól fizetésemelést kér Kharónnak) elég volt ahhoz, hogy a révész elvigye őket ladikjában. Egy lift segítségével utaztak az Alvilágban, ami mélyebbre érve egyre csak változott. Kharón és a lelkek külseje a lifttel együtt túlvilágivá vált:
Körülöttem a lelkek kezdtek formát változtatni. Modern ruháik szürke csuklyás lebernyeggé lettek. A lift padlózata himbálózott.
Erősen pislogtam. Amikor kinyitottam a szememet, Kharón olasz öltöny helyett hasonló hosszú fekete köpönyeget viselt. Teknőckeretes napszemüvege eltűnt. Szeme helyén üres gödör, mint Árésznek, csak a révész arca fekete, tekintete éjszaka, halál és kétségbeesés.
Egy pillanatra becsuktam a szememet, és amikor kinyitottam, a lift már nem lift volt. Fabárkában álltunk. Kharón révészbottal lavírozott át egy sötét, olajos folyón, benne csontok, döglött halak kavarogtak és még sok furcsa dolog: műanyag babák, megtaposott szegfűk, aranyozott szegélyű, ázott diplomák.
- A Sztüx folyó - mormogta Annabeth. - Olyan...
- Szennyezett - fejezte be Kharón. - Ti emberek ezer éveken át dobáltatok bele mindent, ami csak eszetekbe jutott... soha valóra nem vált reményeket, álmokat, kívánságokat. Ha engem kérdeznek, ez elég felelőtlen hulladék-gazdálkodás.
(„A Villámtolvaj” kisebb részletei)
Az Alvilágba holtak lelkei léphetnek be… A folytatásban elolvasható Percyék meséje „saját halálukról”!
„- Az Alvilágba akarunk menni - mondta halkan.
Kharón szája megrándult.
- Hát, ez aztán a felüdülés!
- Valóban? - kérdezte Annabeth.
- Egyenes és őszinte kérés. Semmi sikítozás. Semmi „Biztosan valami tévedés van, Mr. Kharón." Hogyan haltatok meg?
Oldalba könyököltem Grovert.
- Ó... fulladás... a fürdőkádban - felelte.
- Mind a hárman? - kérdezte Kharón. Bólintottunk.
- Nagy fürdőkád lehetett. - Kharón kicsit csalódottnak tűnt. - Gondolom, nincs nálatok pénz, hogy az átkelés díját kifizessétek. Tudjátok, ha felnőttek lennétek, megterhelhetném a hitelkártyátokat, vagy az átkelés költségét a legutolsó telefonszámlátokhoz írnám.
De gyerekek esetében... sajnos, ti sosem felkészülten haltok meg. Lehet, hogy pár évszázadot is kell várnotok.
- Ó, de van nálunk obolosz! - Három arany drachmát tettem a pultra. Crusty íróasztalából zsákmányoltam.
- Hát, nahát... - Kharón megnyalta az ajkát. - Igazi drachma. Igazi arany drachma. Nem láttam ilyet már...” 
(A Villámtolvaj, 270-271. oldal)

2013. április 8., hétfő

Mitológia Percy Jackson-módra: Perszephoné

Perszephoné, Démétér leánya
Perszephoné az Alvilág királynője; a tavasz, termékenység, a termés istennője. Az Alvilág Urának (Hádész) felesége. Apja a hatalmas Zeusz, édesanyja pedig Démétér. Római megfelelője Proserpina.

Hádész feleségül szerette volna venni Perszephonét, ám előtte Zeusz áldását kívánta kérni a házasságra. Mivel Zeusz nem adott egyértelmű választ a kérésre, ezért Hádész virágszedés közben elrabolta Perszephonét, majd levitte magához az Alvilágba, feleségül vette és az Alvilág királynőjévé tette őt. Démétér ezt megtudva bánatában elhagyta az Olimposzt és az isteneket, a földek pedig pusztasággá változtak és terméketlenek lettek. Ezt látva Zeusz elküldte Hermészt az Alvilágba, hogy hozza fel onnan a lányt. Hádész beleegyezett fivére parancsába, ám felesége indulása előtt cselt hajtott végre, ugyanis Perszephoné örömében evett egy gránátalmát az Alvilág egyik fájáról (aki eszik egy ottani gyümölcsből, az már nem térhet vissza az élők közé, rab lesz Hádész birodalmában), így a nő nem térhetett végérvényesen vissza a halandók közé. Zeusz megegyezett Hádésszal és Démétérrel, miszerint: Perszephoné az év egyik részét kénytelen férje mellett tölteni, míg a fennmaradó idejében a felszínen együtt lehet édesanyjával, így helyreállhatott a természet körforgása.
 
Azóta, ha Perszephoné feljön Hádész birodalmából, akkor Démétér örül, és örömében a termőföldek termékenyek lesznek, így kikelnek a magok, megérnek a zöldségek és gyümölcsök. Lánya távozásakor pedig kihalt, kopár és fagyott lesz a föld. Így Démétér nevéhez kötődik az évszakok kialakulása. Lánya érkezésekor van késő tavasz és nyár (ekkor a legboldogabb Démétér), távozásakor viszont jön az ősz, majd a tél (Démétér szomorúságát jelzi). Szomorú módon, de Perszephoné is hozzájárult az évszakok kialakulásához.

A modern világban is aktív marad Perszephoné, bár jelenléte nem érződik annyira, mint a fő olimposziaké. A Percy Jackson-sorozatban neve először akkor merült fel, mikor Percy és barátai Medúzánál tettek „látogatást”.
„Átkutattam a raktárépületet, és megtaláltam Medúza irodáját.
A könyvelésében azt láttam, hogy az utóbbi időben hat fontosabb eladása volt... minden megrendelése az Alvilágba szólt, Hádész és Perszephoné kertjébe kerültek a szobrok. Az egyik szállítólevél szerint az Alvilág számlázási címe a McHall's Filmstúdió, West Hollywood, California. Összehajtottam a papírt, és zsebre gyűrtem.”
(Részlet "A Villámtolvaj"-ból)
Az első kötetben többet nem bukkant fel, a filmben viszont igen (ott nem vették figyelembe az alábbi tényt a filmkészítők):
„Emlékeztem a legendára, miszerint ő képes lecsillapítani férje haragját. De persze nyár volt, és Perszephoné ilyenkor fent van a fényben anyjával, Démétérrel, a földművelés istennőjével. Ettől vannak az évszakok, nem a föld tengelyének dőlésszöge miatt.”
(Részlet "A Villámtolvaj"-ból)
Egy röpke pillanatra a harmadik kötetben is felbukkant Perszephoné, méghozzá a téli napfordulókor, amikor az istenek Percy és Thália sorsásról döntöttek.
Legközelebb Az utolsó olimposziban tűnt fel. Perszephoné az Alvilágban, pontosabban Hádész palotájában találkozott Percyvel és Nico di Angelo-val, mikor a fiúk a Sztüx folyóhoz igyekeztek, hogy Percy megfürödhessen benne, és megszerezze Akhilleusz-átkát.
Nico di Angelo-nak sikerült meggyőznie Hádészt, hogy vezesse a holtak seregét az Olimposz védelmére, és szálljon szembe ő is a titánokkal. Hádész logikusan végiggondolta helyzetét, majd beleegyezett fia kérlelésébe. A tüzes paripái által húzott szekerével, valamint Nicóval és Perszephonéval az oldalán meg is jelent a manhattani csata közepén, ahol zombi seregével csapást mért Kronosz szörnyeire és embereire.

A folytatásban Perszephoné és Percy találkozásának részlete olvasható el!
 „A palota bejáratát csontvázharcosok őrizték. Az amerikai hadsereg szakadt, sivatagi egyenruháját viselték, a kezükben M16-osokat tartottak.
A harmadik fúria letette mellém Nicót, majd mindhárman a csonttrón háttámlájára telepedtek. Legszívesebben megfojtottam volna a fiút. Csak a fúriák miatt uralkodtam magamon. Várnom kellett még a bosszúval.
Az üres trónokra bámultam, és vártam, mi lesz. A levegő szikrázni kezdett, és három alak jelent meg előttünk. Hádész és Perszephoné a trónszékeiken ültek, kettőjük közt egy idősebb asszony állt. Mintha egy családi perpatvarba cseppentünk volna.
- ...nem megmondtam, hogy egy semmirekellő?! - kiabálta az idős asszony.
- De anyám! - figyelmeztette Perszephoné.
- Vendégeink vannak! - vakkantotta Hádész. - Kérem!
Hádész, az általam legkevésbé kedvelt istenek egyike, kisimította fekete köntösét, amelyen elátkozott lelkek rémült arcai szolgáltak mintázatul.
- Percy Jackson! - mondta elégedetten. - Végre itt vagy!
Perszephoné királynő kíváncsian vett szemügyre. Egyszer, télen, találkoztam már vele, de nyáron teljesen máshogy nézett ki. Csillogó, fekete haja volt és meleg, barna szeme. A ruhája színesen vibrált. Rózsák, tulipánok, loncok nyíltak rajta.
Az idős asszony le sem tagadhatta volna, hogy Perszephoné anyja. Ugyanolyan volt, mint a lánya, csak idősebb és szigorúbb kiadásban. Ruháján búzamezők aranylottak. A hajába száraz fűszálak fonódtak, mintha egy vesszőkosarat hordana a fején. Ha valaki rágyújt mellette, az asszony komoly bajba kerül.”
(Az utolsó olimposzi, 111-112. oldal)