Olimposzi történetek, 29. rész: Zeusz és a lökött király esete

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez a bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. A bejegyzések tartalmaznak idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Zeusz és a lökött király esete

John Rocco - Zeusz

"Zeusz volt a törvény és a rend istene. A fickó, aki vaktában lövöldözött a villámaival, ha bedühödött, és aki nem tudott lépést tartani esküvői fogalmaival - ez a fickó tartozott felelősséggel azért, hogy a királyok bölcsen járjanak el, az öregek tanácsát tiszteljék, az eskütételeket betartsák, és az idegeneket vendégszeretettel fogadják." ~ Percy Jackson

Zeusz tulajdonképpen nem is volt olyan rossz isten. Néha álruhában meglátogatta az embereket és tesztelte a vendégszeretetüket. Aki kellőképpen fogadta őt, jól járt, aki nem törődött vele, ő, nos... nem járt jól és megtapasztalhatta a főisten villámainak "kellemes érintését".

Természetesen nem csak a görög állampolgárokat, de a királyokat is tesztelte. Gyakran bizonyosodott meg arról, hogy az uralkodók nem élnek-e vissza a helyzetükkel. Zeusz gyakran megbüntette a gonosz vagy éppen helytelenül cselekvő királyokat, azonban akadt egy-kettő, akik megúszták a villámok istenének haragját.

"Valószínűleg azért, mert Zeusz éppen egy lány üldözésével volt elfoglalva és nem figyelt eléggé." ~ Percy Jackson

Példának okáért Szalmóneusz majdnem megúszta a dolgot. Hét testvérével hercegek voltak az egyik görög királyságban, Thesszáliában. A hercegek nem igazán értettek új királyságok alapításához, de apjuk ragaszkodott hozzá, hogy fiai kiképzéséhez. mindegyik herceg kapott maga mellé egy-egy telepes csapatot, akikkel útnak indultak Dél-Görögországban.

Szalmóneusz herceg eléggé el volt telve önmagával és az új királyságát Szalmóniának nevezte el. A telepesek először az isteneknek szánt templomok építésével akartak kezdeni, hogy megkaphassák azok áldását a városra. Az újdonsült királynak nem volt ínyére ez az ötlet, hiszen nem igazán hitt az istenekben. Megesküdött volna rá, hogy a papok kreálták a történeteket az istenekről.

Mikor a munkások elkészültek az első templommal - Zeuszéval -, Szalmóneusz fejében gonosz ötlet fogant meg. Testvérei közül mindig ő színészkedett legjobban, ezért jelmezbe öltözött, hogy átverje az embereket: aranybéléses fehér ruhát vett el és aranykoszorút helyezett a fejére. Szekerének oldalára sasokat festett, mivel a sas volt Zeusz szent madara. Tanácsadóját egy ponyva alá rajtette, aki ott két bronz üstdobot ütött, hogy tompa mennydörgésnek hangozzon. Szalmóneusz így vágtatott végig a városon, közben azt skandálta: "Én vagyok Zeusz!". A városlakók mind megdöbbentek a király botorságán. Az egyik városlakó rákiáltott, hogy úgy néz ki, mint Szalmóneusz, mire a király csak fokozta ostobaságát:

"-Igen! - értett egyet Szalmóneusz. - Egyben Zeusz is vagyok. Úgy döntöttem, hogy a király testében fogok tartózkodni egy ideig. Imádjátok őt, mint ahogyan engem is istenítetek. Ez a templom lesz a palotám. Mindeneteket nekem adjátok. Ne égessetek el többé áldozatként semmit. Az csak pazarlás. Majd én megeszek mindent." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Az emberek persze gyorsan kételkedni kezdtek a gyanúsan viselkedő királyban. Először is a szekérre festett sasok inkább csirkére hasonlítottak, aztán sokaknak feltűnt, hogy valaki van a király mögötti ponyva alatt, de Szalmóneusz rendre igyekezett kitérni a vádak alól. Egyik alkalommal egy fáklyát hajított az őt kigúnyoló asszonyra, mondván villámmal sújtotta őt. Természetesen a nép rögtön tudta, hogy nem villám "sújtott le" az asszonyra, csupán egy fáklya, ezért szélhámosnak titulálták Szalmóneuszt.

John Rocco - Zeusz letörli Szalmónia városát a térképről

Az emberek olyan hangosan kiabálták Zeusz nevét nevét, hogy isten meghallotta az Olimposzon és lenézett a zavargó tömegre és meglátta a csirkés szekéren száguldozó imposztor királyt. Zeusz nem tudta, hogy nevessen vagy inkább éktelen haragra gerjedjen a látottakon. Úgy döntött, inkább dühöngeni fog.

Viharfelhők gyűltek Szalmónia felé, és ezúttal igazi mennydörgés rázta meg az épületeket. Az ég istenének hangja zengett a magasból: "ÉN VAGYOK ZEUSZ", majd hirtelen egy villám csapott le, ami rögtön pacává lapította Szalmóneuszt és a ponyva alatt megbújó tanácsadót.

"Ennek a pacáknak kellett volna megnyernie az idiótaság fődíját." ~ Percy Jackson

Szalmónia népe ujjongásban tört ki, ám Zeusz akkor még nem végzett teendőivel. A főisten dühös volt, amiért néhányan bedőltek a király tervének.

"- NEM ENGEDHETEM MEG A VÁROS FENNMARADÁSÁT - mennydörögte Zeusz.- PÉLDÁT KELL STATUÁLNOM, HOGY EZ SOHA TÖBBÉ NE ISMÉTLŐDHESSEN MEG. VILLÁMOK VÁRHATÓAK: ÖT, NÉGY, HÁROM..." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

A város lakói rögtön menekülni kezdtek, de Zeusz nem adott túl sok időt nekik. Zeusz letörölte Szalmónia városát a térképről, azóta sem merte senki újjá építeni a várost.

"Tömegpusztítás. Szó szerint. De nem ez volt a legrosszabb büntetés, amit Zeusz vala is kiadott. Volt idő, amikor elhatározta, hogy elpusztítja az egész emberiséget." ~ Percy Jackson