Olimposzi történetek, 23. rész: Hádész szerelmi románcai

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Hádész szerelmi románcai

Szóval, Hádész szépen lassan, de sikeresen megreformálta az Alvilágot. Az Aszfodélosz mező szélére építette sötét palotáját, és itt élt többé-kevésbé boldogan feleségével, a bájos Perszephonével.

Hádész a felemelkedését egy csorda fekete szarvasmarhával kezdte, tudta, hogy szükség van friss húsra és tejre. A tehenek őrzését egy alvilági daimónra bízta, Menoitészre. Felesége tiszteletére ültetett egy gyümölcsöst, ami mágikus gránátalmafákból állt.

Az olimposzi istenek ritkán látogattak ide, kivéve Hermészt, akinek voltak bizonyos teendői Hádész háza táján, például ő kísérte a holtakat a Sztüxhöz.

Hádész és Perszephoné boldog párt alkottak? Nehéz megmondani. A régi történetek sem adnak pontos választ a kérdésre. Egy biztos, volt egy lányuk, Melinoé, aki a szellemekért és a rémálmokért volt felelős. Azonban egyes történetek szerint az igazi apja Zeusz volt, aki Hádész alakjában csábította el Perszephonét.

Másik lányuk Makaria volt, aki a fájdalmas, szörnyű halállal ellentétben a békés halálért felelt. Valószínűleg egy fiuk született, aki a Zagreusz nevet kapta. Mindenesetre, Hádész nem volt mindig hű Perszephonéhez. Meglepett valakit?

"Ő egy isten. Mit vártál?" ~ Percy Jackson

Egyszer Hádész meglátogatta Ókeánoszt a tenger mélyén, hogy pontosan miért, azt nem tudni. Talán ellenőrizte azokat a sós patakokat, amik a Sztüxöt táplálták. Amíg ott bolyongott, véletlenül összefutott egy tengeri nimfával, Leukével, aki Ókeánosz és Téthüsz egyik lánya volt. Az ókeánisz gyönyörű volt és magas. Hádész teljesen elkábult a lány szépségétől és pillanatnyi fellángolásában elrabolta őt és levitte magával az Alvilágba. Szeretőjévé is tette volna Leukét, ha Hádész felesége, Perszephoné nem lép közbe. Perszephoné szívében féltékenység támadt és meg akarta ölni férje "majdnem" szeretőjét.

"- Ő megy, vagy én megyek - vicsorgott Perszephoné. - És nem viheted csak úgy egyszerűen vissza az óceánhoz. Ellopta a férjem! Meg kell halnia!

- Hmm... oké - mondta Hádész. - Mármint, igen! Persze, drágám! Mit is gondolhattam?

Hádész az Aszfodélosz mezőre szaladt, ahol Leuké várt rá.

- Na? - követelőzött Leuké. - Te raboltál és hoztál ide engem. Mit akarsz tenni velem?

- Ez mégsem fog működni - válaszolta Hádész. - A feleségem nem hagyja jóvá.

- Ki gondolta volna - motyogta Leuké. - Rendben. Vigyél vissza!

- Nem tehetem - felelte Hádész. - Perszephoné holtan akar látni téged!

Leuké teljesen elsápadt. - Ez... ez nem lehet igaz! Te raboltál el engem!

- Semmi baj - nyugtatta Hádész. - Van egy ötletem. Ahelyett, hogy megölnélek, át foglak változtatni téged... mondjuk egy növénnyé. Akkor örökké élhetnél és mindig emlékezhetnék rád.

- Ez szörnyű ötlet.

- Talán egy fává - merengett Hádész.

- Nem!" ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Azzal Hádész átváltoztatta Leukét az Emlékezés tavának partján álló fehér nyárfává, ezzel megmentve a lányt. A nyárfa gyorsan sokasodni kezdett, végül ez a terület lett az Aszfodélosz mező legszebb területe. A fák az alvilági folyók partjáig terjedtek, talán így akart visszajutni Leuké az óceánba. Ettől kezdve a nyárfa lett Hádész szent növénye.

Hádész és Perszephoné elválása | teaspoon romantikus illusztrációja

Miután romantikus kalandja kudarcba fulladt, Hádész depressziós lett. Egyik nap a Kókütosz, a Siránkozás folyója mentén sétálgatott, amikor meglátott a parton egy halványzöld ruhás lányt. A föld alatti fuvallat Hádész felé sodorta a lány finom parfümének illatát, az Alvilág istene semmi máshoz nem tudta hasonlítani az egyedülálló illatot. Odament a szépséghez és csodálkozva bámult rá. Beszélgetésbe elegyedtek és kiderült, hogy Minthének hívják és a Kókütosz-folyó lánya. Tehát Minthé egy alvilági nimfa, pontosabban najád volt. Minthé szomorkodott, mert sosem láthatta még a napfényt és nem érezhette a simogató friss szellőt.

"- Elviszlek oda - ígérte Hádész. - Csak adj egy csókot és elviszlek a felső világba.
Minthé felvonta a szemöldökét. - Miért?
- Szeretlek - mondta ostobában Hádész, de nem találkozott túlságosan sok szép nővel odalent. Ráadásul tavasz volt. Perszephoné elment, hogy édesanyjával lehessen a halandó világban és Hádész magányos volt.
Minthé töprengett. Nem volt benne biztos, mire gondol ez a sötét istenség, de a felső világba tett utazás gondolata jól hangzott. Beleegyezett: - Rendben!" ~ Rick Riordan, PJ's Greek Gods

Minthé megcsókolta a férfit, Hádész átölelte őt és elindultak felfelé, majd Pülosz városában kötöttek ki. Minthének a lélegzete is elállt a látványtól: élvezte a napsütést, gyönyörködött a kék égben és a zöld dombok végtelenjét csodálta. Körülbelül húsz másodpercig tartott szerelmük, ugyanis a távolban felbukkant Perszephoné. Mielőtt még megláthatta volna őket az istennő, Hádész gyorsan közölte Minthével, hogy neki vissza kell térnie Ereboszba, de ő maradhatott a felső világban.
Ahogy telt-múlt az idő, Minthé úgy lett egyre idegesebb, türelmetlenebb és dühösebb. Hádész azt mondta neki, hogy szereti és Minthé királynő akart lenni. Meg volt győződve arról, hogy Hádész az Alvilág királynőjévé fogja tenni őt.
Egyik nap minden dübörögni és robajlani kezdett Minthé körül, majd megjelent előtte Perszephoné egy ötven méteres kolosszus formájában. Ekkor Minthé rájött, mekkorát hibázott.

"TE, SZEBB VAGY NÁLAM? - zengte Perszephoné. - JA, PERSZE! JÓ ILLATOD VAN, AZ IGAZ. HÁTHA TALÁLOK SZÁMODRA EGYET A NÖVÉNYEK KÖZÜL!" ~ Rick Riordan, PJ's Greek Gods 

Perszephoné felemelte hatalmas szandálos lábát és kilapította vele Minthét, amikor újra felemelte, talpa alatt apró zöld növények maradtak a domboldalon, illatuk mesés volt. Perszephoné úgy döntött, mentának fogja hívni. Ahol pedig a menta nőtt, a mai napig Minthé-hegynek nevezik.

"Legközelebb, amikor mentás csokis fagyit eszel, köszönd csak meg Perszephonének, bár lehet egy kissé nehéz enni a cuccot, amikor rájössz, hogy egy összezúzott folyó nimfából készült." ~ Percy Jackson

Ezt követően Hádész inkább a palotájában maradt és nem szívesen mozdult ki onnan. A halandó hősök gyakran nem hagyták békén. Egyiküknek például a kutyájára, Kerberoszra fájt a foga. Aztán egy másik hős vissza akarta kapni elhunyt kedvesét. Akadt olyan is, aki Perszephonét akarta elrabolni. Ezek a történetek a Greek Heroesban kapnak majd pár oldalt...