Olimposzi történetek, 26. rész: Poszeidónra rátalál a szerelem

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Poszeidónra rátalál a szerelem

Korábbi hivatalos Poszeidón illusztráció

A néreiszek hálásak voltak Poszeidónnak, amiért az isten megvédte becsületüket. Elképzelhető, hogy mindvégig ezt tervezte Poszeidón. A legtöbb néreisz örömmel feleségül ment volna a tengeristenhez, azonban akadt egy, aki szégyenlősebbnek mutatkozott társainál. Természetesen ő vonta magára Poszeidón figyelmét. A szégyenlős tengeri nimfát Amphitritének hívták.

"[...] paradicsomi álma egy békés élet volt a tenger fenekén, anélkül, hogy az istenek randira hívnák őt és rajta próbálnák ki csajozós dumáikat, amikor elmegy a víz alatti bevásárlóközpontba." ~ Percy Jackson

Amphitrité egyszerűen gyönyörű volt. Minél inkább próbálta lerázni az udvarlással próbálkozó isteneket, azok annál inkább üldözték őt. Fekete haját igazgyöngyökkel és selyemmel díszítette, szeme sötét mokka színben játszott. Kedves mosolya volt és mindig édesen nevetett. Általában egyszerű fehér ruhát viselt, vörös rákollókból készült ékszert hordott. Ez a viselet a néreiszek körében igazán divatosnak számított.

Poszeidón szinte mindent megpróbált, hogy elnyerje Amphitrité szívét: sósvízi karamellcukorkákat ajándékozott neki, bálna-szerenádot adott, meglepte egy csokor tengeri uborkával. A nimfa visszautasította minden próbálkozását. Poszeidón valahányszor túl közel került hozzá, a lány mindig elpirult és gyorsan elúszott. Végül a nimfa annyira megijedt, hogy jó messzire menekült. Poszeidónon kezdett úrrá lenni a szerelmi bánat.

"Körözött a palota körül, sírt, akár egy hosszúszárnyú bálna, megzavart minden tengeri emlőst, és az óriás tintahalak migrént kaptak tőle." ~ Percy Jackson

Mikor a tengeri teremtmények már végképp kiakadtak Poszeidón siránkozásától, megkérték az egyik istent, Delfint, hogy beszélgessen a tengeristennel. Delfin volt a delfinek halhatatlan királya és Poszeidón jó barátja.

"Hogyan nézett ki Delfin? Mint egy delfin. Pff." ~ Percy Jackson

Delfin beúszott a palota tróntermébe, ahol rátalált a búslakodó istenre. Próbálta jobb kedvre deríteni őt és azzal próbálkozott, hogy negyvenkilenc másik néreisz közül válogathat. Poszeidón azonban hajthatatlannak bizonyult, kizárólag Amphitrité szerelmére vágyott. Delfin ígéretet tett, hogy megkeresi a nimfát és rábeszéli a házasságra.
Beletelt egy időbe, mire Delfin ráakadt Amphitrité nyomára, aki a Földközi-tenger nyugati szélén rejtőzködött, közel ahhoz a helyhez, ahol Atlasz az Égboltot tartotta.

"Amphitrité egy korallzátonyon ücsörgött, nézte a naplemente mélybe szűrődő fényeit, ami rózsás csíkokat vetett a hínárerdőre. Egy tengeri sügér pihent karjai között, teljes nyugalomban, hiszen Amphitrité nagyon jól tudott bánni a halakkal. Normális esetben nem hinném, hogy a tengeri sügér ölelni való lenne, de a halak imádták őt." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Fanart Amphitritéről (forrás)

Delfin rögtön megértette, miért volt annyira oda Poszeidón ezért a lányért. Sugárzott róla a kedvesség és a gyengédség, ami sok halhatatlan számára fel sem tűnt. Amphitrité elmesélte, hogy Poszeidón a házassági ajánlatával zaklatta folyamatosan, ezért elszökött. Delfin igazat mondott neki azzal, hogy Poszeidón jó ember és lehetne nála sokkal rosszabb kérője is. Amphitrité hallott különböző történeteket arról, hogyan bántak feleségeikkel az istenek... enni pedig elég volt ahhoz, hogy rettegjen a házassági ajánlatoktól. Delfin megnyugtatta őt, elmagyarázta neki, hogy a tengeristen mennyire laza, bár... azt is hozzátette, hogy nem tudja a hűségét örökre garantálni, de Poszeidón jól fog vele bánni. Ráadásul akadt még pár pozitív érv a házasság mellett: ha feleség lesz, akkor nem fogja a többi isten zaklatni őt; Poszeidónnak nagy hatalma van; születhetnek erős gyermekeik.
Amphitrité azt kérte Delfintől, hogy beszéljen a tengeristennel és ígértesse meg vele mindazt, amit a delfinek királya mesélt leendő közös jövőjükről, mert csak akkor megy hozzá feleségül.
Delfin visszasietett Poszeidónhoz és mesélt neki az alkuról. Az isten felvillanyozódott és rögtön rábólintott a kérésre.

Poszeidón és Amphitrité házassága volt a legnagyobb parti, amit valaha az óceánban tartottak. Istenek, tengeri szörnyek, a negyvenkilenc néreisz, és tulajdonképpen mindenki rajta szerepelt a vendéglistán.

"Bálnák úsztak felettük, vörösen fénylő krill-felhőket fújtak, amikből kiírták, hogy GRATULÁLUNK POSZEIDÓN +... ez nem volt könnyű feladat, mivel a bálnák nem tudtak valami jól betűzni. A delfinek akrobatikus showt adtak elő. A medúzák a palota udvara felett ragyogtak, ahol tengeri nimfák és sellők ropták egész éjszaka." ~ Rick Riordan, Percy Jackson's Greek Gods

Poszeidón és Amphitrité jó párost alkottak, boldogok voltak és született három (más források szerint négy) isteni gyermekük.
Az első gyermekük Tritón volt, aki félig ember, félig hal sellőistenség lett. Azonban egy helyett kettő sellőuszonnyal rendelkezett. Ő lett Poszeidón hírnöke. Amikor Poszeidón ment valahová, Tritón előtte úszott és kagylókürtjével jelezte a közeledő tengeristent.
Másodikként született meg Rhodé, a tengeri nimfa, aki később Rodosz védőistennője lett (róla kapta nevét a sziget). Később Héliosz felesége lett.
Harmadik utóduk Kümopoleia volt, aki hatalmas termetűre nőtt, állandóan ügyetlenkedett és hangoskodott. Soha nem kapott annyi szeretetet, mint testvérei. Ő lett az erőteljes tengeri viharok istennője, a hullámok robajának megszemélyesítője. Hozzáment Briareószhoz - az egyik százkarú óriáshoz -, aki szintén olyan nagynak és hangosnak bizonyult, akárcsak ő.
Negyedik gyermekük Bentheszikümé volt, a tengermélység istennője. Végül az aithiópiai király felesége lett.

Ahogy múltak az évek, Amphitrité belátta, Delfinnek mindenben igaza volt. Poszeidón rendkívül jó férjnek bizonyult és szép gyermekeik születtek - azt az egyet leszámítva... Bár a tengeristennek voltak afférjai más nimfákkal, halandókkal és miegymásokkal, Amphitritét nem különösebben zavarta a dolog. Poszeidón szerető férj volt, nem parancsolgatott a feleségének, a gyermekeiket szerette.

"Még férje félisten gyermekeihez is kedves volt, ellentétben néhány másik istennővel, akiket meg tudnék nevezni. (Köhögés, Héra, köhögés.)" ~ Percy Jackson

Egyszer, mikor Thészeusz ellátogatott apja palotájába, Amphitrité vele is szívesen látott vendégként törődött. Az istennő átnyújtott számára egy lila köpenyt, ami a királyi rang jelképe volt.

"Velem is igazán rendes volt. Nem borult ki attól, ha a szennyest a vendégszobában hagytam. Sütött nekem sütiket. Soha nem próbált megölni, ha jól tudom. Sok mindent kérhetsz egy halhatatlan mostohaanyától." ~ Percy Jackson

Tulajdonképpen Poszeidón jól járt, hogy ilyen elnéző feleséget talált magának, pedig jó sok barátnője és más kapcsolatokból született gyermeke volt. Poszeidón tartja a rekordot a legtöbb félisten gyermekkel.

"Ha megpróbálnék mesélni az összes hölgyről, akikkel Poszeidón randizott, akkor szükségünk lenne extra háromszáz oldalra külön indexszel és tartalomjegyzékkel. Nevezhetnénk Poszeidón Kis Fekete Könyvecskéjének. De furcsa lenne nekem apukám barátnőiről mesélni [...]" ~ Percy Jackson