Olimposzi történetek, 24. rész: Poszeidón, akiért még a halak is rajongtak...

Történelmi gyorstalpaló félisteneknek és Percy Jackson-rajongóknak! Ehhez az új bejegyzéssorozathoz az oldalon eddig közzétett adatok, szereplő leírások és a Percy Jackson's Greek Gods kalauz szolgáltatják az információkat. Egyes bejegyzések tartalmaznak majd idézeteket és hivatalos illusztrációkat az imént említett kalauzból! 
Az összefoglalók és fordítások mind saját munkák! Kérem ezeket tiszteletben tartani! Ha felhasználod bármilyen célra, akkor pontosan hivatkozz az itteni forrásra és KÉRJ ENGEDÉLYT tőlem! ~ Geri

Poszeidón, akiért még a halak is rajongtak...

John Rocco - Poszeidón

"Ha rájönnél arra, hogy egy görög isten a szülőd, nem is akarhatnál jobbat Poszeidónnál. Persze, akadt vele elég problémám. Ő nem a legfigyelmesebb apa. De, hékás, a görög istenek egyike." ~ Percy Jackson

Poszeidón félelmetes erőt birtokolt és stílusa lazábbnak bizonyult a többi istenéhez képest. Többé-kevésbé. A három főisten közül ő volt a középső fivér. Poszeidón a negyedik gyermek volt a sorban, ám amikor Kronosz végül Zeusz kényszerére visszaöklendezte őket, másodikként ugrott elő. Hiába fiatalabb leánytestvéreinél és mindkét fiútestvérénél idősebb, a második születés után megfordult a sorrend, fiatalabb lett mindkét fiútestvérénél és idősebb a leányoknál, ezért mindig testvéreihez hasonlították.

"Azta, majdnem olyan jóképű vagy, mint Zeusz! Már majdnem olyan erős vagy, mint Zeusz! Néha: Nem vagy olyan vesztes, mint Hádész!" ~ Percy Jackson

Anno, amikor a világot kockajátékkal osztották fel egymás között Zeuszék, Poszeidón dobta a második legnagyobb számot, így ő választhatott Zeusz után, de még Hádész előtt lecsaphatott a tengerekre. El kellett fogadnia, hogy Zeusz lett az Univerzum Ura, de nem panaszkodott, mert szerette a tengerpartot és az úszást.

Igaz, Poszeidón nem volt annyira feltűnő és hatalmas erejű, mint Zeusz, mégsem tartott igényt a villámokra. Aztán a tengeristen megkapta mágikus háromágú szigonyát. Tudott szökőárakat megidézni, hurrikánokat gerjeszteni és hatalmas hullámokat kelteni. Mivel a tengerek a szárazföldeket vették körül, ezért földrengéseket is okozhatott. Tőle függött az is, milyen lett az aktuális fogás. Ha haragra gerjedt, egész városokat és szigeteket tudott romba dönteni és elsüllyeszteni. Éppen ezért a görögök "Földrengetőnek" is nevezték őt.

Hippokamposz egy római fürdő mozaikján

Szerencsére Poszeidón többnyire nyugodt volt. Hangulata leginkább a Földközi-tengeren tükröződött, ahol élt. Ha igazán jó kedve támadt, akkor arany szekerével a hullámokon száguldozott. A szekeret egy csapat fehér hippokamposz - "halpóni" - húzta. A mágikus lovaknak sörényük arany, patájuk bronz volt és halfarkukkal rendkívüli sebességgel szelték a vizet.

"Bárhová ment, a tengeri teremtmények követték és a szekér körül játszadoztak, láthattál egymással ficánkoló cápákat, gyilkos bálnákat és óriás tintahalakat, azt gagyogták: "Hurrá, Poszeidón megérkezett!", vagy valami hasonlót." ~ Percy Jackson

Ritkán, de előfordult, hogy Poszeidón dühös lett. Ha például egy hajós nem mutatott be áldozatot, akkor nagy bajba keveredhetett. A tengeristen örült - vagyis inkább elvárta -, ha minimum hajónként egy bikát feláldoztak neki. Tehát, ha valaki erről megfeledkezett, akkor jó eséllyel sziklák martalékává vált a hajója, rosszabb esetben egy tengeri szörnyeteg falta fel.

Gyakran Poszeidón jókedvét testvére, Zeusz vette el. A tanácskozásokon gyakran keveredtek veszekedésbe és ekkor irtózatos viharok tomboltak a szárazföldön, valamint a tengereken. Talán éppen ezért javasolta annak idején Rheia a tengeristennek, hogy költözzön a tenger mélyére, így elkerülhették a mindennapos vitákat.

Telekhin (magyar rajongótársunk, Anaklusmos rajza)

Rheia küldte az óceán fenekére a telekhinek törzsét, hogy Poszeidónnak ne kelljen egyedül élnie odalent. A telekhinek egykor földlakók voltak, akik feldühítették Zeuszt, aki a Tartaroszba lökte többségüket a maradékot pedig a tengerbe száműzte büntetésül. A tengerben bizarr lényekké alakultak át: kutya, fóka és ember jegyeket hordoztak magukon. Arcuk kutyáéhoz hasonlított, satnya kis lábaik lettek.

A telekhinek torz lények, akik ismertek voltak varázstudományukról és mindenféle veszélyes, mágikus eszközt készítettek. Tudtak esőt, havas esőt, havat és savas esőt megidézni. A savas esővel tönkretették a növényzetet és megégették az embereket, talán ezért haragudott meg rájuk Zeusz. Más történetek szerint a telekhinek találták fel a fémmegmunkálást és ők készítették el Gaia kérésére Kronosz kaszáját.

Poszeidón megtanította nekik, hogyan kell a vízben élni, megmutatta nekik a tengeri élővilágot. A telekhinek hálaképpen a háromágú szigonnyal trükköket tanítottak meg Poszeidónnak. A tengeristen megtanulta, hogyan bánjon finomabban a szigonnyal és hogyan irányítsa azt a lehető leghatásosabban. A telekhinek mutatták meg neki, hogyan markolja és hogyan süllyeszthet el vele földrészeket egyetlen karlegyintéssel. Poszeidón kiváló harcossá vált. Poszeidón egy idő után megunta a telekhineket és saját palotába költözött.

"Jó lépés, Apa!" ~ Percy Jackson

Az Égei-tenger aljára ment, ahol földrengető erejével és a hullámok segítségével igazgyöngyökből, tengeri kövekből és kagylóhéjakból hatalmas palotát épített. Kertje tele volt egzotikus kerti növényekkel, ahol foszforeszkáló medúzák úszkáltak körbe-körbe, akárcsak a karácsonyi fények. A palotát nagy fehér cápák és sellők őrizték. A bejárat és az ajtók hatalmasak voltak, hogy időnként a bálnák és a tengeri szörnyek tiszteletüket tehessék nála.

"Ha engem kérdezel, Poszeidón háza sokkal menőbb volt, mint Zeuszé vagy Hádészé, és amikor Poszeidón leült fényes korall trónjára, nagyon jól érezte magát." ~ Percy Jackson

Az egész vízi világ az ő uralma alatt állt. A halak rajongtak érte. A tengereken utazók is szerették Poszeidónt, rendre áldozatokat mutattak be számára és imádkoztak a biztonságos útjukért. A tengeristen úgy gondolta, hogy ideje egy város védnökévé lennie és ezzel egy új korszak köszöntött be Poszeidón életében...