Percy Jackson's Greek Gods - 1. részlet magyarul!

Elkészültem az augusztus 19-én megjelenő Percy Jackson's Greek Gods (Percy Jackson görög istenei) c. kalauz első exkluzív részletének fordításával! Remélem elégedettek lesztek vele és tetszik az első fejezet! :)

ZEUSZ

Miért mindig Zeusz az első?

Komolyan, minden görög istenekről szóló könyv ezzel a fickóval kezdődik. Csináljuk fordított betűrendben? Tudom, hogy ő az Olimposz királya meg minden – de hidd el, ennek a fószernek az egóját már nem szükséges tovább növelni.

Tudod mit? Felejtsd el őt.

Születésük sorrendjében fogunk beszélni az istenekről, a nők először. Foglalj helyet hátul, Zeusz. Kezdjük Hesztiával.

HESZTIA A NULLADIK SZÁMÚ HÓDOLÓT VÁLASZTJA

BIZONYOS SZEMPONTBÓL Hesztia olyan volt, mint anyja, Rhea.

Őszinte mosolya, meleg barna szeme volt és arcát fekete hajfürtjei keretezték. Kedves és jó természetű volt. Soha nem szólt senkinek egy rossz szót sem. Ha besétáltál egy partira az Olimposzon, nem Hesztián akadt meg először a szemed. Nem volt feltűnő vagy hangos, sem őrült. Több volt a közelében lévő istennőknél – szerény módon édes és bájos. Általában egy lenvászon kendő alá rejtette haját. Egyszerű, szerény ruhadarabokat viselt és sohasem sminkelte magát.

Mondtam korábban, hogy senki sem vette őt komolyan, és ez igaz, a többi isten nem vette figyelembe a tanácsait. Kronosz elsőként Hesztiát nyelte le, így legkorábban ő dobta fel a talpát. Testvérei hajlamosak voltak a legfiatalabbként gondolni rá, nem legidősebbként – utolsóként sikerült kiszabadulnia. Csendesebb és békésebb testvéreinél, de ez nem jelenti azt, hogy nem szerették őt. Rheához hasonlóan, Hesztiát nehéz volt nem szeretni.

Egy dologban azonban Hesztia nem volt olyan, mint Rhea. Anyja ismert volt arról, hogy . . . nos, egy anyuka. A Nagy Anya. A Hatalmas Mama. La Madre Grande.

Hesztiának semmi köze sincs az anyasághoz.

Nem volt problémája más emberek családjával. Szerette testvéreit, és amikor gyermekeik születettek, szerette őket is. Legkedvesebb kívánsága az volt, hogy az egész olimposzi család jól kijöjjön egymással és minél több időt eltöltsenek együtt a kandalló körül, beszélgessenek vagy vacsorázzanak, esetleg Twisterezzenek – bármilyen egészséges tevékenységgel.

Hesztia egyszerűen csak nem akart megházasodni.

Ha belegondolsz, akkor láthatod, miért. Hesztia éveket töltött el Kronosz gyomrában. Nagyon jó memóriájának köszönhetően emlékezett arra, hogyan nyelte le őt Kronosz, amikor még újszülött volt. Eszébe jutott anyja kétségbeesett siránkozása. Hesztia rémálmai hasonló dolgokról szóltak, amint ugyanez megtörténik vele. Csak azért nem akart megházasodni, nehogy megtudja, hogy a férje valójában egy baba-nyelő kannibál.

Pedig nem volt paranoiás. Bizonyítékot kapott arra, hogy Zeusz is tud olyan rossz lenni, mint Kronosz.

Lásd a Kronosszal dúló háború utáni időket, Zeusz úgy döntött, jó ötlet lenne feleségül vennie egy titánt, ezáltal megmutatni, nincs többé harag. Feleségül vette Ókeánosz egyik lányát, Métiszt, aki a jó tanácsok és megfontoltság titánja volt – olyasmi, mint a titánok életvezetési tanácsadója.

Métisz okosan adott tanácsot másoknak, de úgy tűnik, saját életében már nem bizonyult olyan ragyogónak. Amikor terhes volt első gyermekével, azt mondta Zeusznak, "Uram, jó hírem van! Előre látom, hogy ez a gyermek leány lesz. De ha lesz egy másik gyermekünk, az fiú lesz. És - imádni fogod ezt - arra lesz hivatott, hogy egy napon az univerzumot uralja! Hát nem fantasztikus?"

Zeusz pánikba esett. Azt hitte, végül úgy fog járni, mint Uránosz és Kronosz – apró darabokra fogják szabdalni – így ötletet merített Kronosz játékmódszereiből. Szuper-nagyra nyitotta száját és létrehozott egy tornádót, ami Métiszt leszippantotta a torkán, olyan kicsinnyé zsugorította, hogy egészben le tudta nyelni őt.

Ezen kiakadt a többi olimposzi, különösen Hesztia.

Mi történt Métisszel és a még meg nem született gyermekkel odalent, Zeusz gyomrában? Később megtudjuk. De, Hesztia látta az egészet, és azt mondta magának: Megházasodni VESZÉLYES!

Zeusz bocsánatot kért a titánoktól és az istenektől Métisz lenyelése végett. Megígérte, soha többé nem fog ilyet tenni. Úgy döntött, feleségül vesz egy másik titánt, de sejtheted, nem volt sok önkéntes. Csak eggyel sikerült megállapodni: Themisszel, az isteni törvények titánjával, aki történetesen Hesztia kedvenc nagynénje.

Themisz az istenek oldalán állt a háború idején. Felfogta, mi a helyes és mi a helytelen, és tudta, hogy az istenek jobb uralkodók lennének Kronosznál. (Figyelj, azt mondtam jobb, nem jó.)

Hesztiához hasonlóan Themisz is szerény és rejtőzködő volt, és nem érdekelte a házasság, főleg azok után nem, ami Métisszel történt; de béke érdekében beleegyezett, hogy Zeusz felesége legyen.

(És igen, Themisz gyakorlatilag Zeusz nagynénje volt, szóval nyugodtan legyél rosszul attól, hogy megházasodtak. De inkább lépjünk túl ezen.)

A házasság nem tartott sokáig. Themisz hármasikreket szült, kétszer is. Az első hármas nem volt annyira vészes – három nővér, az úgynevezett Hórák, akik a változó évszakokért feleltek.

(Most biztos ezt gondolod: Várj, csak három évszak? De ne feledjük, ez Görögországban volt. Szerintem soha nem volt igazi telük arrafelé.)

A második hármas, jóllehet – mindenkire a frászt hozták. Moiráknak hívták őket, a Végzet/Sors irányító hármasa, és öregen születtek. A bölcsőből kikerülve, a három fonnyadt babából három aszott vén nagyi lett. Szerettek a sarokban ücsörögni és egy mágikus rokkán szőttek. Minden egyes alkalommal, amikor elvágtak egy darab fonalat, egy-egy halandó meghalt a világon.

Az olimposziak hamar rájöttek arra, hogy a Moirák nem csak látják a jövőt, de irányítani is képesek azt. Bárki életét meg tudták szőni mágikus fonalukon – a szó szoros értelmében életfonalat készítettek – és amikor elvágtak egy darabot? Sayonara! Senki nem volt biztos abban, hogy meg tudják ugyanezt tenni halhatatlanokkal is. De, Zeusz mégis félt ezektől a lányoktól.

Miután megszülettek a Moirák, Zeusz félrehívta Themiszt, és azt mondta neki: "Tudod mit? Nem vagyok biztos benne, hogy ez a házasság működni fog. Ha továbbra is születnek a Moirákhoz hasonló gyermekeink, mindannyian bajban leszünk. Mi lesz még - a Végítélet Három Bombája? A Három Kismalac?

Themisz csalódottságot színlelt, de valójában megkönnyebbült. Nem akart több gyereket, és egyáltalán nem akarta, hogy a tornádó beszippantsa Zeusz torkába.

"Igazad van, uram" - mondta. "Szívesen félreállok, és hagyom, hogy másik feleséged legyen."

Hesztia tanúja volt mindennek, és azt gondolta: Soha nem akarnám, hogy ez megtörténjen velem. Az én szerencsémmel, feleségül mennék néhány istenhez és megszülném a Három Bólogató Jancsit. Nem, még a lehetősége is túl borzalmas.

Eltökélte, hogy sokkal jobb lesz szinglinek maradni és koncentrálni testvérei segítésére, hogy megfelelően felneveljék családjukat. Ő lehet a klassz nagynéni. A szingli nagynéni. A nagynéni, akinek nem voltak félelmetes aszott nagyi babái.

Már csak egy probléma van: néhány pasas istennek más tervei voltak. Poszeidón nézegette Hesztiát és morfondírozott: Hé, ő olyan szép. Jó személyiség. Könnyen ki lehet jönni vele. Feleségül kellene vennem.

Hurrá, visszakanyarodtunk az egész báty-házasság-nővér dologhoz. Hagyjuk ezt a szisztémát – úgy ahogy van, Egy, kettő, három: "DURVA!"