Ismerd meg a szereplőket: Bianca di Angelo

Bianca di Angelo (kép forrása)

Bianca di Angelo egy félisten / Artemisz istennő vadászainak egyike volt, apja a hatalmas Hádész, az Alvilág Ura, a három nagy olimposzi istenség egyike. Édesanyja Maria di Angelo, öccse pedig Nico di Angelo.
Biancának - apjához hasonlóan - sötétbarna szemei voltak, szemei csillogásában rejtőzött némi őrület és némi zsenialitás. Selymes sötét hajú, sovány lány volt, átlagos testmagassággal. Olíva színű bőre vadászként ezüstös ragyogást kapott. Védjegyévé vált az oldalra fordított zöld baseballsapka.
Bianca csendes és félénk természetű lány volt, imádta és szerette öccsét.

Bianca saját jellemzői/képességei: Képes volt elpusztítani a csontvázharcosokat. Valószínű, hogy többi képessége is megegyezett az öccséével.

Vadászként egyik fő sajátosság a halhatatlanság, kivéve, ha a vadász csata vagy harc közben elesik, vagy szerelmes lesz. Emberfeletti képességekkel rendelkezett vadászat során, mint például a futás, lopakodás, pontos célzás. Íját és nyilát bármikor meg tudta idézni. Tudott beszélni a vadon élő állatokkal, elsősorban a farkasokkal.

A gyerekek még a II. világháború előtt születtek Velencében. Bár Hádész a gyerekek születésekor még nem szegett esküt, mégis az Istenek Ura el akarta pusztítani gyermekeit, ugyanis egy későbbi megállapodás szerint a három főistennek nem születhetett gyermeke.
Maria di Angelo elköltözött Washingtonba. Még kicsi volt Bianca és Nico, amikor Zeusz egy villámmal sújtotta azt a szállodát, ahol megszálltak. Hádész sikeresen megvédte a gyerekeket, viszont Maria életét nem sikerült időben megmentenie.

Később a Lótusz Kaszinóba kerültek, ahol észrevétlenül eljárt „mellettük” az idő. Amíg azt hitték, hogy egy hónapja tartózkodnak ott, addig a külvilágban eltelt nagyjából 70 év. Ám Hádész a segítségükre küldött egy ügyvédet, hogy vigye ki őket onnan. A félistenek nem is sejtették az ügyvéd kilétét, aki valójában Alecto volt, Hádész egyik fúriája. Ezután Nico és Bianca egy ideig Washington DC-ben laktak még. A többi félistentől eltérően ők nem vettek részt a Félvér tábor kiképzésén, illetve nem is éltek ott.

Először "A titán átka" című kötetben tűnt fel öccsével, egy Maine állambeli katonai iskolában, a Westover Hall-ban. Ekkor Percy Jackson, Annabeth Chase, Grover Underwood, Thália Grace és Artemisz vadászai megmentették őket egy mantikórtól, Dr. Tüskétől. Bianca ezután döntötte el Árnyék Zoé hatására, hogy csatlakozik Artemisz vadászaihoz.

Bianca elindult Thália, Zoé és Grover társaságában a végzetes küldetésre, hogy megtalálják, Artemiszt. Percy pedig követte őket, mert meg akart győződni róla, hogy Annabeth épen és egészségesen előkerül majd, valamint Nicónak tett ígérete miatt is, miszerint vigyáz nővérére.
A sivatagban, Héphaisztosz roncstelepén Bianca elhozott a sok limlom közül egy istenfigurát, ami még hiányzott Nico gyűjteményéből, ezzel pedig felbőszítette Talószt, a vasóriást. Mivel úgy gondolta, hogy miatta üldözte őket az óriás, ezért ő száll szembe vele és belül próbálta irányítani a monstrumot, sikerült is neki, viszont Talósz sarka hozzáért a villanydrótokhoz és a robot darabjaira hullott szét, a lány pedig örökre eltűnt. Bianca életét vesztette, míg a többieket próbálta megvédeni és ezzel beteljesült a prófécia egyik mondata: „Egy elesik ott, ahol eső nem áztatja”, tehát a sivatagban.
Percy közölte Nicóval nővére halálát, mire a fiú sokáig haragudott mindenkire, de legfőképpen Percyre (hiszen Percynek nem sikerült megvédi nővérét).

Ám a negyedik kötetben Bianca Írisz-üzeneteket küldött Percynek, hogy tudassa vele, mire készül testvére és merre jár. Nicónak sikerült megidéznie Bianca szellemét és beszélt vele. Bianca elmagyarázta öccsének, hogy nem hibáztathatja halála miatt Percyt és meg kell bocsátania neki, hiszen a saját végzetes döntése okozta halálát.

A folytatásban elolvashatod, mit tanácsolt Bianca az öccsének a negyedik kötetben, mikor Nico megidézte szellemét!

"Bianca kinyújtotta a kezét, mintha meg akarná érinteni Nico arcát, de ujjai köddé váltak az élő bőrének közelében.
– Hallgass meg! Hadész fiának tilos haragot tartania, mert veszélyes. Ez a mi végzetes hibánk. Meg kell bocsátanod neki. Ugye megígéred?
– Nem fogok megbocsátani. Soha.
– Percy aggódott miattad, Nico. Ő segíthet neked. Bepillantást engedtem neki abba, amire készülsz. Bíztam benne, hogy rád talál.
– Szóval tényleg te voltál? Te küldted az Írisz-üzenetet – mondtam.
Bianca bólintott.
– De miért őt segíted, miért nem engem?! Ez nem igazságos!
– ordított a lánnyal Nico.
– Most jársz legközelebb az igazsághoz, Nico – folytatta Bianca. – Te nem Percyre vagy dühös, hanem rám.
– Nem igaz!
– Dühös vagy rám, mert magadra hagytalak, hogy csatlakozhassam Artemisz Vadászaihoz. Dühös vagy rám, mert egyedül maradtál a halálom után. Nagyon sajnálom, Nico! Tényleg. De felül kell emelkedned a dühödön. És ne okold többé Percyt az én választásomért! Ez végzetes következményekkel járhat.
– Igaza van – szólt közbe Annabeth. – Kronosz lassan feltámad. És mindenkit a maga oldalára akar állítani, akit csak tud.
– Kit érdekel Kronosz?! – válaszolt Nico. – Én csak a nővéremet akarom visszakapni!
– Nem fog sikerülni – mondta halkan Bianca.
– Hadész fia vagyok, kinek sikerülne, ha nem nekem?!
– Ne próbálkozz, Nico. Ha szeretsz, ne… – Bianca hangja elcsuklott."

- részlet a "Csata a labirintusban" című kötetből