 |
| Beckendorf a műhelyben (rajongói alkotás) |
A könyvekben Charlie egy hatalmas afro-amerikai srácként volt leírva, aki olyan izmos, akár egy profi sportoló, kezei pedig baseball-kesztyű nagyságúak voltak. Állandó faragatlan stílus jellemezte, mégis jószívű volt és keményen látta el feladatait. Általában nem volt a szavak embere, de ha megszólalt, akkor mindenki figyelt rá, hiszen mindig valami fontos dolgot mondott.
Különleges képességei: Bármit meg tudott csinálni puszta kézzel. Rendelkezett az úgynevezett technokinézis hatalommal: rendelkezett a gépek felett, azokat képes volt irányítani. Megértette és kommunikálni is tudott a gépezetekkel. Héphaisztosz gyermekeként ösztönösen bánt az autókkal, vonatokkal, repülőgépekkel és bármilyen mechanikus szerkezettel. Egy érintéssel tudott azonosítani bármilyen gépezetet és megismerte annak használatát. Ezeken kívül erős harcosnak bizonyult.
Charlie először "A Szörnyek tengere" kötetben tűnt fel a tábor fegyverraktárában. Eleinte csak Beckendorf fogadta el Tysont, hiszen apjához hasonlóan szeretett együtt dolgozni küklopszokkal, akik hozzá hasonlóan szeretik a kovácsmesterséget és a mechanikát. A táborban így szívesen dolgoztak együtt. Beckendorf hálaképpen egy rakás maradékot adott az ifjú küklopsznak, aki később ebből készített többek között pajzsot is Percynek. A könyv végén a szekérversenyen Percy legyőzte Charlie-t.
A harmadik kötetben Beckendorf is részt vett a zászlószerző játékban, amikor a hősök Artemisz vadászai ellen játszottak. A Héphaisztosz-kabin vezetőjeként ő is megjelent azon az ülésen, amikor kiválasztották azokat a hősöket, akiknek Artemisz istennő keresésére (tehát egy küldetésre) kellett indulniuk. Azt javasolta a többieknek, hogy ha tehetik, akkor kerüljék el a sivatagot, mert a sivatag megfelelt a prófécia egy sorának: „Egy elesik ott, ahol eső nem áztatja”.
A negyedik részben Tyson és Percy meglátogatták Beckendorfot a kovácsműhelyben, ahol Tyson lenyűgözte Charlie-t újonnan szerzett varázsfegyver-készítő technikájával. Ő és Silena Beauregard párba lettek osztva a tábori játékban, aminek Charlie igencsak örült. Emellett Beckendorf részt vett a Félvér táborban dúló csatában is, amikor a Labirintusból előtörtek Luke Castellan/Kronosz szörnyei, és segített ellenük csapdákat készíteni.
Az ötödik könyvben Beckendorfot elküldték Fekete Péterrel, hogy menjen el Percyért és induljanak az Androméda hercegnőre, egy titkos küldetésre. Mielőtt elindult volna a csatába, előtte rápillantott barátnője, Silena fényképére.
Beckendorf feladata az volt a küldetésen, hogy amíg Percy eltereli a hajón tartózkodók figyelmét, addig ő elrejti a bombákat, amikkel fel tudják robbantani Luke hajóját, de közben elfogták. Charlie egy álcázott órával felrobbantotta a bombákat, miután elég időt hagyott Percynek, hogy legalább ő megmeneküljön és elfogja a Félvér táborban megbújó kémet. Ironikus, akkor még nem is sejthették, hogy a kém éppen Beckendorf barátnője volt, Silena Beauregard. Tehát Percy menekítése érdekében feláldozta magát a fiú.
Halála után Charles beszélt Nico di Angelóval, és megkérte rá Hádész fiát, hogy mondja meg Percynek: ne hibáztassa magát a halála miatt.
Manhattan-ben, a végső csatában Silena meghalt a drakón mérgétől, így a szerelmesek újra együtt lehettek az Elíziumban.
A folytatásban Beckendorf utolsó jelenete olvasható el!
A harmadik kötetben Beckendorf is részt vett a zászlószerző játékban, amikor a hősök Artemisz vadászai ellen játszottak. A Héphaisztosz-kabin vezetőjeként ő is megjelent azon az ülésen, amikor kiválasztották azokat a hősöket, akiknek Artemisz istennő keresésére (tehát egy küldetésre) kellett indulniuk. Azt javasolta a többieknek, hogy ha tehetik, akkor kerüljék el a sivatagot, mert a sivatag megfelelt a prófécia egy sorának: „Egy elesik ott, ahol eső nem áztatja”.
A negyedik részben Tyson és Percy meglátogatták Beckendorfot a kovácsműhelyben, ahol Tyson lenyűgözte Charlie-t újonnan szerzett varázsfegyver-készítő technikájával. Ő és Silena Beauregard párba lettek osztva a tábori játékban, aminek Charlie igencsak örült. Emellett Beckendorf részt vett a Félvér táborban dúló csatában is, amikor a Labirintusból előtörtek Luke Castellan/Kronosz szörnyei, és segített ellenük csapdákat készíteni.
Az ötödik könyvben Beckendorfot elküldték Fekete Péterrel, hogy menjen el Percyért és induljanak az Androméda hercegnőre, egy titkos küldetésre. Mielőtt elindult volna a csatába, előtte rápillantott barátnője, Silena fényképére.
Beckendorf feladata az volt a küldetésen, hogy amíg Percy eltereli a hajón tartózkodók figyelmét, addig ő elrejti a bombákat, amikkel fel tudják robbantani Luke hajóját, de közben elfogták. Charlie egy álcázott órával felrobbantotta a bombákat, miután elég időt hagyott Percynek, hogy legalább ő megmeneküljön és elfogja a Félvér táborban megbújó kémet. Ironikus, akkor még nem is sejthették, hogy a kém éppen Beckendorf barátnője volt, Silena Beauregard. Tehát Percy menekítése érdekében feláldozta magát a fiú.
Halála után Charles beszélt Nico di Angelóval, és megkérte rá Hádész fiát, hogy mondja meg Percynek: ne hibáztassa magát a halála miatt.
Manhattan-ben, a végső csatában Silena meghalt a drakón mérgétől, így a szerelmesek újra együtt lehettek az Elíziumban.
A folytatásban Beckendorf utolsó jelenete olvasható el!
"Az egyik óriás lekapta a robbanószeres táskát Beckendorf válláról. Belenézett és felhorkantott. Amikor kirázta a tartalmát, mindenki ijedten hátrálni kezdett. Ha tényleg görögtüzes tégelyek lettek volna benne, menten felrobbanunk. De csak egy tucat barackkonzerv potyogott a fedélzetre.
Kronosz nagyokat lélegzett, mintha megpróbálna úrrá lenni dühén.
- Ezt a félistent - kezdte - a hajókonyha közelében kaptad el? Ethan elsápadt.
- Ööö...
- Beküldtél valakit A GÉPHÁZBA, HOGY ELLENŐRIZZE?!
Ethan hátrálni kezdett, majd ijedten sarkon fordult, és eliszkolt.
Halkan káromkodtam egyet. Néhány perc múlva hatástalanítják a bombáinkat. Megint elkaptam Beckendorf pillantását, és feltettem neki egy néma kérdést. Reméltem, érteni fogja: Mennyi időre állítottad?
Mutató- és hüvelykujját egymáshoz érintve egy kört mutatott. Nulla. Nem rakott rájuk időzítőt. A kioldásának pillanatában minden a levegőbe repül. Képtelenek leszünk elég távolra jutni a hajótól a robbanás előtt. Vagy a szörnyek ölnek meg, vagy hatástalanítják a bombákat, vagy mindkettő.
Kronosz ferde szájjal rám mosolygott.- Elnézést a közjátékért, Percy Jackson. Csupa szerencsétlennel vagyok körülvéve. De nem számít. A lényeg, hogy végre elkaptunk. Az érkezésedről hetekkel ezelőtt tudomást szereztünk.
Kinyújtotta a kezét, és megrázott egy karkötőt, amelyről sarló alakú medál lógott, a Titánisten jelképe.
A sebesüléstől gondolkozni is alig tudtam, csak ennyit dadogtam:
- Lehallgató... Kém van a táborban. Kronosz kuncogni kezdett.
- Nem bízhatsz meg a barátaidban sem. Mindig átvágnak. Luke is a saját bőrén tanulta meg ezt. Most pedig dobd el a kardod, és add meg magad, vagy a barátodnak vége!
Nagyot nyeltem. Az egyik óriás Beckendorf nyaka köré fonta a karját. Sérülten nem sokat tehettem érte. Ha meg is próbálom, akkor is későn érnék oda. Mindketten meghalunk.
Beckendorf egy szót tátogott felém: Menekülj!
Megráztam a fejem. Nem hagyhattam ott csak úgy.
Mivel a másik óriás még mindig a barackkonzervek között keresgélt, Beckendorf bal keze felszabadult.
Lassan felemelte, és a jobb csuklóján lévő óra felé nyúlt vele.
Ne! - akartam kiabálni.
Az úszómedence mellett álló kígyónők egyike megszólalt:
- Mit csinál? Mi van a csuklóján?
Beckendorf behunyt szemmel megérintette az óráját."
- Részlet "Az utolsó olimposzi" című kötetből
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése