Ókeánosz (eredeti kép forrása) |
Ókeánosz
az Óceánok és Tengerek Titánistene,
a Világóceán
és Vizek Atyja. A világóceánt megszemélyesítő Ókeánosz a titánok első
generációjának egyike, Uránosz és Gaia gyermeke. Ókeánosz
saját nővérét, Téthüszt vette el, és frigyükből szül ettek meg a tengerek nimfái
az Ókeaniszok,
a világ folyói, forrásai és tavai. A leghíresebb Ókeanisz-lánya: Amphitrité, akit Poszeidón vett feleségül.
Ő volt az istene a
szárazföldet végtelen folyó alakjában körülölelő "külső tengernek", a
később róla elnevezett óceánnak. Úgy tartották, hogy a Földközi-tenger
irányítását születése után átadta Poszeidónnak.
A többi titánnal szemben Ókeánosz
nem állt Kronosz oldalára az első titánháborúban, ahogy Prométheusz és Themisz sem. Zeuszt segítette és a harc idejére
menedéket nyújtott Hérának, Démétérnek és Hesztiának. A gigászok lázadásának leverésében az olimposzi isteneket
segítette. Zeusz uralma alatt az
istenek zajos világától távol élt feleségével, valahol egy tenger vagy egy
óceán mélyén. Valamennyi olimposzi isten részéről nagy tiszteletnek örvendett.
Ókeánosz klasszikus ókori
ábrázolásmódja: izmos felsőtesttel rendelkezik, hosszú szakálla van, fején szarvakat
(vagy rákollókat) visel, deréktól lefelé kígyótestű.
Habár Ókeánosz az első
titánháborúban az olimposziak oldalára állt, később, a második háború idején
viszont átpártolt Kronosz mellé. Kronosz
az istenek ellen hangolta őt, egészen pontosan Poszeidón ellen. Mivel Tüphón
hatásosan „lefoglalta” az Olimposzon lakó isteneket, ezért fontos volt valakit Poszeidón figyelmének elterelésére
küldeni, erre a legmegfelelőbb személynek az Óceánok Titánja bizonyult.
„Az utolsó olimposzi” című Percy
Jackson-kötetben maga Percy is
megtapasztalhatta, milyen az, ha egy titán ostromolja Poszeidón víz alatti palotáját. Ókeánosz rettenetes erejű ősi szörnyeket
küldött a palota ostromlására, aminek köszönhetően Poszeidón egyre jobban gyengült. Amphitrité segített férjének az apja elleni csatában.
Ókeánosz a könyvben egy rákszekéren vonult a palota harcosai ellen.
Végül Poszeidón úgy
döntött, hogy segít a többi istennek megfékezni a felszínen tomboló Tüphónt. Így nagy valószínűséggel
hatalmas romboló csapást mérhetett Ókeánosz a magára hagyott palotára.
Kronosz
bukása után Ókeánosz visszavonult, és elrejtőzött a mélységben.
A
folytatásban elolvasható Percy
véleménye a Tengerek Titánistenéről!
„- A családom tagjai mostanában elég feszültek. Az Ókeánosz elleni küzdelemben elég rosszul állunk.A mozaiktérkép széléhez lépett, és szigonya végével megkopogtatta az egyik habfi képét. A habfi nagyobb volt a többinél, és kosszarvas sisakot viselt. Egy rák vontatta harci szekéren ült, és kard helyett élő kígyót tartott a kezében.- Ókeánosz - kutattam emlékeimben -, a Tenger Titánistene?Poszeidón bólintott.- A titánok és az istenek első háborújában a semlegességet választotta. De Kronosz most meggyőzte, hogy szálljon be a küzdelembe. És ez... nem túl jó jel. Ókeánosz csak akkor csatlakozik, ha azt gondolja, a győztesek oldalán áll.- Ütődött alak lehet - próbáltam fölényeskedni. - Ki az a hülye, aki élő kígyóval kardozik?- Apa kétszer is csomót köt rá - mondta határozottan Tyson. Poszeidón fáradtan elmosolyodott.- Örülök, hogy így hisztek bennem. Már egy éve harcban állunk, az erőtartalékaim kezdenek kimerülni, de ő mindig újabb ellenfeleket talál a számomra: olyan ősi tengeri szörnyeket vet be, amikről már el is felejtettem, hogy léteznek.”
(Az utolsó olimposzi, 35-36. oldal)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése