2013. augusztus 18., vasárnap

VOX: Percy Jackson - Szörnyek tengere filmkritika

Nos, a mai napot egy normális hazai Percy Jackson - Szörnyek tengere filmkritikával zárom, amit a VOX Mozimagazin publikált, egészen pontosan Arányi Zsuzsanna írt. Bár, a kritikákat olvasva azt vettem észre, hogy mindig a Harry Potter-filmeket veszik elő és ahhoz hasonlítják, amitől konkrétan már a frász kerülget!
Imádom a Harry Potter könyveket és filmeket, de ez már nevetséges. Percy Jackson Rick Riordan világa, Harry Potter meg J. K. Rowling "királynőé"! Két fantasztikusan különböző sorozat, két fantasztikusan különböző stílusú írótól!
KRITIKA
A görög mitológia egy újabb szeletének update verziója ismét a mozikban.
Arányi Zsuzsanna
A logikai szempontból labilis lábakon álló alapkonfliktus a következő: a habokból szerencsésen kikeveredő Luke továbbra is az isteni felmenők likvidálását tartja elsődleges életcéljának, ezért kitalálja, hogy milyen jó ötlet lenne feltámasztani Kronost, aki a fél világ elpusztítása közben köztudottan előszeretettel fogyasztja el családtagjait desszert gyanánt (és mellesleg Luke ük-nagyapja!). Ez mondjuk kapóra jön az istenkomplexusos Percynek (nála ez ténylegesen családi örökség), mert már benne van a lábában a bugi, hogy ismét megmentse a világot, de minimum az Olümposzt.
Logan Lerman továbbra is feszeng a főszerepben (ha nem láttam volna a nagyszerű Egy különös srác feljegyzéseiben, egy állólámpa megformálását nem bíznám rá), de ellensúlyozandó kapunk egy Stanley Tuccit, aki a legüdítőbb színfolt a filmben, és Nathan Fillion is látványosan élvezi cameo-ját. Akad jó pár zavaró tényező (meglehetősen következetlen ez az egész mágikus világ: ki milyen csodalényt ismer, mikor jut eszükbe a mitikus erejüket használni stb.) és a technikai kivitelezés minősége is hullámzó (helyenként kifejezetten gagyi, máshol nagyon is a helyén van a látvány), de összességében Percy második kalandja azért szórakoztató. Az első résznél pl. ügyesebben használja a szereplők közötti (Harry Potter mintájára megalkotott) dinamikát, úgyhogy a kifejezetten könnyednek és súlytalannak szánt részek már-már működőképesek, a film mindig ott csúszik el, amikor bárminemű drámai élt szeretne csempészni a történetbe.
A többes számot a film címében mondjuk meglehetősen fellengzősnek találtuk, mert ha jól számoltunk, egyetlen egész tengeri szörnnyel futnak össze hőseink… de ez már igazán csak kukacoskodás.
106 perc, amerikai
Forrás: VOX Mozimagazin

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése